1.063.262

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Róma törvényhozása a népgyűlések korában

Szerző
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 410 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: A szerző prémontréi tanár. Franklin-Társulat Nyomdája nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Róma államélete mindig tanulságos marad, s benne a törvényhozás meg épen a legfontosabb mozzanat, mely a jogászra és philologusra nézve egyaránt érdekes. E meggyőződés indított engem Róma... Tovább

Előszó

Róma államélete mindig tanulságos marad, s benne a törvényhozás meg épen a legfontosabb mozzanat, mely a jogászra és philologusra nézve egyaránt érdekes. E meggyőződés indított engem Róma törvényhozásának megirására, s azt hiszem, hogy mindazoknak, kik Róma politikai élete iránt érdeklődnek, némi szolgálatot teszek azzal, hogy jelen munkámat közrebocsátom.
A szabad Rómában, melyben az egyéni szabadság szárnyait az absolutistikus monarchia ollójával még meg nem nyirbálta, minden egyes polgár közvetetlenül befolyásolta a törvényhozást, s nem közvetve, mint a modern államok képviseleti rendszerében. Hogy törvényt hozzanak, arra nézve Rómában három tényező volt szükséges; a törvényt ugyanis csak egy a néptől megválasztott magistratus hozhatta javaslatba, s a javaslatot a népgyűlés vagy megszavazta, vagy elvetette; a megszavazott törvényt a senatus szentesítette. Ennek megfelelőleg e munka első részében e három törvényrészben a törvényeket közlöm és pedig előbb a tizenkét táblás, majd a magistratusokról elnevezett törvényeket és törvényjavaslatokat tartalmuk szerint csoportosítva. Minden egyes törvény és törvényjavaslat élén áll az "ab urbe condita illetőleg a K. e. vagy utáni) év, melyben a törvényt a népgyűlés megszavazta, mire a törvény rövid tartalmi ismertetése (ezt megelőzőleg a javaslattevő neve), s végre a római és görög írókból vett idézetek következnek. Minthogy a latin nyelv szélesebb körben ismeretes mint a görög, azért jónak láttam a görög írókat is a latin fordításból idézni. Vissza

Tartalom

ELSŐ RÉSZ.
Törvényhozási tényezők.
I. A nép 7-47
A) Róma szavazó polgárai 7-47
1. A három eredeti tribus 7
2. A patríciusok és genseik 9
3. A cliensek 11
4. A plebeiusok
5. A szabadosok 17
0. A latinok és italok 18
B) A népgyűlések 18-47
1. A curiák 20
2. A centuriák 23
3. A későbbi tribusok 28
4. A comitiák lefolyása és hatásköre 31
5. A plebs conciliumai 45
6. A comitia calata 47
II. A magistratusok 47-84
A) A királyság 47
B) A köztársaság magistratusai 50-78
a) A köztársasági magistratusokról általában 50
b) A köztársasági magistratusokról különösen
1. A consulok 60
2. A praetorok 61
3. A censorok 63
4. A néptribunok 68
5. Az aídilisek 69
6. A quaestorok 71
7. A vigintisexviri 73
8. A rendkívüli magistratusok: a) A dictator és segédje. A decemviri legibus scribendis. c) A consuli hatalommal biró hadi tribunok. d) A triumvirátus 74
C) A császárság 78
III. A senatus 84
MÁSODIK RÉSZ.
Törvények.
I. A tizenkét táblás törvények (Leges XII Tabularum) 97-116
II. A magistratusokról elnevezett törvények (leges, plebiscita) és törvényjavaslatok (rogationes) 116-403
A) Közjogi törvények 116-379
1. A senatusról 116
2. A comitiákról. a) A népgyűlésekről általában, b) A szavazásról.
c) A törvényhozásról 120
3. A magistratusokról. a) A nagyobb és kisebb, rendes és rendkívüli magistratusokról. b) Az impérium rendkívüli adományozásáról. c) A magistratusi hatalom megszorításáról, (a) A birságolás korlátozásáról, (b) A felebbezési jogról), d) A magistratusi hatalom elvételéről 126
4. A polgárjogról, a) A polgárjog adományozásáról. b) A polgárjogtól való megfosztásról. c) Az elvett polgár-jog újból való adományozásáról 158
5. A bíróságokról 192
6. A polgári törvénykezésről 200
7. A büntetőjogról, a) A korteskedésről. b) A magistratusok zsarolásairól c) Az állam elleni vétségekről, d) A gyilkosság -, emberrablás - és hamis vádaskodásról. e) Az államvagyon hűtlen kezeléséről, f) Az erőszakról. g) A házasságtörésről és a fajtalanságról. h) A rendkívüli fegyelmi vizsgálatokról 206
8. A provincziák igazgatásáról 271
9. A közgazdaságról, a) A pénzről. b) Az államvagyon igazgatásáról. c) A tőkéről, d) Az államföldekről. e) A gyarmatosításról. f) Az élelmezésről 277
10. A rendészetről, a) A fényűzés korlátozásáról. b) A közutakról. c) Vegyes tárgyú rendészeti törvények 338
11. A hadügyről 352
12. A külügyről 355
13. A vallásügyről, a) Az istenitiszteletről és ennek helyiségeiről.
b) A papokról, c) A naptárról, d) A játékokról és a triumphusról 363
14. A törvények alól való fölmentésről és a privilégiumokról 372
B) Magánjogi törvények 379-403
1. A családjogról 379
2. A gyámságról 392
3. Az örökösödési jogról 394
4. A tulajdon elleni kihágásról 399
5. A tiszteletdíjakról 402
Függelék.
A magistratusokról elnevezett törvények és törvényjavaslatok betűsorban 404
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem