A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Róma-Firenze-Velence

Egy csodás utazás Olaszország három gyöngyszemének történelmi emlékein és művészeti remekein át

Firenze
Kiadó: Bonechi Kiadó
Kiadás helye: Firenze
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 159 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 26 cm x 20 cm
ISBN: 88-802-9211-0
Megjegyzés: 220 színes fotóval, reprodukcióval. Emigráns kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Róma, Firenze, Velence: a művészet három gyöngyszeme, de egyben három alapkő is nemcsak Itália, hanem az egész nyugati kultúra történetében. A legrégibb koroktól kezdve innen származó - vagy e... Tovább

Előszó

Róma, Firenze, Velence: a művészet három gyöngyszeme, de egyben három alapkő is nemcsak Itália, hanem az egész nyugati kultúra történetében. A legrégibb koroktól kezdve innen származó - vagy e városokat legalábbis hivatkozási pontjuknak tekintő - írók, filozófusok, művészek, hadvezérek, utazók fémjelezték nevükkel a civilizáció fejlődésének alapvető szakaszait. A Palatinus-domb kicsiny pásztorfalujából kinőtt Róma meg tudta hódítani a Földközi-tenger egész térségét, sőt kiterjesztette hatalmát a La Manche csatornán túlra és a Vörös tengerig; a Kaspi-tengerig, a Perzsa öbölig: fegyvereivel, természetesen, de legfőképpen kultúrájával, amely sokkal tartósabb, máig fellelhető nyomokat hagyott a művészi alkotásokban, a nyelvekben, a törvénykezési rendszerekben. A Földközi-tenger - vagy ahogyan a rómaiak nevezték: a "Mare Nostrum" - habjait szelő hajók nemcsak fegyveres csapatokat szállítottak, hanem ezerféle árut is, amelyeket aztán a távoli provinciákban értékesítettek; azokban a provinciákban, melyek lakói büszkén mondhatták magukról: "Civis romanus sum", "római polgár vagyok". S a bor, a búza, az olaj, a fűszerek, a kerámiák, az alapanyagok kíséretében utaztak a gondolatok is. Majd jöttek a hanyatlás évszázadai: az egymást követő barbár inváziók a birodalom széthullásához vezettek. De nem a pusztulásához. Róma arra volt hivatva, hogy újra megtalálja helyét a történelemben és a művészetben, elsősorban az Egyház és annak pápái munkásságának köszönhetően, akik elősegítették felvirágzását. A XV. században hosszú megújulási folyamat kezdődött el: a különböző itáliai udvarokból Rómába sereglő művészek káprázatos remekművekkel gazdagították a várost. A XVI. században, más szinten ugyan, de Róma ismét magáénak mondhatta egykori "caput mundi" szerepét, főként olyan nagyszerű alkotók munkája eredményeképpen; akiknek nevét - hogy csak Michelangelóét említsük - az egész világon jól ismerik. Ha megfigyeljük, a város összes építészeti, szobrászati, festészeti műemlékében felismerhető az a közös "tudatosság", hogy impozánsságukkal századról századra tanúsítsák az e városból szertesugárzó hatalom és üzenet egyetemességét és központiságát. Míg Róma pompás méreteivel nyűgözi le az odalátogatót, Firenze elegáns szépségével ragadja meg. Ebben az "emberi léptékű" városban a paloták, templomok és műemlékek végtelen sora a múltbeli gazdagságról tanúskodik, kétségtelen azonban, hogy a hangsúly itt nem a jólét fitogtatásán, hanem a dolgok valódi lényegén van. Igaz ugyan az is, hogy Firenze soha nem volt birodalmi főváros, sem pedig embermilliók vallási központja. Firenze mindig is az embert tartotta szem előtt: az embert a maga intelligenciájával, vállalkozó kedvével, alkotókészségével, tehetségével. Itt emelkedett irodalmi méltóságra - méghozzá micsoda remekmű révén! - a nép beszélt nyelve; kiváló művészek látták itt meg a napvilágot, akik tündökletessé tették Firenzét, megszépítették Rómát és egész Itáliát; kereskedők és bankárok tettek itt szert hatalmas vagyonokra, eljutva aztán egész Európába; itt született meg a humanizmus és a reneszánsz, hogy új ösztönzést adjon az irodalomnak és a művészeteknek. Ezek a kitűnő szellemek itt fejtették ki munkásságukat, kitörölhetetlen nyomokat hagyva maguk után: az, ami elfogja az idelátogatót, mégis valami mélyebbről jövő, bensőséges érzés, más, mint egyebütt. Firenze műkincsei nem impozáns méreteikkel, hanem derűs, tudatos szépségükkel hatnak a látogatóra. Itt a levegő is telítve van művészettel, művészetet izzad még a szűk utcácskák szürke burkolata, a palotákat borító faragott terméskő és a templomok márványa is. Megszámlálhatatlan kis műhelyben szakavatott kézművesek viszik tovább illusztris elődjeik ősi mesterségét: ma szokássá vált, hogy a külföldiek is firenzei "műhelygyakorlaton" sajátítsák el az ötvösművészet, a márvány berakás, a műasztalosság, a fafaragás fortélyait. Firenze tehát ma is emberközpontú, eleven és a szépséget éltetni tudó város. Velence műemlékeiben híven tükröződik a városnak egykori, nyugatot kelettel összekapcsoló híd-szerepe, nem hiába volt a város évszázadokon keresztül az Adria királynője és a muzulmán Kelettel való cserekereskedelme folytán az egész Földközi-tenger medencéjének legnagyobb és legforgalmasabb árupiaca. Velence Bizánc védőszárnyai alatt született és fejlődött mindaddig; amíg megnövekedett hatalma következtében patrónusa félelmetes riválist nem látott benne; lerakatai a Földközi-tenger partjaitól Európa szívéig terjedtek, s míg gazdag rakománnyal teli hajói szláv és szaracén kalózokkal hadakozva szelték a tengereket, más kereskedői az Ázsia végtelen földjein át vonuló Selyem Útját járták: Marco Pólót apjával és nagybátyjával mély tisztelettel fogadta udvarában a hatalmas Kubilai kán, még titkos megbízatással is ellátva az itáliaiakat. Virágzása tetőfokán Velence kolóniái és kereskedelmi bázisai a dalmát tengerparttól a Peloponnészoszig, az ión szigetektől a Kikládokig, Kandiától Szalamináig és Közép-Európáig terjedtek. A tengerből született Serenissima a tengerből él: épületei a vízből nőnek ki, utcái kanálisok. A várost jellemző művészeti bélyeg a keleti tengerekről és Bizáncból ered: velencei-bizánci stílusú a Szent Márk Bazilika, ugyancsak bizánci stílusúak a belsejét díszítő mozaikok. A mór építészetet idéző velencei későgót sajátos arculatot kölcsönöz a palotáknak: álljanak bár Dalmáciában vagy Görögországban, első látásra észrevehető, hogy velencei épületek. Történelmét, szerkezetét, művészetét, életmódját tekintve egyedülálló város Velence, ahol a piac is a vízen lebeg, s a riókon hangtalanul sikló elegáns gondolák nemcsak turistákat szállítanak, hanem a velenceiek mindennapos életének szerves részvevői: gondolán vonul itt még a nászmenet is. Könyvünk célja, hogy összefoglalót adjon mindazokból a szépségekből, amelyekkel a három város fogadja az odalátogatót, hogy segítségére legyen e szépségek értékelésében, hogy hűséges útitársként felhívja figyelmét a városok legjellemzőbb vonásaira, s végül, majd otthon, őrizze a látottak emlékét. Vissza

Tartalom

Előszó 3
RÓMA
Bevezetés 4
A város térképe 6/7
Angyalvár 40
Aurelianus oszlopa 32
Borghese Galéria és Múzeum 38
Borghese-villa 37
Capitolium 8
Caracalla thermái 68
Circus Maximus 28
Colosseum 23
Constantinus diadalíve 27
Császárfórumok 10
Augustus fóruma 12
Traianus fóruma 11
EUR 70
Fontana di Trevi 32
Forum Romanum 13
Castor és Pollux temploma 16
Maxentius bazilikája 18
Saturnus temploma 15
Septimius Severus diadalíve 14
Titus diadalíve 20
Vesta-szűzek palotája 16
Vesta-templom 16
II. Viktor Emánuel emlékműve 9
Katakombák 68
Marcellus Színháza 28
Palatínus 21
Palazzo di Giustizia 36
Pantheon 31
Piazza del Popolo 36
Piazza di Spagna és Trinitá dei Monti 34
Piazza Navona 30
San Giovanni in Laterano bazilika 64
San Paolo fuori le Mura bazilika 66
San Pietro in Vincoli bazilikája 62
Santa Francesca Romana temploma 19
Santa Maria Maggiore bazilika 60
Szent Lépcső 65
Tiberis-sziget 29
VATIKÁNVÁROS 42
Raffaello termei 52
Sixtusi Kápolna (Cappella Sistina) 55
A restaurált Sixtusi Kápolna 57
Michelangelo a Sixtusi Kápolnában 56
Szent Péter tér 42
Vatikáni Paloták 50
Vatikáni Szent Péter bazilika 43
TIVOLI 70
Este-villa 70
Hadrianus villája 71
FIRENZE
Bevezetés 72
A város térképe 74/5
A Dóm Múzeuma 84
A Bargello Nemzeti Múzeum 88
Bargello palota 88
Boboli-kert 114
Carmine templom 118
A Brancacci-kápolna restauralasa 118
Firenze hidjai és a Ponté Vecchio 101
Forte Belvedere 110
Galleria dell'Accademia 106
Ghirlandaio "Utolsó Vacsorá"-ja 116
Giotto Harangtornya 79
Katedrális 76
Dóm 76
Santa Reparata 78
Keresztelőkápolna 80
A Paradicsom Kapuja 83
Medici-kápolnák 105
Orsanmichele templom 102
Palazzo Vecchio 87
Az Ötszázak terme 87
Pazzi-kápolna 91
Piazza della Signoria 86
Piazzale Michelangelo 110
Pitti-képtár 115
Pitti palota 114
Santa Croce templom 90
San Frediano in Cestello templom 116
San Lorenzo templom 104
San Marco kolostor és templom 108
San Miniato al Monté templom 112
Santa Maria Novella templom 103
Santo Spirito templom 116
Uffizi 92
FIESOLE 121
VELENCE
Bevezetés 122
A város térképe 124/5
A XVIII. sz. Velencei Művészetének Múzeuma 157
A Akadémia Galériája 154
Canal Grande 126
Ca' d'Oro 127
Dogana da Mar 130
Rialto-híd 128
Santa Maria della Salute temploma 130
Correr Városi Múzeum 157
Doge-palota 140
Sóhajok hídja 147
Franchetti Galéria 157
San Giorgio Maggiore temploma 153
San Marcuola temploma 149
Santa Maria dei Miracoli temploma 150
Santa Maria Gloriosa dei Frari temploma 152
San Moisé temploma 151
San Simeon Piccolo temploma 148
San Zaccaria temploma 151
Scalzi-templom 148
Szent Apostolok temploma 150
Szent Márk bazilika 135
Szent Márk tér 132
Óratorony 133
Szent Márk harangtornya 133
BURANO 159
MURANO 158
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem