Fülszöveg
«Minden út Rómába vezet», tartja a régi szólás, vélhetően a «Caput Mundi» - nak (a világ fejének) nevezett város nagyságának és fontosságának magasztalásaképpen.
Nos hát bármely útvonalon érkezik is a látogató, tudnia kell, hogy itt világméretű történelmi, művészeti és műemléki értékek megcsodálására és tanulmányozására nyílik lehetősége, mivel a római civilizáció a göröggel együtt a nyugati műveltség bölcsője volt. A görögök jelentősebbet alkottak az irodalom, a képzőművészet, a filozófia és a szellemi élet terén, mivel a rómaiak érdeklődése, nagyobb gyakorlati érzékük és racionalitásuk folytán, inkább a birodalom szervezése és a politika felé fordult.
Ez a kétféle mentalitás visszatükröződik alkotásaikban is: a görögök műveit a tiszta harmónia és a szépség jellemzi; a rómaiak keze nyomán pedig a nagyság, a hatalom és bizonyos hasznossági elv követése érződik. Ezek a fő jellemvonásai a római kor építészetének is, mely minden bizonnyal elbűvöli a fórumok, az amfiteátrumok, a...
Tovább
Fülszöveg
«Minden út Rómába vezet», tartja a régi szólás, vélhetően a «Caput Mundi» - nak (a világ fejének) nevezett város nagyságának és fontosságának magasztalásaképpen.
Nos hát bármely útvonalon érkezik is a látogató, tudnia kell, hogy itt világméretű történelmi, művészeti és műemléki értékek megcsodálására és tanulmányozására nyílik lehetősége, mivel a római civilizáció a göröggel együtt a nyugati műveltség bölcsője volt. A görögök jelentősebbet alkottak az irodalom, a képzőművészet, a filozófia és a szellemi élet terén, mivel a rómaiak érdeklődése, nagyobb gyakorlati érzékük és racionalitásuk folytán, inkább a birodalom szervezése és a politika felé fordult.
Ez a kétféle mentalitás visszatükröződik alkotásaikban is: a görögök műveit a tiszta harmónia és a szépség jellemzi; a rómaiak keze nyomán pedig a nagyság, a hatalom és bizonyos hasznossági elv követése érződik. Ezek a fő jellemvonásai a római kor építészetének is, mely minden bizonnyal elbűvöli a fórumok, az amfiteátrumok, a bazilikák és a diadalívek látogatóját.
A történelem különös szeszélye, hogy Róma a nagy római birodalom bukása után, a császárok koránál kevésbé szerencsés időszakokban is megőrizte fontos szerepét, és ismét a civilizáció legfőbb terjesztője, a világ kulturális és szellemi központja lett, mint a kereszténység fővárosa, Szent Péter utódainak székhelye. A pápaságnak köszönhetően a város a reneszánsz korában visszanyerte kulturális és művészeti aktivitását, mely az antik korban jellemezte. Az új fénykor betetőzését az új Szent Péterbazilika és a vatikáni paloták - Bramante, Raffaello Sanzio és Michelangelo - minden idők legmagasabb művészeti értékeit jelentő alkotásainak felépítése jelentette.
Róma városa tehát kiváltságos tanuja az immár hosszú történelmi múltra visszatekintő nyugati civilizációnak, hihetetlenül gazdag művészeti kincseinek részletes ismertetése hatalmas munkát igényelne.
Vissza