kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kossuth Egyetemi Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Debrecen |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 307 oldal |
Sorozatcím: | Agatha |
Kötetszám: | 4 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-472-297-0 |
Megjegyzés: | Töredék kötet. |
A Principatus politikai eszméi | 235 |
Imperator Caesar Augustus | |
Az isteni Augustus tettei | 238 |
Augustus tisztségei és kitüntetései | 238 |
Augustusnak a római államot gyarapító intézkedései | 240 |
T. Livius | |
A római nép története a város alapításától (részletek) | 243 |
Előszó A világ első népe államának hétszázéves organikus fejlődése | 243 |
Első könyv A Rómát alapító Romulus istenné válása | |
A város a földkerekség jele lesz | 245 |
Numa Pompilius vallási alapokra helyezi Rómát | 245 |
Tullus Hostilius háborúkban acélozza meg Róma erejét | 246 |
Az ún. Servius Tullius-féle alkotmány | 247 |
Második könyv A római állam szervezet különféle szervekkel (Menenius Agrippa meséje) | 248 |
Negyedik könyv A fejlődés záloga: a polgárjogi nyitottság | 249 |
A nagy egyéniségeket a nagy tisztségek formálják | 254 |
Ötödik könyv Patrícius álláspont: a néptribunusok megbontják a rendek összhangját, gyógyíthatatlanul beteggé teszik az államot | 255 |
Feladata teljesítéséhez az istenek jelölték ki Róma helyét (Camillus beszéde) | 257 |
Hatodik könyv Róma megerősödve születik újjá a gall katasztrófa után | 261 |
A népszuverenitás popularis elve (Manlius anakronisztikus beszéde) | 262 |
Egy optimata érvelés: a patríciusok jogainak korlátozása sérti az isteneket | 263 |
Vergilius | |
Aeneis | 264 |
Első ének Iuppiter jóslata: A Római Birodalom időben és térben nem ismer korlátokat | 264 |
Hatodik ének Augustus az új aranykor megteremtője. Róma múltja és történelmi küldetése | 265 |
Nyolcadik ének Újabb fejezetek Róma történetéből. Augustus fegyvereit diadalra viszik az istenek a Kelet erői fölött | 267 |
Horatius | |
Carmina (Ódák) | 270 |
A princeps Iuppiter földi képmása - Augustus Caesarhoz | 270 |
A római erények (Az augustusi principatus értékrendje) | 271 |
A római nép és állam mindig új életre támad (Drusu dicsérete) | 27 |
P. Ovidius Naso | |
Részlet az Átváltozások c. műből | 273 |
A világ négy korszaka | 273 |
Sztrabón | |
Geógraphika | 275 |
Ötödik könyv Rómát nem fekvése, hanem polgárainak fegyverei és vitézsége tették naggyá | 275 |
A római építkezések az urbanizációt és a birodalmat szolgálják | 276 |
Diodorus Siculus | |
Történeti könyvtár (részletek) | 278 |
Miként maga az állam, a történetírás is teljességre törekvő élő szervezet | 278 |
Az arisztokrácia és a demokrácia összeütközése a C. Gracchus korabeli Rómában | 279 |
Dionysius Halicarnassensis | |
Részlet a Római régiségek-ből | 280 |
A jó államforma teremti meg a jó polgárokat. Romulus elismertetése | 280 |
Philón | |
Józsefről (részletek) | 282 |
Az államformáknak és a törvényeknek a népekhez kell igazodniuk a természetnek megfelelően | |
A politikus legyen sokoldalú | 282 |
Az államférfinak szabadon, az igazság és a közérdek alapján kell eljárnia a benne lévő értelem révén | 283 |
Velleius Paterculus | |
Római történelem (részletek) | 284 |
Az állami életen belül is érvényes a természeti törvény: a fejlődés és a hanyatlás | 284 |
Ha megszűnik a külső ellenségtől való félelem, az erkölcsök lehanyatlanak | 286 |
A kiemelkedő politikus különleges helyzetet élvez | 286 |
Az első triumviratus | 286 |
Valerius Maximus | |
Emlékezetes tettek és mondások (részlet) | |
A római hódítás egyik következménye: a női fényűzés elterjedése | 288 |
Idősebb Plinius | |
Természetkutatás | |
A méhek természetes állama csak azt ismeri, ami közös | 289 |
