Római jog

Szerző

Pólay Elemér

Brósz Róbert

Lektor

Benedek Ferenc

Diósdi György

Budapest

'Pólay Elemér: Római jog ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	528 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-18-6054-X

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A most kiadásra kerülő tankönyv címe: "Római jog". Ez nem jelenti azonban azt, hogy az oktatás tulajdonképpeni tárgya nem a római magánjog volna. E cím a szerzőknek csupán azt a törekvését kívánja kifejezésre juttatni, hogy a hallgató a római magánjog részletes tárgyalása mellett ugyanabban a könyvben találja meg mindazt a jogtörténeti anyagot (Róma alkotmányának fejlődése, Róma államközi kapcsolatainak jogi szabályozása, a közüldözés alá eső bűncselekmények), ami ugyan nem része a római magánjognak, de amelynek ismeretét jogi oktatásunk tanterve előírja. Ehhez képest a tankönyv Róma alkotmányának fejlődését, államközi kapcsolatainak jogi szabályozását aránylag rövid történeti rész keretében ismerteti, a tananyagot azonban lényegében a római magánjog tárgyalása teszi ki. Ezen belül különös súlyt kap - s ez az anyagrészek terjedelmének arányából is kitűnik - a római kötelmi jog, amelynek jelentősége az európai magánjogok fejlődésére a legdöntőbb, s amelynek hatása a szocialista polgári jogok kötelmi jogában is érezhető.
A korábbi római jogi tankönyvekhez viszonyítva újszerű e kötetben az a kísérlet, hogy a római jognak a jusztiniánuszi kodifikációt követő továbbélését nagy vonásokban felvázoljuk, éspedig nemcsak általánosságban, mint azt a tankönyvek a történeti részben eddig is tették, hanem az egyes intézménycsoportok (pl. tulajdonjog, birtok, öröklési jog, kötelmek stb.) kapcsán is. E továbbélés tárgyalása azonban csupán a kapitalizmus kezdeti korszakáig terjed, tekintettel arra, hogy a kapitalista magánjogok alapintézményeiről már a magyar és egyetemes állam- és jogtörténetek és a polgári jog adnak a hallgatóknak tájékoztatást. Ez anyag tárgyalása során a részletekbe természetesen nem mehettünk, egyrészt mert tárgyunk az antik Róma magánjoga, másrészt, mert a részletkutatások a feudális magánjog bizonyos intézményei tekintetében megjelentősen kezdeti stádiumban vannak. Külön §-t szenteltünk a római jog sorsának Magyarországon. Ilyen tartalmú fejezet római jogi tankönyveinkből a századforduló óta hiányzott. Vissza

Tartalom

Rövidítések jegyzéke	19
Előszó	21
BEVEZETÉS
Római jogi oktatásunk tárgya, célja és jelentősége	27
Római jogi oktatásunk tárgya	27
Római jogi oktatásunk célja és jelentősége	28
TÖRTÉNETI RÉSZ
A római jog fejlődéstörténete és forrásai
A római rabszolgatartó társadalom jogfejlődésének korszakai	33
A római paraszti társadalom jogfejlődésének korszakai	33
A római paraszti társadalom ősi joga (régi jog)	35
A társadalom, a gazdaság és a népesség a paraszti Rómában	35
Államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején	37
Ius, fas, mos	40
A római világbirodalom joga a késői köztársaság és a principatus korában	41
A római világbirodalom joga a késői köztársaság idején (Préklasszikus jog)
A társadalom, a gazdaság és a népesség a késői köztársaság korában	42
A késői köztársaság államszervezete	44
Ius civile, ius praetorium	45
A római világbirodalom joga a principatus idején (Klasszikus jog)
A társadalom, a gazdaság és a népesség a principatus korában	50
A principatus államszervezete	51
Ius publicum, ius privatum	53
A római birodalom hanyatló korának joga (posztklasszikus és jusztiniánuszi jog)	56
A társadalom, a gazdaság és a népesség a birodalom hanyatló korszakában	56
Az abszolút császárság (dominatus) államszervezete	57
A posztklasszikus és a jusztiniánuszi kor jogának általános jellemzése	58
Róma államközi kapcsolatai	60
A paraszti Róma mint városközpontú állam államközi kapcsolatai	60
A római világbirodalom államközi kapcsolatai a késői köztársaság idején	61
A római világbirodalom államközi kapcsolatai a császárkorban	61
A ius fetiale és a ius gentium (mint a háború és a béke joga)	62
A római magánjog forrásai és anyagának írásos emlékei	63
A jog fogalma általában és a jogalkalmazás a rómaiaknál	63
A római jog egyes forrásai	66
A szokásjog	67
A törvény	68
A senatus consultum	72
Az edictum	72
A jogtudomány	74
A császári rendeletek	79
A jusztiniánuszi kodifikáció	80
A római magánjog írásos emlékei	84
A római jog továbbélése általában	85
A római jog sorsa Nyugaton a nyugati birodalom bukásától a jusztiniánuszi kodifikációig	85
A római jog sorsa a jusztiniánuszi kodifikáció után	86
A római jog tudományának fejlődése Európában	89
A római jog Magyarországon	92
A RÓMAI PERJOG VÁZLATA
A magánjog védelméről általában	99
Az önvédelem, az önsegély és a per	99
A római kereset	101
A keresetelévülés	102
A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fictio	104
A bíráskodás Rómában	105
A peres eljárás	110
A civiljogi perrend (legis actiós eljárás)	110
A praetori perrend (formuláris eljárás)	112
A császári perrend (cognitiós eljárás)	118
A praetor perenkívüli jogsegélyei	121
A végrehajtási eljárás	123
A képviselet	126
A perenkívüli képviselet	126
A perbeli képviselet	128
A római eljárásjog továbbélése	130
A SZEMÉLYEKRŐL
A személyek	133
A személy fogalma a rómaiaknál	133
A személyiség ("jogképesség")	133
A személyi állapot (status)	135
A rabszolgák és a colonusok	137
A rabszolgaság intézményének jogi szabályozása Rómában	137
A colonatus	141
A polgárság	144
A család	146
A családjogi állapot	146
A rokonság	148
Az agnatio	148
A cognatio	149
A házasság	151
A házassági kötelék	151
A házassági vagyonjog	155
Az apai hatalom	159
Az apai hatalom tartalma	159
Az apai hatalom keletkezése és megszűnése	161
A capitis deminutio	163
A "cselekvőképesség". A gyámság és a gondnokság	167
A cselekvőképesség	167
A gyámság	170
A gondnokság	172
A "jogi személyek"	172
Egyéb jogalanyok a római jogban	173
A jogi személyekről általában	173
Universitas, corpus, collegium	173
A pia causa	177
A személyi jog a római jog továbbélése során	179
A DOLGOKRÓL
A dolgok	185
A dolog fogalma	185
A vagyon	185
A dolgok osztályozása	187
A tulajdon	194
A tulajdon jelentősége	194
A római tulajdon története	195
A római tulajdon fogalma	198
A birtok	206
A római birtok fogalma	206
A birtok eredete	207
A birtok fajai	209
A birtok megszerzése	213
A birtok megszűnése	218
A birtok védelme	221
A tulajdon megszerzése	227
A tulajdonmegszerzési módok általában	227
A ius gentium-on alapuló tulajdonszerzési módok	228
Az átadás	228
A foglalás	231
A kincstalálás	232
A dologegyesülés	233
A gyümölcsszerzés	237
A feldolgozás	240
A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok	241
A mancipatio	241
Az in iure cessio	243
Az elbirtoklás	244
A tulajdon megszűnése	249
A tulajdon védelme	251
A tulajdonvédelem általában	251
A rei vindicatio	251
Az elbirtoklási helyzet (bonitár tulajdon) védelme (Actio Publiciana)	256
Egyéb tulajdonvédelmi jogeszközök	259
A szolgalmak	262
A szolgalom kialakulása és fogalma	262
A szolgalmak fő elvei	263
A szolgalmak keletkezése és megszűnése	264
A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegély	264
A haszonélvezet (és a használat)	265
Iustinianus (a posztklasszikusok) főbb változtatásai	266
Az örökhaszonbérlet	268
A felülépítményi jog	270
A zálogjog	272
A dolgokkal kapcsolatos jogi szabályozás főbb változásai a római jog továbbélése idején	273
A "dologi jog" kategóriájának megjelenése	273
A tulajdonra vonatkozó változtatások	273
A feudális kor birtokintézményének főbb jellemzői	275
Egyéb változások	276
AZ ÖRÖKLÉSRŐL
A római öröklési jog általános jellemzése, alapfogalmai és története	279
A marxizmus klasszikusainak felfogása az öröklés eredetéről és lényegéről	279
A római öröklési jog alapfogalmai	281
A római öröklési jog története	285
A törvényes öröklés	289
A törvényes és a végrendeleti öröklés egymáshoz való viszonya	289
A civiljog törvényes öröklési rendje	290
A praetori jog törvényes öröklési rendje	292
A jusztiniánuszi törvényes öröklés rendje	294
Törvényes öröklés a polgárjogot nyert libertinus után	297
A végrendeleti öröklés	298
A végrendelet	298
A végrendelet érvényessége	302
Öröklés a végrendelet ellen	303
Az örökség megszerzése és az örökös védelme	307
Az örökség megszerzése	307
Az örökös és a hagyatéki hitelezők	308
Az örököstársak jogviszonyai	311
Az örökös jogvédelme	313
A hagyomány és a hitbizomány	316
A hagyomány	316
A hitbizomány	318
Az előbbiekkel rokon egyéb esetek	319
A római öröklési jog továbbélése	322
A KÖTELMEKRŐL
A kötelem fogalma és kialakulása	327
A kötelem fogalma és kialakulása	327
A kötelmek keletkezési forrásai	330
A kötelem fajai	331
A kötelem személyei	333
A kötelem személyei	333
Több adós vagy több hitelező a kötelemben	334
A kötelem tárgya	338
A szolgáltatás fogalma, fajai	338
A kártérítés mint szolgáltatás	343
Felelősség a szolgáltatásért	348
Bevezetés	348
Az adós felelőssége a stricti iuris szerződéseknél	349
Az adós felelőssége a bonae fidei szerződéseknél a klasszikus korban	350
Posztklasszikus és jusztiniánuszi változtatások	353
A késedelem	354
A kezesség, a zálogjog, a kötbér, a foglaló	358
Bevezetés	358
A kezesség	358
A zálogjog	361
A kötbér	369
A foglaló	370
Az újítás és a kötelmek átruházása	372
Történeti bevezetés	372
Az újítás	373
A kötelmek átruházása	374
A kötelmek megszűnése	378
A teljesítés	378
A kötelemtől való megszabadulás (liberatio) egyéb esetei	382
Kötelmek szerződésekből	386
A római szerződés fogalma	386
Szerződési típuskényszer	389
A szerződéskötés közös szabályai	390
Bevezetés	390
A szerződések érvényességét befolyásoló tényezők	393
A szerződő felek akaratát érintő körülmények	393
A szerződések tartalma	397
A szerződések hatályát befolyásoló körülmények	399
A feltétel, az időhatározás, a meghagyás	399
Az ősi jog szerződései	402
Az ősi jog szerződései	402
A stipulatio	403
A klasszikus (és a posztklasszikus) kor szerződésrendszere általában	407
A dologátadással létesített (reál) szerződések	409
A kölcsön	409
A haszonkölcsön	411
A letét	413
A zálogszerződés	414
A névtelen (reál) szerződések	415
A puszta megegyezéssel létrejövő (konszenzuál) szerződések	419
Az adásvétel	419
A bérlet	430
A megbízás	439
A társaság	442
Peresíthető pactumok	447
Járulékos pactumok	447
Peresíthetővé tett önálló pactumok	447
Kötelmek szerződésszerű tényekből	452
Bevezetés	452
A jogalap nélküli gazdagodás	453
A megbízás nélküli ügyvitel	454
Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből	455
Kötelmek delictumokból	457
A delictumok és a crimenek történeti kialakulása	457
A delictum elemei és a delictumhoz kapcsolódó keresetek	459
Az egyes delictumok	462
A crimenek	466
Kötelmek delictumszerű tényállásokból	468
Vegyes kötelmek	470
A kötelmi jog továbbélése	471
Időrendi táblázat	475
Tárgymutató	483
Szójegyzék	499

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem