Róma I-II.

Egy világbirodalom politikai, erkölcsi és történelmi eszméi - Antik államelméleti antológia (egyetemi segédkönyv)

Szerző

Debrecen

'Havas László: Róma I-II. ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Egyetemi Kiadó
Kiadás helye:	Debrecen
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	527 oldal
Sorozatcím:	Agatha
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-472-297-0

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A római állam a világtörténelem egyik legállandóbb és leghatalmasabb alakulata volt, amelynek kibontakozása kb. a Kr. e. 7. századra tehető, s hosszú időn keresztül az egész Mediterráneumot, de a mögöttes területeket is, magába foglalta. Ez az állam Nyugat-Európában egészen Kr. u. 476-ig fennállt, sőt Kelet-Európában még ezt követőleg is képes volt csaknem ezer éven át továbbélni a Bizánci Birodalom keretei között. Ám Kr. u. 476. Nyugat-Európában sem hozott magával tökéletes törést, hiszen a Nyugat-Római Birodalom területén létrejövő utódállamok mind intézményrendszerükkel, mind politikai közgondolkodásukkal, majd pedig civilizációjuk megannyi elemével rendkívül szorosan kapcsolódtak az antik hagyományokhoz, továbbvíve ezt a kulturális örökséget. Sőt az ókori civilizáció bizonyos vívmányainak kisugárzása a középkor államai révén még olyan területeken is érezhető volt, amelyek nem vagy csak részben tartoztak a Római Birodalomhoz, gondoljunk a kijevi Ruszra, Lengyelországra, vagy éppen a Magyar Királyságra. A római államiság tehát kitörölhetetlen nyomot hagyott Európa civilizációjában, s politikai műveltségünk egyik lényeges összetevője mind közvetlen hatása révén, mind pedig későbbi: reneszánsz, barokk, felvilágosodáskori, pozitivista vagy éppen marxista értelmezéseink keresztül. Mindez érthetővé teszi azt az érdeklődést, mely évszázadok óta él a köztudatban az antik politikai gondolkodás iránt, és napjainkban különösen tanulságos lehet tisztázni az egyetemes történelem egyik világhódító és világbíró nagyhatalmának politikai ideológiáit, amikor az országok nagy többsége a nagyhatalmak által kijelölt, befolyásolt kényszerpályákon mozog. Bevezetőnk és az ezt követő antológia ennek az antik hagyatéknak a feltérképezését tűzte ki célul. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy csak a legfontosabb törekvések, felfogások bemutatására nyílik lehetőség a terjedelem kötöttsége miatt. Vissza

Tartalom

Bevezetés	5
Szempontok a szövegösszeállítás és a jegyzetek használatához	59
A római városállam berendezkedése és a kialakuló világhatalom politikai eszméi a köztársaság idején	61
Egy városállam alaprendelkezései
A XII. táblás törvények töredékei	63
Alapvető erkölcsi normák a költészetben, a feliratokon valamint a korai retorikában, történetírásban és szakirodalomban
Az igazság és a kor összefüggései	65
A költők az ősi római arisztokratikus erények megszólaltatói, a bűnök elítélői	65
Naevius
Töredékek	66
Ennius
Az Évkönyvek töredékei	67
Lucilius
A Szatírák töredékei	69
Az arisztokrata mint a közerények megtestesítője
A Scipiók sírfeliratokból	70
Cato
A rhodosiak érdekében mondott beszédből	71
Cato
Beszédek (töredékek)	72
A hanyag állampolgárokkal szembeni szigorúság
Cato
Q. Minucius Thermus ellen 'A jogtalan botbüntetésekről'	73
A szövetségesek jogainak a megsértése bűn	73
Az eszményi polgár mértékletes	72
Férj és feleség vagyoni kapcsolata	74
A senatusi titoktartás	74
Az államérdek és az egyéni érdek összeütközése	75
A közvagyon megdézsmálói ellen	76
A népszerűséghajhászás ellen	76
M. Porcius Cato
Részletek az Államok születése c. művéből	76
A római katona halálmegvetően bátor és agyafúrt az állam érdekében	76
A kiváló állampolgár szerény elismerése a korai Rómában	77
A római állam más államokhoz való viszonyát irányítsa a józanság és a kegyesség (clementia)	78
Az ellenségtől való félelem megfontoltságra készteti az államot	79
M. Porcius Cato
A földművelésről	79
A jó parasztgazda a legjobb polgár	79
C. Cassius Hemina
Évkönyvek
A korai városállam és a jó királyság a nép egyetértésén alapul	80
Fabius Pictor
A főpapi jog	81
A vallás a polgárok közösségének érdekét szolgálja	81
A Iuppiter papjára vonatkozó szigorú előírások	81
L. Calpurnius Piso
Részlet az Évkönyvek-ből
Egy alacsony származású tisztségviselőnek is kijár a nemesség elismerése	82
Q. Fabius Maximus Servilianus
A római világhatalom szerény kezdetei
Részlet az Évkönyvek-ből	83
Cn. Gellius
Részlet az Évkönyvek-ből
Az állam létének alapja: a béke és a szerencsés házasság	84
L. Coelius Antipater
Részletek A második pun háború története c. műből	84
A népből választott első dictator	84
Az állam épületét is alá lehet ásni	85
Az államok szerencséje fejlődésük idejéhez kötött	85
Sempronius Asellio
Részet a Történeti események-ből	85
Az igazi, oknyomozó történetírás az államérdeket szolgálja	85
Az államérdek józan és sikeres hadvezetést igényel	86
A hadvezér utasításait feltétel nélkül végre kell hajtani	86
M. Aemilius Scaurus
Saját életéről ill. Beszédek
A Q. Caepio elleni második tárgyalásból
A haza testét ellenségek fenyegetik	87
L. Cornelius Sulla
Tetteinek följegyzése	88
Saját érdemei teszik az igazi polgárt	88
Az állam halandó	88
Q. Claudius Quadrigarius
Részletek az Évkönyvek-ből	89
Az erények a politikai életben bűnbe is átcsaphatnak	89
Az államot mételyező hibák	89
A római állam tisztességes eszközökkel harcol ellenségeivel szemben	90
A közállapotok változnak	90
A tisztségviselő a római nép tekintélyét testesíti meg és felette áll az atyai hatalomnak	91
L. Cornelius Sisenna
Részletek a Történeti följegyzések-ből
Sors - istenek - erények a politikában	92
Q. Aelius Tubero
Részletek a Történeti följegyzések-ből	93
Servius Tullius reformja az életkort is figyelembe vette a polgárok beosztásában	93
Egy állam életének megvan a maga időtartama, illetve a kóros elváltozása	93
Q. Caecilius Metellus
L. Caecilius Metellus temetési búcsúztatója
Egy róma politikus erényei
Tib. Sempronius Gracchus
A köznépnek is részesülnie kell a római világbirodalom gazdagságából	94
C. Sempronius Gracchus
C. Gracchusnak a lex Aufeia elleni beszédéből	95
A senatorok korruptságának leleplezése	95
Egy eszményi helytartó alakja	96
Egy világbirodalom politikai berendezkedése	97
Polübiosz
"Egyetemes történet"
(Részletek a VI. könyvből)	99
Róma politikai berendezkedésének köszönheti birodalmát	99
A különféle államformákról	100
Az egyes államformák a természet rendjének megfelelően fejlődnek	101
Az államok születése. A monarchia	102
Az arisztokratikus hatalom létrejötte	104
A demokrácia kibontakozása	104
Az államformák természetes körforgása	105
Lükurgosz spártai állama	105
A tapasztalat alakította ki a rómaiak kevert államformáját	106
Róma kezdetei	107
A római állam leírása	109
A rómaiak "kevert" államformája	109
A római állam a legtökéletesebb	113
A római és más államok összehasonlítása	113
Théba politikai berendezkedése	113
Athén	114
A krétai államrend	115
Platón ideális állama a valóságban nem létezik	116
A spártai állam	116
A lakedaimóni állam belső gyengesége: a hatalomvágy és mások gazdagságának a kisajátítása	117
Csak a római állam alkalmas világhatalom kialakítására	118
Karthágó politikai berendezkedése. Virágzása megelőzte Rómát	118
A karthágói és a római állam összevetése. A római haderő ütőképesebb	119
A római polgárok kiválóbbak a punoknál, mert ébren tartják a hírnevet és a dicsőségvágyat	119
Róma a pénzügyekben is felülmúlja Karthágót	121
Róma mindenekelőtt a vallásban utasítja maga mögé a többi népet	121
Római államról folytatott értekezés végkövetkeztetése	122
A politikai rendszerek felbomlása természeti törvény. Az állam betegségei	122
M. Tullius Cicero
Részlet a Verres ellen intézett beszédekből	124
Az igazságszolgáltatás korruptsága megbontja az állam összhangját	124
Elsősorban a senatori rendnek kell tiszteletben tartani a törvénykezés tisztaságát	125
M. Tullius Cicero
Részlet a Cluentius érdekében elmondott beszédből
Rang és törvény	127
M. Tullius Cicero
Murena védelmében	128
A katonai és a szónoki dicsőség egyaránt a politikai tekintély forrása	128
Az erények illetve a polgári és katonai tevékenység szerepe az állami életben	128
M. Tullius Cicero
A Catalina elleni beszédek
Részlet a III. beszédből
A politikus legfőbb elismerése: polgártársainak emlékezete és a birodalom sértetlensége	129
Negyvenedik beszéd A rendek egyetértése megmenti az államot, ha a consul is eleget tesz kötelességének	130
Részlet a Béljósok válaszáról című beszédből
A római állam az ősök vallásának és az isteneknek köszönheti a nagyságát	130
Beszéd Sestius érdekében
Optimaták - popularisok	131
A népakarat fórumai	133
M. Tullius Cicero
Piso ellen	133
Cicero consulként megmentette az államot	133
A római birodalom és szövetségeseinek az önkormányzata	134
Beszéd Plancius érdekében
Egy politikus tekintélyét a római közszereplés adja	135
Marcellus érdekében
Caesarnak helyre kell állítania a polgárháborúban megrendült államot
Személye az állam épségének záloga	136
Részletek a M. Antonius ellen írt II. beszéd-ből	138
Egy ember is megfertőzheti az államrendet	138
A zsarnok Caesar és consula: Antonius	138
M. Tullius Cicero
Részletek Az államról című dialógusból	142
Az állam a nép ügye	142
Az állam eredete az emberi természetben rejlik	143
A három alapvető államforma és mindegyik belső gyengesége	143
Az államformák változása és körforgása
Az ún. kevert államforma	145
A demokrácia értékelése	145
A királyság méltatása	146
Az arisztokratikus állam érdemei	147
A három alapforma közül a királyság a legjobb	148
Az egyszerű államformák átalakulása és elfajulása	152
A kevert államforma a legjobb	154
A "kevert" államforma legtökéletesebb megvalósulása: Róma	154
Második könyv Róma mint a legjobb állam megannyi ember tehetségén alapul
Történeti áttekintés	155
Az eszményi politikus feladata: az államon belüli összhang szavatolása	163
Harmadik könyv Az igazságosság kérdése	164
Hatodik könyv Az elsőszámú kötelesség a haza szolgálata
Az állam megmentőire mennyei elismerés vár	165
M. Tullius Cicero
Részletek A törvényekről c. dialógusból	169
Első könyv A törvény alapja a természet, melyet az istenek ereje igazgat
A világmindenség az istenek és az emberek közös állama	169
A természettel ellentétes törvény nem igazságos
A valódi törvény: a józan értelem	170
Második könyv A római polgárság "két haza" elmélete	171
"Az első és végső törvény: az isteni szellem"	173
A római állam belső életét szabályozó alaptörvények - Cicero szerint	175
Cicero arisztokratikus jellegű "kevert" római államformája	177
M. Tullius Cicero
Tusculumi beszélgetések
Az egyes polgár és a közvagyon	178
M. Tullius Cicero
Az öregségről
Az öregek szerepe az állami életben	178
A barátságról	180
A barátságnak az államérdekhez és az erényhez kell igazodnia	180
Az igazi barátság: kölcsönös politikai segítségnyújtás, nem pedig elvtelen hízelgés	181
Mit jelen egy politikus számára a barátság?	182
M. Tullius Cicero
Részlet A kötelességekről c. értekezésből	184
Az emberek a természettől vezérelve, tulajdonuk védemlében hozták létre az államot	184
Az állam egészségét veszélyeztető kór: a pénzsóvárság	185
M. Tullius Cicero
Részlet A szónokról című dialógusból	186
Az ékesszólás és a közélet. A beszéd és az emberi társadalom	186
A történetírás és a politikai ékesszólás	188
A történetírás és a politikai oknyomozás	189
Cicero levelezése
Az államügyekbe nem szólhatnak bele személyes érzések	190
Atticushoz Cicero consulsága és a korabeli római propaganda	190
Atticushoz A változás állapotában lévő, elgyengült állam	192
Atticushoz Az állam valamiféle új betegségben haldoklik	193
Curióhoz Az elvetemül erkölcsök súlyos betegségbe taszították az államot	193
Az államérdek a politikai megbékélés helyreállítását kívánja a jó polgártól	194
Cicero Varrónak Ha az állam gyógyíthatatlanul beteg, a tudományok adhatnak megnyugvást	195