Curtius Rufus | |
Nagy Sándor | |
Róma virágzásának alapja a császári hatalom: egy testhez egy fő tartozik X könyv | 290 |
Seneca | |
Erkölcsi levelek | 291 |
7. levél A tömeget kerülni kell | 291 |
9. levél A természet egybekovácsolja az embert az emberrel | 293 |
31. levél Formálja magát az ember az istenhez méltóvá! | 293 |
71. levél A természet törvénye szerint változik az államforma is | 297 |
L. A. Seneca | |
A haragról | |
A haza és a társadalom organikus egység | 297 |
L. A. Seneca | |
A visszavonultságról | |
A bölcs viszonya a politikai élethez | 298 |
A lélek nyugalmáról | 299 |
A polgár legyen hasznára mind az egyes embernek, mind az emberiségnek: teljesítse a kötelességét | 299 |
Az egyik legfőbb polgári erény a mértékletesség: mindenki érje be tulajdon társadalmi helyzetével | 302 |
A polgár kötelessége, hogy alkalmazkodjék a körülményekhez | 305 |
Seneca | |
Vigasztalások | 307 |
Helvia vigasztalása | |
"A bölcsnek hazája széles e világ" | 307 |
Seneca | |
A kíméletességről | 309 |
A birodalom és a nép jólétének alapja a princeps természetében rejlő kíméletesség | 309 |
Rómát és a birodalmat az uralkodó személye tartja össze: ő az állam lelke, míg az állam a princeps teste | 311 |
Az uralkodó fő erénye a kegyesség, ezt kell gyógymódként alkalmaznia | 312 |
Az uralkodó a természet rendje szerint áll az állam élén | 313 |
A princeps kegyessége szétárad a birodalom testében | 315 |
Seneca | |
A jótéteményekről | |
Ha a császárról van szó, ajánlatos lakatot tennünk a szánkra | 315 |
Seneca | |
A természet kérdései | |
A történelem uralkodók, és államok virágzása illetve pusztulása | 316 |
Lucanus | |
A polgárháború (részletek) | |
Rómát a polgárháborúban saját súlya dönti le | 317 |
Quintilianus | |
A szónoki oktatásról (részlet) | |
Az állam hajója | 321 |
Ifjabb Plinius | |
Traianus magasztalása (részletek) | 322 |
Az utód kiválasztása | 322 |
Traianus, az eszményi uralkodó | 323 |
A principatus megengedi, hogy a jó polgárok erkölcsei jussanak érvényre | 323 |
Az igazi uralkodó maga is engedelmeskedik a törvénynek | 324 |
A princeps felüdülése is hasznos a közügynek | 325 |
A jó császár barátokkal veszi körül magát | 325 |
Egy testőrparancsnok leváltása - "baráti" érdemei elismerésével | 326 |
Bár az uralkodó adja a tisztséget, a megbízatás egyfajta kölcsönviszony | 327 |
A principatuson belül a szabadonbocsátottak csak helyzetüknek megfelelő szerepet kaphassanak | 327 |
Mivel érdemelte ki Traianus a "legjobb" jelzőt? | 328 |
Ijfabb Plinius | |
Levelek (részletek) | |
Kilencedik könyv A történetírás kegyetlenül leleplezi a politikát | 329 |
Tizedik könyv A császár szerencséje az egész emberiségnek üdvös | 329 |
Traianus véleménye: a névtelen feljelentések kivizsgálása méltatlan az államhatalomhoz | 330 |
Tacitus | |
Iulius Agricola élete | 331 |
Az államok hibája, hogy nem ismerik el a személyes értékeket | 331 |
A könyvégetés nem fojthatja el a nép szavát és a senatus szabadságát | 332 |
Az államrend újjászületésének alapja: a principatus és a szabadság egyesítése | 332 |
Egy eljövendő senator fő erénye: a mérték | 333 |
A szabadság elvesztése és a nyugalom a barbárokat is megfosztja tetterejüktől | 333 |
A frissen meghódított britannok nem viselik el az igazságtalanságot | 334 |
A római nép a királyok segítségével teszi szolgává a barbár népeket | 334 |
A britannok nem hajlandók eltűrni a kettős szolgaságot | 335 |
Barbárok felkelése egy colonia, a szolgaság székhelye ellen | 335 |
A római megtorlás | 336 |
Egy eszményi helytartó: Agricola | 336 |
A helytartó feladata: jóhírt szerezni a római békének | 337 |
Az urbanizáció mint a provinciák fékentartásának eszköze | 338 |
Calcagus beszéde: a britannok a rómaiakkal szemben a szabadságot védelmezik | 338 |
Csak a barbárok széthúzása miatt válhatott híressé a római hadsereg | 339 |
Agricola népszerűsége és hírneve kiváltja az uralkodó irigységét | 340 |
Rossz uralkodók alatt is élhetnek azért nagy emberek | 340 |
Egy kiemelkedő személyiség halotti dicsérete a principatus idején | 341 |
Tacitus | |
Germania | 342 |
A germánok társadalmi és hadi szervezete | 342 |
A germánok politikai berendezkedése | 342 |
A germánok szigorú és tiszta erkölcsei | 343 |
Rómát a végzet szorongatásából csak a barbárok viszálya mentheti meg | 344 |
Tacitus | |
Beszélgetés a szónokokról Részletek | 345 |
A politikusnak a társadalomtól kijáró külső elismerések | 345 |
Az ékesszólás szabadságát kellene megvalósítani | 345 |
Az erkölcsök süllyedése okozza az ékesszólás, a műveltség hanyatlását | 345 |
Az ékesszólás igazi táplálója: a politikai szabadság | 348 |
Az ékesszólás idegen a jól elrendezett államtól | 349 |
Egy jó erkölcsű államban kisebb az ékesszólás jelentősége | 349 |
Tacitus | |
Korunk története | 350 |
I. könyv | |
Az egyszemélyi hatalom okozta torzulások | 350 |
Még a kor erényei is tragédiákhoz kapcsolódnak | 351 |
A hatalom titkának lelepleződése: nemcsak Rómában lehet urakodót választani | 351 |
A hajdani fegyelem elvesztette tekintélyét | 352 |
A birodalom teste megköveteli, hogy a princeps gondoskodjék utódjáról | 352 |
II. könyv | |
Gyávaság pusztulni hagyni az államot | 354 |
IV. könyv | |
A "római béke" fenntartásának eszközei | 356 |
Tacitus | |
Évkönyvek | 357 |
I. könyv | |
A princeps a polgárháborúkban kimerült birodalmat kerítette hatalmába | 357 |
A principatus egyik alapja a szolgaságra való készség | 358 |
Augustus utódlásának kérdése | 358 |
Az egyeduralommal megváltoztak az erkölcsök: Róma a szolgaságba rohan | 359 |
A principatus rákfenéje: A felségsértési perek | 360 |
III. könyv | |
Erkölcsök és törvények | 360 |
Tiberius levele az államot megfertőző fényűzésről | 362 |
Az erkölcsök körforgásáról | 364 |
IV. könyv | |
A principatus rosszabra változik | 364 |
A "kevert" államformát nehéz megvalósítani és fenntartani | 365 |
V-VI. könyv (Töredék) | |
A zsarnokság fokozódik | 366 |
A századok körforgását kifejező néphagyomány: a phoenix madár | 366 |
A tiberiusi zsarnokság álsága | 367 |
XI. könyv | |
A romanizáció megokolása: friss erő kell a megfáradt birodalomnak | 367 |
XV. könyv | |
A zsarnokgyilkos terv indoka: a princeps bűnei a birodalom, közelgő végét jelzik | 369 |
XVI. könyv | |
A szolgai tűrés sokak pusztulását vonja maga után | 370 |
Suetonius | |
A Caesarok élete | 371 |
Hatodik könyv | |
Nero A princepsi hatalom és a kegyelet színjátéka | 371 |
Nyolcadik könyv | |
Domitianus Egy zsarnok megölését követő boldogabb időszak | 372 |
Florus | |
Róma háborúi | 373 |
Első könyv | |
A hét király kora Romulus uralkodásától | |
A római nép és életének egyes szakaszai | 373 |
Visszapillantás a hét király korára | |
A római nép gyermekkora | |
Az állam korai fejlődése | |
Az ifjúvá serdült Róma | |
Az első pun háború | 374 |
Visszapillantás | |
A római állam férfikorának betegsége | 375 |
Appianosz | |
A római polgárháborúk | 376 |
I. könyv | |
A római nép és a senatus küzdelme: a hatalmi egyensúly keresése | 376 |
A polgárháborúk kezdete | 377 |
A Sulla-féle káros gyógymód: az önkényuralom | 377 |
Caesar, "a nép barátja" hatalmával átmenetileg megszünteti a pártviszályt | 378 |
A Caesar halálával feléledő pártharcok | |
Augustus monarchiája | 379 |
Egyeduralom és egyetértés | 379 |
Aelius Aristides | |
Rómára (részletek a beszédből) | 380 |
A kitűnően szervezett és az összhangra épülő Római Birodalom örök | 380 |
Az uralkodás művészetét a rómaiak találták fel | 380 |
Róma hatalma az idegeneket is római polgárrá tevő hadseregen nyugszik | 382 |
A római állam azért kiváló, mert egyesíti az egyes államformák előnyeit | 383 |
Plutarkhosz | |
Szókratész daimónjáról (részlet) | 384 |
Epameinóndasz tanácsa: nem szabad polgárvérrel tenni szabaddá az államot | 384 |
A monarchiáról, a demokráciáról és az oligarchiáról | |
Mindig a helyzetnek leginkább megfelelő államformát kell választani | 385 |
Plutarkhosz | |
Politikai tanácsok (részletek) | 387 |
A birodalom városainak vezetői tartsák tiszteletben Róma és a császár fennhatóságát | 387 |
A politikus tegyen engedményeket, hogy biztosíthassa az összhangot | 388 |
Epiktétosz | |
Kézikönyvecske (részlet) | |
Az emberi szabadság záloga: a hatalmunkban nem lévő dolgok megvetése | 389 |
Marcus Aurelius | |
Elmélkedései | |
Hetedik könyv A helyes szemlélet kialakításának fontossága | 389 |
Kilencedik könyv Az uralkodónak a természetet kell követnie | |
Platón állama a Földön megvalósíthatatlan | 390 |
A hírnév viszonylagos és korlátozott | 390 |
Tizedik könyv Minden szervesen beleilleszkedik a világmindenség egészébe - ez a közjónak is az alapja | 391 |
Tizenegyedik könyv A társadalmon belül az emberek hierarchikus kölcsönviszonyban állnak egymással - ez összhangban van a természettel | 391 |
Milyen alapelveket tartson szem előtt az uralkodó? | 393 |
Az ókori és a középkori Európa határán: kései antik és korai keresztény politikai gondolatok | 395 |
Plótinosz | |
Kilenc értekezés | 397 |
Az államok törvényei nem egyformák | 397 |
A szép és az igazság az Istentől ered | 397 |
Az egységre való törekvés mindenre, tehát az államra is érvényes | 398 |
A háborúk oka, hogy a mindenség a szellem ellentéteinek az egysége | 399 |
A társadalomban és az államban - a drámához hasonlóan - betöltött ellentétes szerepek a szellem ellentétes részeinek egységével magyarázhatók | 402 |
A szellem formanélküliségéről | 404 |
Mikor marad távol a lélek a politikától? | 404 |
Cassius Dio | |
Római történelem | 405 |
XLIV. könyv (részlet) | |
A demokrácia fogyatékossága. A monarchia előnye | 405 |
LII. könyv (részletek) | |
Az augustusi monarchia igazolása | 406 |
Maecenas tanácsa | 406 |
Ulpianus | |
Részlet a Digesta-ból ("Törvénykönyv") | |
A császári rendeletekről | 409 |
Philosztratosz | |
Apollóniosz élete | |
Az első római császárok értékelése | 410 |
Iulianus császár | |
Konsztantiosz vagy az uralkodásról | |
Igazi uralkodóvá nem a származás teszi az utódot, hanem tulajdon erényei | 411 |
Iulianus | |
A Caesarok | |
M. Aurelius megmagyarázza politikai tévedéseit | 413 |
Historia Augusta | |
A császárok története | 414 |
Részlet egy császárportréból: Antoninus Pius | 414 |
Carus élete (részlet) | |
Az államot a sors igazgatja | |
Róma történetének fordulói | 415 |
Ammianus Marcellinus | |
Római történeti események (részletek) | 417 |
XIV. könyv A római állam elérte a tisztes életkort | |
Bár betegsége nyilvánvaló, élvezi a császárok gondoskodását | 417 |
A történelemben a növekedést és a hanyatlást a végzet irányítja | 420 |
XV. könyv Kudarcba fullad a római állam tekintélyének elismertetése | 421 |
XIX. könyv A népek felsorakoztak a római világ elpusztítására | 421 |
Az udvaroncok szerint: a császár felette áll minden veszélynek | 421 |
Az állam eltorzulására utaló csodajelek | 422 |
XX. könyv A veszélyhelyzetben feltétlenül engedelmeskedni kellene az uralkodó akaratának | 422 |
Uralkodjék egyetértés a császári családon belül | 422 |
Az állam biztonságának talpköve: az uralkodók egyetértése | 423 |
A barbárok támadásai után megújuló római állam | 423 |
XXI. könyv A jogrend megsértése gyors és határozott ellenintézkedést követel | 423 |
Az állam felfakadó kelevényei: a polgárháborúk és a rossz uralkodó | 424 |
XXII. könyv Iulianus hatalomra jutása | 425 |
A császár környezete a bűn melegágya, mely megfertőzi az államot | 428 |
A hadsereg züllése | 429 |
Iulianus valláspolitikája | 429 |
Iulianus állhatatossága | 429 |
XXIII. könyv A római állam nem szorul rá mások segítségére | 430 |
XXV. könyv Egy államférfi nem engedhet át az ellenségnek római földet | 430 |
Symmachus | |
Előterjesztések a császároknak (részlet) | 432 |
Rómát ősi vallása őrizte meg | |
Aurelius Victor | |
Rövid történet vagy a Caesarok élete (részletek) | 433 |
Az igazi császár az értelmetlen hódítás érdekében nem bontja meg a békét | 433 |
Aurelianus uralkodása is bizonyítja a történelem és a politika körforgását | 433 |
Tertullianus | |
Védőirat (részletek) | 435 |
Az államok földi törvényei a körülményekhez kapcsolódnak, ezért jogosságuk korlátozott | 435 |
Az emberi akarat függvénye, hogy az állam elismeri-e a pogány isteneket | 436 |
A történelmi események időbeli láncolata | 436 |
Minucius Felix | |
Octavius (részlet) | |
A földi monarchia az égi királyság példáját követi | 437 |
Lactantius | |
Az isteni tanítások (részletek) | 439 |
A régiek nem ismerték fel a teljes igazságot, mert az csak az Isten vallása révén érhető el | 439 |
Az Isten akarata szerint minden ember egyenlő: ez az igazság alapja | 440 |
A római állam életének szakaszai | |
A birodalom halála | 441 |
Euszebiosz | |
Egyháztörténet | |
X. könyv Constantinus győzelméről és azokról a jótéteményekről, melyekben a római uralom alattvalóit részesítette | 442 |
Ambrosius | |
Levelek (részlet) | |
Az agg Róma is legyen Isten katonája | 444 |
Hieronymus | |
Levelek (részlet) | |
A római állam nagy volt kiemelkedő egyéniségekben | 445 |
Augustinus | |
Az Isten államáról (részletek) | 447 |
Harmadik könyv | |
A pogány istenek alatt Róma kegyetlen volt, csak az egyes polgárok tanúsítottak jóságot | 447 |
Ötödik könyv Constantinus esete bizonyítja: a földi hatalom nem feltétlenül a Sátántól ered, hanem az igaz Isten is megadhatja annak, aki őt tiszteli | 449 |
XV. könyv Az egy Isten kezében van a megmásíthatatlan igazság, s ezt az angyalok közvetítik a földi világnak | 450 |
Az Isten állama és a földi állam | |
Az emberek két fajtája | 451 |
Az Isten népe, illetve állama történetének korszakai | 452 |
XIX. könyv A szolgaság oka a bűn | 454 |
A pogány Róma nem ismerte az igazságot, ezért állama sohasem lehetett igazi köztársaság | 455 |
Az I/A * (212/A) levél A "De civitate Dei" elrendezéséről és tartalmáról | 457 |
A 2* (272) levél Isten államának megvalósulásához a jók hitbeli újjászületése szükséges | 458 |
Orosius | |
Történelem a pogányok ellen | |
A világtörténet és Róma korszakai | 466 |
Boethius | |
A filozófia vigasztalása | 469 |
Első könyv A filozófia szerepe a kormányzásban | 469 |
A filozófia szerint: az alattvaló számára örömet kell, hogy okozzon az engedelmesség | 470 |
Az isteni értelem kormányozza a világot - ez adhat erőt a száműzöttnek | 471 |
Második könyv Az erény szerez megbecsülést a tisztségnek és a hatalomnak - nem pedig fordítva | 472 |
A tisztségek nem természettől fogva jók | 473 |
A politikában szerzett hírnév esetleges és mulandó | 474 |
A Római Birodalom híre korlátozott - ezért polgáraié is | 474 |
Harmadik könyv Az állami tisztségek csak még jobban kiemelik a hitvány ember gyengeségét | 475 |
Az uralkodói hatalom nem feltétlenül boldogít, sőt veszélyt hozhat kiszolgálójára | 476 |
Jegyzetek | 479 |
Jegyzetszótár | 483 |
A kötet összeállítójának megjegyzése | 527 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.