Roma és London

Tartalom

I. FEJEZET.
E könyv tartalma.
Mi a czélja e könyvnek? - Angolok és olaszok harczolnak Roma
ellen, s Londonra utalnak. - Mindegyiküknek felelni szándékozunk. -
A Times, - Morning-Post, - Daily News; - Gioberti, Rossetti,
egy piemonti képviselő, egy kozák stb. - A piemonti protestánsok
harcza Roma ellen. - Roussel Napoleon Turinban. - A Roma és
London közötti párhuzam szükségessége. - Három katholikus irata e
tárgyról. - IX. Piusnak ezekre vonatkozó beszéde. - A szerzőterve
II. FEJEZET.
A mai London s a pogány Roma közti hasonlatosság.
A katholicismus ellen az anyagi javak érdekében indított harcz még
az ó-korból való. - A pogányok vádjai a kereszténység ellen Roma
kifosztatása után Alarich alatt. - Orosiusés sz. Ágoston felelete „De
civitate Dei" czimü értekezésében. - Ugyanazon vádak hozatnak föl
manap is a pápa ellen czélzással Londonra. - Hasonlatosság London
s a pogány Roma között. - A régi Roma nagysága és hiányai. -
London hasonlít hozzá terjedelem, - népesség, - a pogányság
irányában tanúsított tisztelet, - az istenitések, - a birtokok egyenlőtlen
felosztása, - az államtól gyámolított szegények sokasága, - a vallásos
hitvélemények sokfélesége, - a munkások rabszolgasága, - a damnati
ad minas, - a szokások, - az ökölharcz, - az atyáknak gyermekeik
elleni zsarnokoskodása, - a férjeknek nejeik fölötti hatalmaskodása,
- erkölcstelenség és gőg tekintetében. Már nagyobb városok is
megbuktak, mint London. - Babylon. - Valamely város nagysága
sem politikailag sem vallásilag nem biztos érv 19
III. FEJEZET.
Nem mind pogány, ami Londonban, és nem mind katholikus, ami Romában van.
Elismerjük a jót, ami Londonban létezik, nem akarván ellenyeink
álnokságát utánozni. - Montalembert összegyüjté ezt nemrég egy
külön műben. - E mű bírálata. - Jó az angol alkotmány, de katholikus. - Roma a britt szabadság alapítványi oklevelében tisztelettel említtetik. - A protestantismus nem bövilette ama szabadságot, hanem
inkább megkísértette azt szűkebb határok közé szorítani. - Ugyanaz
fenáll, mert a nép sok tekintetben katholikus anélkül, hogy tudná.
Példák. - Két ellenmondás Londonban: protestantismus s a törvények
iránti tisztelet. - Protestantismus és az ősiség szeretete. - A kormány elsősége: az Istenállam hiányai. - A nép erénye: az önmegadás. - Ez Romában nem oly nagy, és pedig azok miatt, kik
az Isten ellen küzdeni s a pogányságra visszatérni akarnak. - Régi
és uj merények, a pápák részéről, kimentik Roma hiányait. - Egyedüli
eszköz Roma s Olaszhon nagyságához 36
IV. FEJEZET.
Roma és London közti hajdani viszonyok, s a jelen
ellenségeskedés.
Az angolok hasztalanul tagadják a Roma és London közti régi viszonyokat. - Pápák, kik hittéritöket küldenek Nagy-Britanniába. - A czeltaegyháznak Romába zarándokló hősei. - VIII. Henrik, a Roma és
London közti régi barátság és jelen ellenségeskedés tanúbizonysága. -
Mi által győzte le Roma a pogányságot, és London a katholicismust.
- A keresztény Roma s a protestáns London emlékei. - A Londonban uralkodó üldözési szellem. - London Roma ellenségévé lőn. - Roma soha sem szűnt, s nem is szűnik meg London barátnéja lenni 53
V. FEJEZET.
Váljon London, Romától elszakadván, nyert-e polgáriasodás tekintetében?
A protestáns Russell összehasonlítja a régi és mai Londont. - A különbség a vallást illetőleg semmit sem bizonyít. - A gazdag nemzet még nem boldog nemzet. - A 143-ik zsoltár. - A gazdagság s az
evangelium. - A tévhitüeknek anyagi javak tekintetében előnynyel
kell birniok a katholikusok fölött. - Ez az anglicanismus ellen szól.
- A zsidók gazdagsága. - A katakombákban élő keresztények szegénysége. - Miben áll a valódi polgáriasodás. - Ennek három
eleme: a szellemi, erkölcsi és anyagi élet. - A következő fejezetekben fejtegetendő pontok kijelölése 69
VI. FEJEZET.
A nép értelmi állapota Romában és Londonban.
Bölcsészet a katholikus katekizmusban, melyben a papok és barátok
fáradozása folytán minden romai jártas. - Az anglikán katekizmus
hiányai. - Abban az angol nép avatatlan. - Rendkívüli tudatlanság.
- A costermonger-ök (olv. kasztör möngör = kofa, gyümölcsárus)
Londonban. - Statisztikai adatok. - Vallomások. - A ragged
school-ok (olv. reggid szkulsz = csavargók iskolái). - Rendű Jenő
jelentése a londoni oktatásról. - Tények, melyek Olaszországban
hihetetlenekül tűnnek föl; mert Romában s Olaszhon egyéb részein
lehetetlenek. - A romai-katholikus és protestáns iskolák anglikánok
által összehasonlítva. - A kath. vallás és protestantismus befolyása a
nép értelmiségének kiképzésére 81
VII. FEJEZET.
A pápa és a nőpápa, vagy Roma vallása és Londoné.
- Vagy Roma vagy hitetlenség, ez ama két végpont, hova az
anglicanismus jut. - Mi az a megállapított egyház? - Az angol
papság a királynőt pápául ismeri el, a szent-irás ellenére, mely
hallgatást parancsol az egyházban a nőknek. - A nőpápa szabályozza
a liturgiát. - Példák erre. - Böjti napokat rendel. - Értelmezi
a dogmákat. - Gorham plébános esete. - Az exeteri püspök gyalázatos eljárása. - A keresztény egyház eszményképe, melytől az angol egyház nagyon távol van. - Miben kell tehát keresni az
angol polgáriasodást? - Az anglicanismus jövője. - Roma vallása.
- Mi a pápa? - A pápai áldás 94
VIII. FEJEZET.
Sz. Péter basilioája s sz. Pál székesegyháza; vagyis Roma
és London templomai.
A szent-egyházak a műveltség bölcsői. - Az anglikánok ellenkezésbe
hozák sz. Péter és sz. Pált. - A két egyház. - Theologiai, költői,
történelmi és politikai tanulságok, melyeket a sz. Péter basilica szemléléséből meríthetni. - A londoni sz. Pál templom rideg pusztasága.
- Ezen egyház a pogányság iskolája. - Emlékek, melyek azt díszítik.
- Sz. Pál s a róla czimzett egyház közti ellenmondások. - Ez
utóbbi az ismeretlen Istennek van szentelve. - A benne
tartatni szokott szertartások. - Az egyház megfertöztetése,
miről dr. Pusey panaszkodik. - Az anglikán istentisztelet dr. Newman
által vázolva. - Az anglikánok a kath. istentiszteletet óhajtják.
Per a londoni consistoriumi törvényszék előtt 1856-ban. - Az exeteri
püspök nyilatkozata. - Az ima a művelődés eszköze. Romában igen
sokat, Londonban vajmi keveset imádkoznak. - Mily beszédekkel
mulattatják az angolokat a bazárokban. - A szentegyházak a
szegények lakhelyei. - Romában a katholicismus földi dicsőség élvezetére hívja meg a szegényeket. - Művészet tekintetében sz. Péter
temploma gyönyörű palota, mely bárkinek nyitva áll . . . .110
IX. FEJEZET.
A londoni anglikán papság és a romai katholikus papság.
- Az anglikán papság eredete. - Váljon a püspökök áldozárok
és szerpapok valóban egyháziak-e vagy csupán világiak? - Az
anglikán papszentelés öt okból érvénytelen. - Tények bizonyítják,
hogy az anglikán papság a szentség malasztjában nem részesült. -
Miben áll hite? - A magas-, alacsony és széles-egyház. - E három
egyház mindegyike ismét más három részre oszlik. - Lehetetlen
az anglikán vallás minden ágát elszámlálni. - Miben áll a papság
működése? - Hírlapi nyilatkozatok. - A bangori püspök. -
London igazgatói. - Blandford marquis. - A Weekly Dispatch
párhuzama az anglikán és kath. papság között. - Az egyházi javak
megvásárolhatók. - Hirdetmények a hírlapokban. - A londoni és a
durhami püspök. - Egy tárgyalás az alsó házban 1856-iki juliusban
Simon Mágus közreműködése mellett . . . . . . .126
X. FEJEZET.
A londoni szónokok és a romai hitszónokok.
Az anglikán egyházi beszédek. - A protestáns szónoklat.
A fashionable preacher (a divatos szónok). - A londoni
prédikátorok 1857. évi oktober 7-én a bűnbánati és böjti napon.
Izgatás a seapoyok elleni boszúra. - Régibb hasonló egyházi beszédek
a francziák ellen. - A romai clerus. - Annak egysége. - London
győzedelmeskedik az elemeken, de nem képes kiengesztelni a kedélyeket.
- Az egység a polgáriasodás sarkpontja. - IX. Pius, foglalkozásai,
emberszeretete. - A bibornokok testülete. - A főpapok és a többi
papság. - Egyházi beszédek, missiók, szent gyakorlatok. - Az
anglikán papság a kath. ékesszólást hajhászsza .144
XI. FEJEZET.
Laterán és Westminster, vagy a romai zsinatok s a londoni
egyházgyülések.
A laterani basilica és palota. - Az ott tartott egyházi zsinatok. -
A régi példa felújítása a szeplőtlen fogantatásnak hitágozattá avatása
által. - Az angl. püspökök megtámadják a londoni egyházgyüléseket,
a lelkészek a szabadság nevében roszalják a zsinatokat. - Bohózat
Westminsterben 1852-ben. - Egyházgyülés 1857-ben. - A westminsteri apátság és kath. műemlékei. - A londoni egyházgyülések a hitújítás előtt. - Az anglikánok az „Evangelikus-Szövetség" ülésén
Berlinben 1857-ki september havában.- Beszédek és adomák Piemontés Romáról. - A kath. „Pius-Egylet" Salzburgban. - Lieber Móricz beszédje. - Roma nem ismer jobb- és bal-oldalt, nem jobb- és balközéppontot. - A londoni parlament. - Korteskedési példa. Mennyit ér egy angol? 162
XII. FEJEZET.
A katholika egység Romában, és a hitfelekezetek sokfélesége Londonban.
Ki Olaszhon politikai egységét akarja, annak Roma vallási egységét
becsben kell tartania. - Ezen egység hiányzik Londonban.
Hol elég fekete öltönyt viselni, hogy uj vallást alapítson valaki; noha
a fönállók számát sem lehel meghatározni? - Okgyüjtés (inductío)
általi okoskodás. - A bab-vallás. - A főtt bab- s a nyers babegyház. - Puseyták harcza a gyertyák meggyújtása miatt. -
A londoni vallásfelekezetek ismertetése az 1856-iki „Post Office"
szerént. - A felekezetek sokfélesége ellen egyetlen óvszer: Roma.
- Egy irlandi lap szavai Olaszhon katholikus egysége fölött. . . 181
XIII. FEJEZET.
A romai London, vagyis a katholicismus jelenlegi állapota
Angliában.
Angolhon katholikus állam-isméje. - Az egyházi kormány. - Katholikus intézmények a törvénynyel szemben. - Azok jövedelmei. - A papság növelése. - Katholikus iskolák. - A szegények. - A
birtokos osztály. - A lánykák. - Angolhon katholikus népessége. -
A templomok száma. - Papok. - Szerzetesek. - A kolostorok
megtámadtatása 1853-54-ben. - A keleti háború megmenti őket. -
Egyéb kath. intézmények elésorolása. - A házasságok. - A temetők.
- A katholicismus több szabadságot élvez Angliában, mint Piemontban.
- Az angol törvények tilalmai a katholikusok ellen. - Jogok, miket
nekik engedményez. - Papi öltözet, harangok, körmenetek, börtönök,
kórházak. - A kath. London leirása. - Romai, vagyis katholikus
jótékonyság Londonban. . 194
XIV. FEJEZET.
A tényezők, melyek Londonban Roma diadalát előmozdítják.
Romának az anglikánok által bevallott diadalai. - A föokok, melyek
azokat eredményezik: 1-ször. A tanulmányozás; - 2-szor. A viszálkodások; - 3-szor. Párhuzam a katholikusok és protestánsok között; - 4-szer. A kath. isteni tisztelet fénye; - 5-ször. A közeledés a
katholikusok és protestánsok között; - 6-szor. A katholikus lelkészek
buzgalma a betegek körül; - 7-szer. Az imák; - 8-szor. Az anglikán
szertartás. - Még él Roma az anglicanismus szivében. - Anglikán
ünnepek. - Reggeli és esti imák. - A szent áldozás. - A keresztség, bérmálás, és a betegágyak körüli segélykedés. - A gyónás. - A puseysmus keletkezése. - Ez az oxfordi egyetemen megszilárdítja
az észtant. - Az észtan azt Romába vezeti 215
XV. FEJEZET.
Az akadályok, melyek Roma nagyobb diadalának Londonban
ellenállnak. Az angolok előítéletei a katholicismus ellen. - A protestánsok gyűlölete Roma ellen. - A britt kormány igazságtalansága a katholikusok iránt. - A protestánsok önhasznukra fordítják nyomoraikat. - Hamis
hithirdetők. - Hitterjesztö asszonyok. - Az angolok nyugtalan élete.
- Néhány katholikns által elkövetett botrány. - Vegyes házasságok.
- A királyi cancellaria két ítélete 1857-ben. - P. Newman
elitéltetése 234
XVI. FEJEZET.
A londoni biblia-társulat és a romai propaganda.
Turinban nyomatott dicsbeszéd a londoni biblia-társulat fölött. -
Szükséges erről értekezni. - Párhuzamba tétetik a romai propagandával. - Ez utóbbinak eredete. - Congregatio és Collegium.
- Dicséretek, melyekben a protestánsok részesítik. - Ez egyik
legszebb éke a katholicismusnak. - Mikor és miként jött létre a
londoni biblia-társulat. - A protestáns missiók eredménytelenek. -
A Times és Morning-Post vallomásai. - A gyarmatok püspökei.
- Angolország a bálványképek terjesztője. - Kormánya lelkismeretlen, mint azt az egyházi missió-társulat bizonyítja. - A bibliatársulatnak Londonban kellene működni, nem pedig Olasz- vagy
Irhonban. - A dublini kath. érsek s az általa 1856-ban kiadott
főpásztori levél. - A biblia-társulatnak nincs hite. - Kiválóan politikai
propagandát képez. - Működésén és költségein nincs Istennek azon
áldása, melylyel a kath. Roma fáradozásait és missióit elárasztja. . 248
XVII. FEJEZET.
A vaticani könyvtár Romában, és a britt muzeum könyvtára Londonban.
Az első pápák könyvgyüjtési buzgalma. - A pápai könyvtár és
viszontagságai. - Mit tettek a legutóbbi pápák a vaticani könyvtár
érdekében? - IX. Pius ajándékai a könyvtárrészére. - Rendszabályai.
- A vaticani könyvtár legrégibb Európában. - Az anglicanismus
gyűlölete a könyvek iránt. - A zárdák és könyvgyűjtemények kirablása. - Az egyetlen nyilvános könyvtár Londonban s a tizenegy
Romában. - A katholicismus fővárosa a világ archívuma. - Ujabb
munkálatok a britt muzeum könyvtárán egy olasz vezetése alatt. -
Rendszabályai. . . . . . . . . 268
XVIII. FEJEZET.
A Times s a Civilta cattolica, vagy a sajtó
Romában és Londonban.
A propagandának egyik hatalmas eszköze az anglikánokra nézve a
sajtó, mely legelőször Olaszországban jött létre. - Az első folyóiratok
Angolországban. - Az angol sajtó jelen átlapolja. - A Times.
- A Times szedetése és nyomatása. - Ennek erkölcsi iránya. -
- Itészete. - Vallása. - Hirdetései. - Néhány szó egyéb londoni
folyóiratokról. - A folyóiratok sokasága nem jót, hanem roszat szül.
- Mivé lön Roma 1848-49-ben hetven folyóirattal. - A Civilta
cattolica. - Ennek rendszere, haladása s érdemei. . . . 281
XIX. FEJEZET.
Roma és London a szépmüvészetek tekintetéből.
Romában két városrész van , az ó s az uj. - A kath. Roma jótéteményei a pogány Romára nézve. - Mért nem tünt el ez utóbbi? -
Wiseman ujabb értekezése az ó és uj Romáról. - Roma az avignoni
számkivetés után. - A pápák építményei és müvei. - A mazzinistáknak az emlékdús Román véghez vitt kártételei. - Mit tett IX. Pius
az ó és az uj Romában a művészetek tekintetéből? - Londonnak
emlékekbeni szegénysége. - Néhánynak elszámlálása. - Lord Byron
szavai Romáról 299
XX. FEJEZET.
A katholikus Roma diadala a kristály-palotában és a
manchesteri kiállításon.
Kirándulás Sydenhamba. - A kristály-palota keletkezte. - Leírása.
- Magában foglalja a művészet és természet csodáinak gyűjteményét.
- A Wiseman bibornok közbenjárására Romából hozott minták. -
Futó pillantás a régi termekre. - Az építészet különféle nemei. -
Művészet a katholikus Angolhonban. - Olaszhon diadala a renaissance
korszak termeiben. - Az Italian court. - Roma s a pápaság
nélkül a kristály-palota nem létesülhetett volna. - Mint volt képviselve az ipar a palotában. - Olaszhon diadala e tekintetben is. - Találmányok. - Az angolok mitsem tudnak föltalálni a nép vigasztalására. - Természetrajz. - Az uj mesterek. - Roma és London a barbarok alatt. - Manchesterben. - A kiállítás eszményképe. -
A kár, melyet az anglicanismus a szépművészeteknek okozott. - A régi
mesterek. - Uj mesterek. - Váljon Olaszhon és Roma jelenleg nem
több-e muzeumnál? . 308
XXI. FEJEZET.
Az erkölcsiség Romában és Londonban.
Az angolok panaszai a bűntények szaporodása miatt. - London büntető statistikája 1856-ban. - A csavargók. - A gonosztevők családja.
- Londonnak egy napi bünlajstroma. - A Hobart-Seymour állitása
szerént Romában 1853-ban elkövetett gyilkosságok hamissága. -
A Ramblernek egy szép felelete. - A börtönlakosság a pápai
államokban. - Hogy jól Ítélhessünk, különféle levonásokat kell tennünk.
- A száműzés Londonban. - A romai nép az erkölcstelenség rágalma ellen védelmeztetik. 321
XXII. FEJEZET.
A rendőrség s a tolvajok Romában és Londonban.
A régi örök Angolországban. - A Peel által véghezvitt rendőrségi
javitás. - A rendőrök. - Nem akadályozzák a lopásokat. - Londonnak a tolvajoktól különösen kedvelt Városrészei. - A tolvajság iskolája. - Harris, a tolvajság tanára Londonban 1857-ben. - A tolvajok mesterfogásai. - Apró csenések. - Nagyobb lopások. - Tehetnek-e az angolok szemrehányást Romának? - A londoni hírlapok vallomásai az 1856-ik év végén. . . . . . 342
XXIII. FEJEZET.
Uj faja a tolvajoknak Londonban, mely nem létezik
Romában.
A garroter-ek. - A garrota Spanyolországban. - A garroter-ek és chaufer-ök Francziaországban. - A tughok Indiában.
- A fojtogatok Londonban. - Néhány eset 1856- és 1857-ből. -
Az angol újságok tudósításai. - Védelmi eszközök. - Mappin testvérek raktára Londonban. - A fojtogatok eredete. - A ticket of leave men-ek. - A Morning-Post ítélete. - A gazok meeting-je 1857-iki januárban 353
XXIV. FEJEZET.
A fajtalanság Romában és Londonban.
1857-dik év vége felé Turinban nyomatott rágalmak Roma ellen. -
Fajtalanság Londonban. - Angol hírlapok és publicisták ujabb vallo-
másai. - A kormány eltűri az erkölcstelenséget. - Campbell lord
panasza 1857-ben. - Ocsmány hirlapok. - Förtelmes könyvek. -
Szeméremsértö képek. - Intézetek a bűn elnyomására Londonban. -
A pápai kormány. - A franczia hadsereg egyik orvosának Ítélete. -
A lelenczek Romában. - A lelenczházak Roma-, London és Párisban. 362
XXV. FEJEZET.
Az iszákosság és öngyilkosság Romában és Londonban.
Az iszákosság Angolországban és Londonban. - Tisztelendő Owen
beszéde 1853-ban. - E bűnnek erkölcs-ellenes következményei. -
Egy anglikán térítőnek némely vallomásai. - A korcsmák Romában.
- A kormány buzgalma az iszákosság meggátlásában. - Az anglikán
társulatok haszontalansága. - A szentbeszédek csodálatos gyümölcsei
Romában. - Mathew Tibolt atya Irföldön, Londonban és Amerikában.
- A mértékletességi társulat. - A Romában és Londonban előforduló
öngyilkosságról. . . 373
XXVI. FEJEZET.
A család Romában és Londonban.
A protestantismus szomorú következményei a családra nézve. -
Miként enyhítették azokat Angolországban a régi szokások. - Katholikus maradványok a házasság megáldásánál. - Az anglikán szertartás. - Ellentétben áll ez az elválási törvénynyel. - E törvény VIII.
Henrik tettei után szükségessé vált. - Egykori angol eljárás az elválás
kivitelére. - Az 1857-iki uj törvény. - Szakaszainak rövid tartalma.
- Mily következményei leendnek? - Bizonyítja ezt a család jelen
állapota Angolországban. - Igen gyakoriak az esetek a kétnejüségre.
- Egy négy nejü. - Megvert asszonyok. - Parlamenti tárgyalások
1855-56, 57-ik évben. - Asszonyok , kiket eladtak. - Elveszett
gyermekek. - Gyermekek, kiket vásárra vittek. - A szülök által
megölt gyermekek. - Mennyit tett Roma a házasság érdekében. . 383
XXVII. FEJEZET.
Az igazság-szolgáltatás Romában és Londonban.
Az angol törvényhozás nem egységes az összes birodalomban.
A közjog. - A méltányossági jog. - A parlamenti határozatok. -
Tévkörök (circuli vitiosi). - A törvények sokfélesége. - Egy angol
ügyvéd ítélete az angol igazság-szolgáltatás felöl. - London törvényszolgáltató testülete. - Statistika. - A bíróság Londonban. -
A fővárosi tisztikarok személyzetének rajza. - A törvényszékek
Romában. - Polgári törvényszékek. - Fenyítő törvényszékek. -
Törvényszékek az összes kath. világ számára. 402
XXVIII. FEJEZET.
A romai és londoni börtönök.
A börtönök hajdani állapota Angliában. - Néhány londoni börtön
napjainkban. - Newgate 1857-ben leirva a Times által. -
Öt fegyelmi rendszer. - Mindegyiknek saját belső hiányai. - Erkölcsi
következmények. - A bün-ismétlök statistikája. - Néhány szó
mindegyik londoni börtönről. - A pentonville-i minta-fogház. -
Börtön, asszonyok és gyermekek számára. - Fogdák a Themzén. -
The Millbank prison. - A fegyenczházak; a foglyok élelme.
- Büntetések. - Az irhoni foglyok. - Ki oka ezek vétségeinek? -
A romai börtönök ismertetése egy alsó-házi tagtól 1856 végén. . .411
XXIX. FEJEZET.
Az inquisitio épülete Romában és a Tower Londonban.
Egy waldensinek a hitnyomozó intézet épületéről Piemontban közzétett
irata 1852-ben. - A romai köztársaság csalása. - Romában soha
sem ítéltetett el eretnek csupán azért, mivel eretnek volt. - Romának
jótékony befolyása Európa büntető törvényeire. - Roma és a spanyol
hitnyomozás. - A londoni Tower. - Fogházak és sírok. - Néhány
vértanú neve. - Az anglicanismus elsötíté az angol nép kedélyét. -
A hírlapirodalom dühöngése az indiai lázadás alatt. - A katonák kegyetlensége. - A törvényes szeretet ostorral kiszolgáltatva. - Egy angol orvos dicsbeszéde az ostor fölött 1856-dik évben. - A megkorbácsoltak névsora 1857-ben az országgyűlés elé terjesztve. - A halálbüntetés végrehajtása Romában és Londonban. . . . 441
XXX. FEJEZET.
A szegénység Romában, s a nyomor Londonban.
Ellentétek Londonban. - A nép aranyon járdái s e mellett éhezik.
- London éjjel. - Mayhew vallomása. - A hajó-állások (dock-ok.)
- Tömeges éhenhalók 1857-ben. - A liverpooli hírlapnak
egy czikke. - A szegények Romában és Londonban. - Éhhalálesetek Angolhonban. - Az olasz nép nem ismer éhséget. - Massimo
d' Azeglio nyilatkozata. - Eledel-hamisitások Londonban. - Kenyér-,
eczet-, káposzta-, kávé-, pótkávé- (cichoria) hamisítás. - Romában
az ipar e haladása ismeretlen. 457
XXXI. FEJEZET.
Roma katholikus szeretete s London törvény-parancsolta
szeretete.
A romai felebaráti szeretetnek ujabb fejtegetése Belgiumban. - Számviszonyok Roma és London közt. - Kórházak az egyik és másik városban. - A romai kórházak régóta, a londoniak legújabban keletkeztek. - Jótékony intézetek Roma- és Londonban. - Ezek aránya a lakossághoz. - Tulajdonképi ismertető jelei a kath. jótékonyságnak. - Hibái és ellenmondásai a törvény által parancsolt adakozásnak. - A pauperismus. - Egy protestáns vallomásai a
brüsseli jótékonysági gyűlésen 1856-ban. - A dologházak „(Workhouse.)" - A koldulás Romában. - A koldulás mestersége Londonban, és Roonay tanár iskolája 1857-ben 467
XXXII. FEJEZET.
A király és a nép Romában és Londonban.
A romai pápa-király és Angolország királyainak udvarköltsége. -
Angolország királyai közt az a legnagyobb tékozló, ki legelőször
szakadt el Romától. - Észrevételek az angol udvarköltség fölött
II. Károlytól Victoria királynőig. - Roebuck szavai 1857-iki május
hóban ez utóbbi udvarköltsége fölött. - Kiadások a háztartásra és
nyugdijakra. - Az egyenes, mellékes, helyi és plébániai adók. -
Az angol munkás gazdasági helyzete az 1857-ik év vége felé. -
A romai munkás osztály. - A halálozás és temetések Romában és
Londonban. 483
XXXIII. FEJEZET.
Roma és London kül tevékenysége.
London kül- s Roma pogány politikája. - Az angolok terhére vannak
a világnak. - Mylord Tempest Palmerston. - Ennek külpolitikája
fölött a britt parlamentben tartott ítéletek 1856- és 1857-ben. -
További idézetek. - Montalembert szavai az angol diplomatia ellen.
- Romának joga és kötelessége vallásilag beavatkozni az államokba.
- Majdani beavatkozása a világ majd minden népeinél. - Keresztény
emlékek, melyek arról tanúskodnak. - Jelen beavatkozása - a pogányoknál a hit terjesztése - a keresztény nemzeteknél pedig a szerzödvények (concordatum-ok) által. - Romaiság a század egyetlen reménye 497
XXXIV. és utolsó FEJEZET.
London roskatagsága s Roma elenyészhetlensége.
A pogányok elöérzettel birtak Roma maradandósága felől; de a
pogány Roma mégis közel volt a végenyészethez. - Miért nem veszett
hát el? - S miért nem fog elenyészni ezután?-Az egyház elenyészhetlenségén alapul Roma maradandósága. - Roma és a pápák elválaszthatlanok. - Tények tanúskodnak erről. - London. - Nyujt-e
valamely körülmény kezességet ennek maradandósága iránt? - Kül-veszélyek. - Bel-veszélyek. - A Chartisinus. - London megifjodása a katholicismus által - O' Connell óhaja. - Egy szó az
olaszokhoz. - Jámbor szeretet Roma iránt 510
Okmányok és felvilágosítások.
Roma város állaprajza 522
Ő szentsége IX. Pius pápa napirendje 523
A Romában létező tanodák és nevelőintézetek:
a) fi-növendékek számára 524
b) nő-növendékek számára . . . . . . . 526
London állaprajza . . . . . . . . . 527
A gazdagság felosztásának vázlata Angolhonban.
(A tulajdonképeni Angliában, Wales herczegségben és Skócziában) 530
A szent atya lábcsókja ... . . . . . 531
A szegénység Nagy-Britanniában .535
A protestantismus és a rabszolgaság . . . . 537
Összehasonlitó átnézete a hivek számának s az egyházi jövedelmeknek Angolhonban minden
egyéb keresztény egyházbeliekkel 539
A tolvajok és csalók Londonban 539
Roma az angol Indiában 542
A szépmüvészetek Romában . . . . . . 542
A három királyok ünnepe Romában 543

Témakörök