Cicero Varrónak A bölcs az államelmélet tanulmányozásával hozzájárulhat a polgárháborútól elgyötört állam helyreállításához	195
Cicero Paetushoz Caesar dictatúrája idején milyen szerep vár az állam hajóján Ciceróra?	197
Cicero Atticushoz Van-e remény a fennmaradásra a fenyegető újabb polgárháborúban?	197
M. Tullius Cicero
Részletek a Quintushoz szóló levelek-ből
A provinciaigazgatás alapelvei	198
Q. Tullius Cicero
Feljegyzés a hivatali pályázásról (részletek)	202
Milyen szempontokat vegyen figyelembe a consulságra pályázó "új ember"	202
A szónoki képesség szerepe a politikai pályán	202
Az előkelő személyek megnyerése	203
Az ellenfelek befektetítése	203
A politikai "barátok" fogalma a köztársasági Rómában	203
A népszerűség keresése	205
C. Iulius Caesar
Feljegyzések a polgárháborúról - Első könyv	206
Pompeius visszaél a rendkívüli állapottal
Caesar serege a fővezér hírnevét és becsületét védi	206
Harmadik könyv Caesar mint "a nép jogait tiszteletben tartó dictator"	207
Lucretius
A természetről (részletek)
Az emberi haladás jellemzője: az állam és a kultúra fejlődése erkölcsi hanyatlással jár	208
C. Sallustius Crispus
Az állam kérdésével összefüggésben a meglett korú Iulius Caesarhoz intézett levelek
Részletek az I. levélből	210
A polgárháború győztesének békével, nem pedig fegyverrel kell megerősítenie az államot	210
Csak a jóindulaton és a megbocsátáson alapuló hatalom tartós	211
Rómát csupán a belső egyetértés mentheti meg a természetes pusztulástól	212
Az egyetértés a pénz megszüntetésével állítható helyre	213
A gyógymód sikere egy emberen: Caesaron múlik	213
Részletek a II. levélből	215
Az állam természetének megismerése	215
Az állam testének felépítése
Az összhang megőrzésének szükségessége	216
Az egyetértés legfőbb mételye: a pénzimádat	216
Az államok virágzásának a bölcs belátás, hanyatlásának a rossz erkölcs az oka	217
Caesar feladata: a szabadság helyreállítása, újraélesztve a haldokló Rómát	218
Részletek a Catilina összeesküvése c. műből	219
A római társadalom romlottsága	219
Egy ún. popularis politikai program	220
Egy ún. popularis megmozdulás mozgató rugói	221
A pártvezérek hatalmi harca megbontotta az állam egyensúlyát	222
Caesar állásfoglalása: az egyéni szenvedély és a közösség haszna kizárja egymást	223
Cato álláspontja: az állam és a senatus érdeke mindenekfölött áll	225
C. Sallustius Crispus
Korunk története (részletek)	228
Ha megszűnik az ellenségtől való félelem, megbomlik az állam belső egysége	228
Róma kiváló személyiségének révén állt helyt a bajban	228
A római állam erkölcsi hanyatlása	229
Lepidus consul beszéde a római nép előtt	229
Egy popularis jelszó: a veszélyes szabadság többet ér a nyugalmas szolgaságnál	229
M. Terentius Varro
Részletek A Mezőgazdaságról c. műből	230
Első könyv A pásztori társadalom korábbi, mint a földműves közösség	230
Második könyv Civilizációs fokozatok	230
M. Terentius Varro
A római nép életéről
A szilárd erkölcsi elvek és a közjó	232
A Principatus politikai eszméi	235
Imperator Caesar Augustus
Az isteni Augustus tettei	238
Augustus tisztségei és kitüntetései	238
Augustusnak a római államot gyarapító intézkedései	240
T. Livius
A római nép története a város alapításától (részletek)	243
Előszó A világ első népe államának hétszázéves organikus fejlődése	243
Első könyv A Rómát alapító Romulus istenné válása
A város a földkerekség jele lesz	245
Numa Pompilius vallási alapokra helyezi Rómát	245
Tullus Hostilius háborúkban acélozza meg Róma erejét	246
Az ún. Servius Tullius-féle alkotmány	247
Második könyv A római állam szervezet különféle szervekkel (Menenius Agrippa meséje)	248
Negyedik könyv A fejlődés záloga: a polgárjogi nyitottság	249
A nagy egyéniségeket a nagy tisztségek formálják	254
Ötödik könyv Patrícius álláspont: a néptribunusok megbontják a rendek összhangját, gyógyíthatatlanul beteggé teszik az államot	255
Feladata teljesítéséhez az istenek jelölték ki Róma helyét (Camillus beszéde)	257
Hatodik könyv Róma megerősödve születik újjá a gall katasztrófa után	261
A népszuverenitás popularis elve (Manlius anakronisztikus beszéde)	262
Egy optimata érvelés: a patríciusok jogainak korlátozása sérti az isteneket	263
Vergilius
Aeneis	264
Első ének Iuppiter jóslata: A Római Birodalom időben és térben nem ismer korlátokat	264
Hatodik ének Augustus az új aranykor megteremtője. Róma múltja és történelmi küldetése	265
Nyolcadik ének Újabb fejezetek Róma történetéből. Augustus fegyvereit diadalra viszik az istenek a Kelet erői fölött	267
Horatius
Carmina (Ódák)	270
A princeps Iuppiter földi képmása - Augustus Caesarhoz	270
A római erények (Az augustusi principatus értékrendje)	271
A római nép és állam mindig új életre támad (Drusu dicsérete)	27
P. Ovidius Naso
Részlet az Átváltozások c. műből	273
A világ négy korszaka	273
Sztrabón
Geógraphika	275
Ötödik könyv Rómát nem fekvése, hanem polgárainak fegyverei és vitézsége tették naggyá	275
A római építkezések az urbanizációt és a birodalmat szolgálják	276
Diodorus Siculus
Történeti könyvtár (részletek)	278
Miként maga az állam, a történetírás is teljességre törekvő élő szervezet	278
Az arisztokrácia és a demokrácia összeütközése a C. Gracchus korabeli Rómában	279
Dionysius Halicarnassensis
Részlet a Római régiségek-ből	280
A jó államforma teremti meg a jó polgárokat. Romulus elismertetése	280
Philón
Józsefről (részletek)	282
Az államformáknak és a törvényeknek a népekhez kell igazodniuk a természetnek megfelelően
A politikus legyen sokoldalú	282
Az államférfinak szabadon, az igazság és a közérdek alapján kell eljárnia a benne lévő értelem révén	283
Velleius Paterculus
Római történelem (részletek)	284
Az állami életen belül is érvényes a természeti törvény: a fejlődés és a hanyatlás	284
Ha megszűnik a külső ellenségtől való félelem, az erkölcsök lehanyatlanak	286
A kiemelkedő politikus különleges helyzetet élvez	286
Az első triumviratus	286
Valerius Maximus
Emlékezetes tettek és mondások (részlet)
A római hódítás egyik következménye: a női fényűzés elterjedése	288
Idősebb Plinius
Természetkutatás
A méhek természetes állama csak azt ismeri, ami közös	289
Curtius Rufus
Nagy Sándor
Róma virágzásának alapja a császári hatalom: egy testhez egy fő tartozik X könyv	290
Seneca
Erkölcsi levelek	291
7. levél A tömeget kerülni kell	291
9. levél A természet egybekovácsolja az embert az emberrel	293
31. levél Formálja magát az ember az istenhez méltóvá!	293
71. levél A természet törvénye szerint változik az államforma is	297
L. A. Seneca
A haragról
A haza és a társadalom organikus egység	297
L. A. Seneca
A visszavonultságról
A bölcs viszonya a politikai élethez	298
A lélek nyugalmáról	299
A polgár legyen hasznára mind az egyes embernek, mind az emberiségnek: teljesítse a kötelességét	299
Az egyik legfőbb polgári erény a mértékletesség: mindenki érje be tulajdon társadalmi helyzetével	302
A polgár kötelessége, hogy alkalmazkodjék a körülményekhez	305
Seneca
Vigasztalások	307
Helvia vigasztalása
"A bölcsnek hazája széles e világ"	307
Seneca
A kíméletességről	309
A birodalom és a nép jólétének alapja a princeps természetében rejlő kíméletesség	309
Rómát és a birodalmat az uralkodó személye tartja össze: ő az állam lelke, míg az állam a princeps teste	311
Az uralkodó fő erénye a kegyesség, ezt kell gyógymódként alkalmaznia	312
Az uralkodó a természet rendje szerint áll az állam élén	313
A princeps kegyessége szétárad a birodalom testében	315
Seneca
A jótéteményekről
Ha a császárról van szó, ajánlatos lakatot tennünk a szánkra	315
Seneca
A természet kérdései
A történelem uralkodók, és államok virágzása illetve pusztulása	316
Lucanus
A polgárháború (részletek)
Rómát a polgárháborúban saját súlya dönti le	317
Quintilianus
A szónoki oktatásról (részlet)
Az állam hajója	321
Ifjabb Plinius
Traianus magasztalása (részletek)	322
Az utód kiválasztása	322
Traianus, az eszményi uralkodó	323
A principatus megengedi, hogy a jó polgárok erkölcsei jussanak érvényre	323
Az igazi uralkodó maga is engedelmeskedik a törvénynek	324
A princeps felüdülése is hasznos a közügynek	325
A jó császár barátokkal veszi körül magát	325
Egy testőrparancsnok leváltása - "baráti" érdemei elismerésével	326
Bár az uralkodó adja a tisztséget, a megbízatás egyfajta kölcsönviszony	327
A principatuson belül a szabadonbocsátottak csak helyzetüknek megfelelő szerepet kaphassanak	327
Mivel érdemelte ki Traianus a "legjobb" jelzőt?	328
Ijfabb Plinius
Levelek (részletek)
Kilencedik könyv A történetírás kegyetlenül leleplezi a politikát	329
Tizedik könyv A császár szerencséje az egész emberiségnek üdvös	329
Traianus véleménye: a névtelen feljelentések kivizsgálása méltatlan az államhatalomhoz	330
Tacitus
Iulius Agricola élete	331
Az államok hibája, hogy nem ismerik el a személyes értékeket	331
A könyvégetés nem fojthatja el a nép szavát és a senatus szabadságát	332
Az államrend újjászületésének alapja: a principatus és a szabadság egyesítése	332
Egy eljövendő senator fő erénye: a mérték	333
A szabadság elvesztése és a nyugalom a barbárokat is megfosztja tetterejüktől	333
A frissen meghódított britannok nem viselik el az igazságtalanságot	334
A római nép a királyok segítségével teszi szolgává a barbár népeket	334
A britannok nem hajlandók eltűrni a kettős szolgaságot	335
Barbárok felkelése egy colonia, a szolgaság székhelye ellen	335
A római megtorlás	336
Egy eszményi helytartó: Agricola	336
A helytartó feladata: jóhírt szerezni a római békének	337
Az urbanizáció mint a provinciák fékentartásának eszköze	338
Calcagus beszéde: a britannok a rómaiakkal szemben a szabadságot védelmezik	338
Csak a barbárok széthúzása miatt válhatott híressé a római hadsereg	339
Agricola népszerűsége és hírneve kiváltja az uralkodó irigységét	340
Rossz uralkodók alatt is élhetnek azért nagy emberek	340
Egy kiemelkedő személyiség halotti dicsérete a principatus idején	341
Tacitus
Germania	342
A germánok társadalmi és hadi szervezete	342
A germánok politikai berendezkedése	342
A germánok szigorú és tiszta erkölcsei	343
Rómát a végzet szorongatásából csak a barbárok viszálya mentheti meg	344
Tacitus
Beszélgetés a szónokokról Részletek	345
A politikusnak a társadalomtól kijáró külső elismerések	345
Az ékesszólás szabadságát kellene megvalósítani	345
Az erkölcsök süllyedése okozza az ékesszólás, a műveltség hanyatlását	345
Az ékesszólás igazi táplálója: a politikai szabadság	348
Az ékesszólás idegen a jól elrendezett államtól	349
Egy jó erkölcsű államban kisebb az ékesszólás jelentősége	349
Tacitus
Korunk története	350
I. könyv
Az egyszemélyi hatalom okozta torzulások	350
Még a kor erényei is tragédiákhoz kapcsolódnak	351
A hatalom titkának lelepleződése: nemcsak Rómában lehet urakodót választani	351
A hajdani fegyelem elvesztette tekintélyét	352
A birodalom teste megköveteli, hogy a princeps gondoskodjék utódjáról	352
II. könyv
Gyávaság pusztulni hagyni az államot	354
IV. könyv
A "római béke" fenntartásának eszközei	356
Tacitus
Évkönyvek	357
I. könyv
A princeps a polgárháborúkban kimerült birodalmat kerítette hatalmába	357
A principatus egyik alapja a szolgaságra való készség	358
Augustus utódlásának kérdése	358
Az egyeduralommal megváltoztak az erkölcsök: Róma a szolgaságba rohan	359
A principatus rákfenéje: A felségsértési perek	360
III. könyv
Erkölcsök és törvények	360
Tiberius levele az államot megfertőző fényűzésről	362
Az erkölcsök körforgásáról	364
IV. könyv
A principatus rosszabra változik	364
A "kevert" államformát nehéz megvalósítani és fenntartani	365
V-VI. könyv (Töredék)
A zsarnokság fokozódik	366
A századok körforgását kifejező néphagyomány: a phoenix madár	366
A tiberiusi zsarnokság álsága	367
XI. könyv
A romanizáció megokolása: friss erő kell a megfáradt birodalomnak	367
XV. könyv
A zsarnokgyilkos terv indoka: a princeps bűnei a birodalom, közelgő végét jelzik	369
XVI. könyv
A szolgai tűrés sokak pusztulását vonja maga után	370
Suetonius
A Caesarok élete	371
Hatodik könyv
Nero A princepsi hatalom és a kegyelet színjátéka	371
Nyolcadik könyv
Domitianus Egy zsarnok megölését követő boldogabb időszak	372
Florus
Róma háborúi	373
Első könyv
A hét király kora Romulus uralkodásától
A római nép és életének egyes szakaszai	373
Visszapillantás a hét király korára
A római nép gyermekkora
Az állam korai fejlődése
Az ifjúvá serdült Róma
Az első pun háború	374
Visszapillantás
A római állam férfikorának betegsége	375
Appianosz
A római polgárháborúk	376
I. könyv
A római nép és a senatus küzdelme: a hatalmi egyensúly keresése	376
A polgárháborúk kezdete	377
A Sulla-féle káros gyógymód: az önkényuralom	377
Caesar, "a nép barátja" hatalmával átmenetileg megszünteti a pártviszályt	378
A Caesar halálával feléledő pártharcok
Augustus monarchiája	379
Egyeduralom és egyetértés	379
Aelius Aristides
Rómára (részletek a beszédből)	380
A kitűnően szervezett és az összhangra épülő Római Birodalom örök	380
Az uralkodás művészetét a rómaiak találták fel	380
Róma hatalma az idegeneket is római polgárrá tevő hadseregen nyugszik	382
A római állam azért kiváló, mert egyesíti az egyes államformák előnyeit	383
Plutarkhosz
Szókratész daimónjáról (részlet)	384
Epameinóndasz tanácsa: nem szabad polgárvérrel tenni szabaddá az államot	384
A monarchiáról, a demokráciáról és az oligarchiáról
Mindig a helyzetnek leginkább megfelelő államformát kell választani	385
Plutarkhosz
Politikai tanácsok (részletek)	387
A birodalom városainak vezetői tartsák tiszteletben Róma és a császár fennhatóságát	387
A politikus tegyen engedményeket, hogy biztosíthassa az összhangot	388
Epiktétosz
Kézikönyvecske (részlet)
Az emberi szabadság záloga: a hatalmunkban nem lévő dolgok megvetése	389
Marcus Aurelius
Elmélkedései
Hetedik könyv A helyes szemlélet kialakításának fontossága	389
Kilencedik könyv Az uralkodónak a természetet kell követnie
Platón állama a Földön megvalósíthatatlan	390
A hírnév viszonylagos és korlátozott	390
Tizedik könyv Minden szervesen beleilleszkedik a világmindenség egészébe - ez a közjónak is az alapja	391
Tizenegyedik könyv A társadalmon belül az emberek hierarchikus kölcsönviszonyban állnak egymással - ez összhangban van a természettel	391
Milyen alapelveket tartson szem előtt az uralkodó?	393
Az ókori és a középkori Európa határán: kései antik és korai keresztény politikai gondolatok	395
Plótinosz
Kilenc értekezés	397
Az államok törvényei nem egyformák	397
A szép és az igazság az Istentől ered	397
Az egységre való törekvés mindenre, tehát az államra is érvényes	398
A háborúk oka, hogy a mindenség a szellem ellentéteinek az egysége	399
A társadalomban és az államban - a drámához hasonlóan - betöltött ellentétes szerepek a szellem ellentétes részeinek egységével magyarázhatók	402
A szellem formanélküliségéről	404
Mikor marad távol a lélek a politikától?	404
Cassius Dio
Római történelem	405
XLIV. könyv (részlet)
A demokrácia fogyatékossága. A monarchia előnye	405
LII. könyv (részletek)
Az augustusi monarchia igazolása	406
Maecenas tanácsa	406
Ulpianus
Részlet a Digesta-ból ("Törvénykönyv")
A császári rendeletekről	409
Philosztratosz
Apollóniosz élete
Az első római császárok értékelése	410
Iulianus császár
Konsztantiosz vagy az uralkodásról
Igazi uralkodóvá nem a származás teszi az utódot, hanem tulajdon erényei	411
Iulianus
A Caesarok
M. Aurelius megmagyarázza politikai tévedéseit	413
Historia Augusta
A császárok története	414
Részlet egy császárportréból: Antoninus Pius	414
Carus élete (részlet)
Az államot a sors igazgatja
Róma történetének fordulói	415
Ammianus Marcellinus
Római történeti események (részletek)	417
XIV. könyv A római állam elérte a tisztes életkort
Bár betegsége nyilvánvaló, élvezi a császárok gondoskodását	417
A történelemben a növekedést és a hanyatlást a végzet irányítja	420
XV. könyv Kudarcba fullad a római állam tekintélyének elismertetése	421
XIX. könyv A népek felsorakoztak a római világ elpusztítására	421
Az udvaroncok szerint: a császár felette áll minden veszélynek	421
Az állam eltorzulására utaló csodajelek	422
XX. könyv A veszélyhelyzetben feltétlenül engedelmeskedni kellene az uralkodó akaratának	422
Uralkodjék egyetértés a császári családon belül	422
Az állam biztonságának talpköve: az uralkodók egyetértése	423
A barbárok támadásai után megújuló római állam	423
XXI. könyv A jogrend megsértése gyors és határozott ellenintézkedést követel	423
Az állam felfakadó kelevényei: a polgárháborúk és a rossz uralkodó	424
XXII. könyv Iulianus hatalomra jutása	425
A császár környezete a bűn melegágya, mely megfertőzi az államot	428
A hadsereg züllése	429
Iulianus valláspolitikája	429
Iulianus állhatatossága	429
XXIII. könyv A római állam nem szorul rá mások segítségére	430
XXV. könyv Egy államférfi nem engedhet át az ellenségnek római földet	430
Symmachus
Előterjesztések a császároknak (részlet)	432
Rómát ősi vallása őrizte meg
Aurelius Victor
Rövid történet vagy a Caesarok élete (részletek)	433
Az igazi császár az értelmetlen hódítás érdekében nem bontja meg a békét	433
Aurelianus uralkodása is bizonyítja a történelem és a politika körforgását	433
Tertullianus
Védőirat (részletek)	435
Az államok földi törvényei a körülményekhez kapcsolódnak, ezért jogosságuk korlátozott	435
Az emberi akarat függvénye, hogy az állam elismeri-e a pogány isteneket	436
A történelmi események időbeli láncolata	436
Minucius Felix
Octavius (részlet)
A földi monarchia az égi királyság példáját követi	437
Lactantius
Az isteni tanítások (részletek)	439
A régiek nem ismerték fel a teljes igazságot, mert az csak az Isten vallása révén érhető el	439
Az Isten akarata szerint minden ember egyenlő: ez az igazság alapja	440
A római állam életének szakaszai
A birodalom halála	441
Euszebiosz
Egyháztörténet
X. könyv Constantinus győzelméről és azokról a jótéteményekről, melyekben a római uralom alattvalóit részesítette	442
Ambrosius
Levelek (részlet)
Az agg Róma is legyen Isten katonája	444
Hieronymus
Levelek (részlet)
A római állam nagy volt kiemelkedő egyéniségekben	445
Augustinus
Az Isten államáról (részletek)	447
Harmadik könyv
A pogány istenek alatt Róma kegyetlen volt, csak az egyes polgárok tanúsítottak jóságot	447
Ötödik könyv Constantinus esete bizonyítja: a földi hatalom nem feltétlenül a Sátántól ered, hanem az igaz Isten is megadhatja annak, aki őt tiszteli	449
XV. könyv Az egy Isten kezében van a megmásíthatatlan igazság, s ezt az angyalok közvetítik a földi világnak	450
Az Isten állama és a földi állam
Az emberek két fajtája	451
Az Isten népe, illetve állama történetének korszakai	452
XIX. könyv A szolgaság oka a bűn	454
A pogány Róma nem ismerte az igazságot, ezért állama sohasem lehetett igazi köztársaság	455
Az I/A * (212/A) levél A "De civitate Dei" elrendezéséről és tartalmáról	457
A 2* (272) levél Isten államának megvalósulásához a jók hitbeli újjászületése szükséges	458
Orosius
Történelem a pogányok ellen
A világtörténet és Róma korszakai	466
Boethius
A filozófia vigasztalása	469
Első könyv A filozófia szerepe a kormányzásban	469
A filozófia szerint: az alattvaló számára örömet kell, hogy okozzon az engedelmesség	470
Az isteni értelem kormányozza a világot - ez adhat erőt a száműzöttnek	471
Második könyv Az erény szerez megbecsülést a tisztségnek és a hatalomnak - nem pedig fordítva	472
A tisztségek nem természettől fogva jók	473
A politikában szerzett hírnév esetleges és mulandó	474
A Római Birodalom híre korlátozott - ezért polgáraié is	474
Harmadik könyv Az állami tisztségek csak még jobban kiemelik a hitvány ember gyengeségét	475
Az uralkodói hatalom nem feltétlenül boldogít, sőt veszélyt hozhat kiszolgálójára	476
Jegyzetek	479
Jegyzetszótár	483
A kötet összeállítójának megjegyzése	527

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem