A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Roma és London II. (töredék)

Ellentétes életképekben

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Győr
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 280 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet. Fordították a győri nagyobb papnövelde Szent-Imre-Egyletének tagjai. Nyomatott Sauervein Gézánál, Győrött. Irta Margotti Jakab, hittudor, az "Armonia" szerkesztője, stb.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

A Times s a Civiltá cattolica, vagy a sajtó Romában és Londonban.

A propagandának egyik hatalmas eszköze az anglikánokra nézve a sajtó, mely legelőször Olaszországban... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

A Times s a Civiltá cattolica, vagy a sajtó Romában és Londonban.

A propagandának egyik hatalmas eszköze az anglikánokra nézve a sajtó, mely legelőször Olaszországban jött létre. - Az első folyóiratok Angolországban. - Az angol sajtó jelen állapotja. - A Times. - A Times szedetése és nyomatása. - Ennek erkölcsi iránya. - Itészete. - Vallása. - Hirdetései. - Néhány szó egyéb londoni folyóiratokról. - A folyóiratok sokasága nem jót, hanem roszat szül. - Mivé lőn Roma 1848-49-ben hetven folyóirattal. - A Civil ta cattolica. - Ennek rendszere, haladása s érdemei.

A propagandának egyik leghatalmasb eszköze az anglikánokra nézve a sajtó; erről szólandok a következőkben. A folyóiratok létrehozatala Angolországnak tulajdoníttatott, de nem joggal. Ha ebben van valami érdem, az különösen Olaszországot illeti, és főleg Velenczét, mely Dalmatiában, 1563-ban a törökök elleni háború alkalmával legelőször láta utczáin lapokat köröztetni, melyekben a kormány a hadi működésről közlött tudósításokat, s melyek a pénzről (gazzetta), melyért eladattak, gazzettának hivattak. Angolországban a sajtó nyomai csak 1611- és 1613-ban mutatkoztak. Eddig az újságok egyedül csak levelek által közöltettek, és Yorkshíre-ben Clifford család számadásaiban a következö jegyzet olvasható: „Robinson kapitánynak a Mylord parancsára ő főmagasságával közlött érdekes levelekért félévi fizetés fejében 5 font sterling (125 fr.)." Vissza

Tartalom

XVIII. FEJEZET.
A Times s a Civilta cattolica, vagy a sajtó Romában és Londonban.
A propagandának egyik hatalmas eszköze az anglikánokra nézve a sajtó, mely legelőször Olaszországban jött létre. - Az első folyóiratok Angolországban. - Az angol sajtó jelen átlapolja. - A Times. - A Times szedetése és nyomatása. - Ennek erkölcsi iránya. - Itészete. - Vallása. - Hirdetései. - Néhány szó egyéb londoni folyóiratokról. - A folyóiratok sokasága nem jót, hanem roszat szül. - Mivé lőn Roma 1848-49-ben hetven folyóirattal. - A Civilta
cattolica. - Ennek rendszere, haladása s érdemei 281
XIX. FEJEZET.
Roma és London a szépmüvészetek tekintetéből.
Romában két városrész van , az ó s az uj. - A kath. Roma jótéteményei a pogány Romára nézve. - Mért nem tünt el ez utóbbi? - Wiseman ujabb értekezése az ó és uj Romáról. - Roma az avignoni számkivetés után. - A pápák építményei és müvei. - A mazzinistáknak az emlékdús Román véghez vitt kártételei. - Mit tett IX. Pius az ó és az uj Romában a művészetek tekintetéből? - Londonnak emlékekbeni szegénysége. - Néhánynak elszámlálása. - Lord Byron szavai Romáról 299
XX. FEJEZET.
A katholikus Roma diadala a kristály-palotában és a manchesteri kiállításon. Kirándulás Sydenhamba. - A kristály-palota keletkezte. - Leírása. - Magában foglalja a művészet és természet csodáinak gyűjteményét. - A Wiseman bibornok közbenjárására Romából hozott minták. - Futó pillantás a régi termekre. - Az építészet különféle nemei. - Művészet a katholikus Angolhonban. - Olaszhon diadala a renaissance korszak termeiben. - Az Italian court. - Roma s a pápaság nélkül a kristály-palota nem létesülhetett volna. - Mint volt képviselve az ipar a palotában. - Olaszhon diadala e tekintetben is. - Találmányok. - Az angolok mitsem tudnak föltalálni a nép vigasztalására. - Természetrajz. - Az uj mesterek. - Roma és London a barbarok alatt. - Manchesterben. - A kiállítás eszményképe. - A kár, melyet az anglicanismus a szépművészeteknek okozott. - A régi mesterek. - Uj mesterek. - Váljon Olaszhon és Roma jelenleg nem több-e muzeumnál? 308
XXI. FEJEZET.
Az erkölcsiség Romában és Londonban.
Az angolok panaszai a bűntények szaporodása miatt. - London büntető statistikája 1856-ban. - A csavargók. - A gonosztevők családja. - Londonnak egy napi bünlajstroma. - A Hobart-Seymour állitása szerént Romában 1853-ban elkövetett gyilkosságok hamissága. -
A Ramblernek egy szép felelete. - A börtönlakosság a pápai államokban. - Hogy jól Ítélhessünk, különféle levonásokat kell tennünk. - A száműzés Londonban. - A romai nép az erkölcstelenség rágalma ellen védelmeztetik. 321
XXII. FEJEZET.
A rendőrség s a tolvajok Romában és Londonban.
A régi örök Angolországban. - A Peel által véghezvitt rendőrségi javitás. - A rendőrök. - Nem akadályozzák a lopásokat. - Londonnak a tolvajoktól különösen kedvelt Városrészei. - A tolvajság iskolája. - Harris, a tolvajság tanára Londonban 1857-ben. - A tolvajok mesterfogásai. - Apró csenések. - Nagyobb lopások. - Tehetnek-e az angolok szemrehányást Romának? - A londoni hírlapok vallomásai az 1856-ik év végén 342
XXIII. FEJEZET.
Uj faja a tolvajoknak Londonban, mely nem létezik Romában.
A garroter-ek. - A garrota Spanyolországban. - A garroter-ek és chaufer-ök Francziaországban. - A tughok Indiában. - A fojtogatok Londonban. - Néhány eset 1856- és 1857-ből. - Az angol újságok tudósításai. - Védelmi eszközök. - Mappin testvérek raktára Londonban. - A fojtogatok eredete. - A ticket of leave men-ek. - A Morning-Post ítélete. - A gazok meeting-je 1857-iki januárban 353
XXIV. FEJEZET.
A fajtalanság Romában és Londonban.
1857-dik év vége felé Turinban nyomatott rágalmak Roma ellen. - Fajtalanság Londonban. - Angol hírlapok és publicisták ujabb vallomásai. - A kormány eltűri az erkölcstelenséget. - Campbell lord panasza 1857-ben. - Ocsmány hirlapok. - Förtelmes könyvek. - Szeméremsértö képek. - Intézetek a bűn elnyomására Londonban. - A pápai kormány. - A franczia hadsereg egyik orvosának itélete. - A lelenczek Romában. - A lelenczházak Roma-, London és Párisban. 362
XXV. FEJEZET.
Az iszákosság és öngyilkosság Romában és Londonban.
Az iszákosság Angolországban és Londonban. - Tisztelendő Owen beszéde 1853-ban. - E bűnnek erkölcs-ellenes következményei. - Egy anglikán térítőnek némely vallomásai. - A korcsmák Romában. - A kormány buzgalma az iszákosság meggátlásában. - Az anglikán
társulatok haszontalansága. - A szentbeszédek csodálatos gyümölcsei Romában. - Mathew Tibolt atya Irföldön, Londonban és Amerikában. - A mértékletességi társulat. - A Romában és Londonban előforduló öngyilkosságról 373
XXVI. FEJEZET.
A család Romában és Londonban.
A protestantismus szomorú következményei a családra nézve. - Miként enyhítették azokat Angolországban a régi szokások. - Katholikus maradványok a házasság megáldásánál. - Az anglikán szertartás. - Ellentétben áll ez az elválási törvénynyel. - E törvény VIII.
Henrik tettei után szükségessé vált. - Egykori angol eljárás az elválás kivitelére. - Az 1857-iki uj törvény. - Szakaszainak rövid tartalma. - Mily következményei leendnek? - Bizonyítja ezt a család jelen állapota Angolországban. - Igen gyakoriak az esetek a kétnejüségre. - Egy négy nejü. - Megvert asszonyok. - Parlamenti tárgyalások 1855-56, 57-ik évben. - Asszonyok , kiket eladtak. - Elveszett gyermekek. - Gyermekek, kiket vásárra vittek. - A szülök által megölt gyermekek. - Mennyit tett Roma a házasság érdekében 383
XXVII. FEJEZET.
Az igazság-szolgáltatás Romában és Londonban.
Az angol törvényhozás nem egységes az összes birodalomban. A közjog. - A méltányossági jog. - A parlamenti határozatok. - Tévkörök (circuli vitiosi). - A törvények sokfélesége. - Egy angol ügyvéd ítélete az angol igazság-szolgáltatás felöl. - London törvényszolgáltató testülete. - Statistika. - A bíróság Londonban. - A fővárosi tisztikarok személyzetének rajza. - A törvényszékek Romában. - Polgári törvényszékek. - Fenyítő törvényszékek. - Törvényszékek az összes kath. világ számára 402
XXVIII. FEJEZET.
A romai és londoni börtönök.
A börtönök hajdani állapota Angliában. - Néhány londoni börtön napjainkban. - Newgate 1857-ben leirva a Times által. - Öt fegyelmi rendszer. - Mindegyiknek saját belső hiányai. - Erkölcsi következmények. - A bün-ismétlök statistikája. - Néhány szó mindegyik londoni börtönről. - A pentonville-i minta-fogház. - Börtön, asszonyok és gyermekek számára. - Fogdák a Themzén. - The Millbank prison. - A fegyenczházak; a foglyok élelme. - Büntetések. - Az irhoni foglyok. - Ki oka ezek vétségeinek? - A romai börtönök ismertetése egy alsó-házi tagtól 1856 végén 411
XXIX. FEJEZET.
Az inquisitio épülete Romában és a Tower Londonban.
Egy waldensinek a hitnyomozó intézet épületéről Piemontban közzétett irata 1852-ben. - A romai köztársaság csalása. - Romában soha sem ítéltetett el eretnek csupán azért, mivel eretnek volt. - Romának jótékony befolyása Európa büntető törvényeire. - Roma és a spanyol hitnyomozás. - A londoni Tower. - Fogházak és sírok. - Néhány vértanú neve. - Az anglicanismus elsötíté az angol nép kedélyét. - A hírlapirodalom dühöngése az indiai lázadás alatt. - A katonák kegyetlensége. - A törvényes szeretet ostorral kiszolgáltatva. - Egy angol orvos dicsbeszéde az ostor fölött 1856-dik évben. - A megkorbácsoltak névsora 1857-ben az országgyűlés elé terjesztve. - A halálbüntetés végrehajtása Romában és Londonban 441
XXX. FEJEZET.
A szegénység Romában, s a nyomor Londonban.
Ellentétek Londonban. - A nép aranyon járdái s e mellett éhezik. - London éjjel. - Mayhew vallomása. - A hajó-állások (dock-ok.) - Tömeges éhenhalók 1857-ben. - A liverpooli hírlapnakegy czikke. - A szegények Romában és Londonban. - Éhhalálesetek Angolhonban. - Az olasz nép nem ismer éhséget. - Massimo d' Azeglio nyilatkozata. - Eledel-hamisitások Londonban. - Kenyér-, eczet-, káposzta-, kávé-, pótkávé- (cichoria) hamisítás. - Romában
az ipar e haladása ismeretlen. 457
XXXI. FEJEZET.
Roma katholikus szeretete s London törvény-parancsolta szeretete.
A romai felebaráti szeretetnek ujabb fejtegetése Belgiumban. - Számviszonyok Roma és London közt. - Kórházak az egyik és másik városban. - A romai kórházak régóta, a londoniak legújabban keletkeztek. - Jótékony intézetek Roma- és Londonban. - Ezek aránya a lakossághoz. - Tulajdonképi ismertető jelei a kath. jótékonyságnak. - Hibái és ellenmondásai a törvény által parancsolt adakozásnak. - A pauperismus. - Egy protestáns vallomásai a brüsseli jótékonysági gyűlésen 1856-ban. - A dologházak „(Workhouse.)" - A koldulás Romában. - A koldulás mestersége Londonban, és Roonay tanár iskolája 1857-ben 467
XXXII. FEJEZET.
A király és a nép Romában és Londonban.
A romai pápa-király és Angolország királyainak udvarköltsége. - Angolország királyai közt az a legnagyobb tékozló, ki legelőször szakadt el Romától. - Észrevételek az angol udvarköltség fölött II. Károlytól Victoria királynőig. - Roebuck szavai 1857-iki május
hóban ez utóbbi udvarköltsége fölött. - Kiadások a háztartásra és nyugdijakra. - Az egyenes, mellékes, helyi és plébániai adók. - Az angol munkás gazdasági helyzete az 1857-ik év vége felé. - A romai munkás osztály. - A halálozás és temetések Romában és
Londonban. 483
XXXIII. FEJEZET.
Roma és London kül tevékenysége.
London kül- s Roma pogány politikája. - Az angolok terhére vannak a világnak. - Mylord Tempest Palmerston. - Ennek külpolitikája fölött a britt parlamentben tartott ítéletek 1856- és 1857-ben. - További idézetek. - Montalembert szavai az angol diplomatia ellen. - Romának joga és kötelessége vallásilag beavatkozni az államokba. - Majdani beavatkozása a világ majd minden népeinél. - Keresztény emlékek, melyek arról tanúskodnak. - Jelen beavatkozása - a pogányoknál a hit terjesztése - a keresztény nemzeteknél pedig a szerzödvények (concordatum-ok) által. - Romaiság a század egyetlen reménye 497
XXXIV. és utolsó FEJEZET.
London roskatagsága s Roma elenyészhetlensége.
A pogányok elöérzettel birtak Roma maradandósága felől; de a pogány Roma mégis közel volt a végenyészethez. - Miért nem veszett hát el? - S miért nem fog elenyészni ezután?-Az egyház elenyészhetlenségén alapul Roma maradandósága. - Roma és a pápák elválaszthatlanok. - Tények tanúskodnak erről. - London. - Nyujt-e valamely körülmény kezességet ennek maradandósága iránt? - Kül-veszélyek. - Bel-veszélyek. - A Chartisinus. - London megifjodása a katholicismus által - O' Connell óhaja. - Egy szó az olaszokhoz. - Jámbor szeretet Roma iránt 510
Okmányok és felvilágosítások.
Roma város állaprajza 522
Ő szentsége IX. Pius pápa napirendje 523
A Romában létező tanodák és nevelőintézetek:
a) fi-növendékek számára 524
b) nő-növendékek számára 526
London állaprajza 527
A gazdagság felosztásának vázlata Angolhonban.
(A tulajdonképeni Angliában, Wales herczegségben és Skócziában) 530
A szent atya lábcsókja 531
A szegénység Nagy-Britanniában 535
A protestantismus és a rabszolgaság 537
Összehasonlitó átnézete a hivek számának s az egyházi jövedelmeknek Angolhonban minden egyéb keresztény egyházbeliekkel 539
A tolvajok és csalók Londonban 539
Roma az angol Indiában 542
A szépmüvészetek Romában 542
A három királyok ünnepe Romában 543

Margotti Jakab

Margotti Jakab műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Margotti Jakab könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem