Roland lovag utolsó csatája

Fülszöveg

Václav Cibula, a neves cseh irodalomkutató ebben a gyerekeknek írott könyvében négy ófrancia hősmondát dolgozott fel: a Roland lovag utolsó csatája, Hogyan lett nagylábú Bertából francia királyné, Nímes városának megvétele és Renaud-nak, Montauban lovagjának élete és viszontagságai című mondákat. A válogatás célzatos. A szerző azért választotta ki éppen a hősmondákat, mert - egyéb céljaitól eltekintve - be akarta mutatni a kis olvasóknak annak a társadalomnak a fejlődését, amelyben ezek a dalok keletkeztek. A társadalmi fejlődés vonala Károly király alakján látszik meg a legszembeötlőbben, abból a feltűnő változásból, amely az egyes történetek hőseinek a királyhoz való viszonyában megy végbe. Az első történet Károly királyt még korlátlan uralkodónak ábrázolja, akit lovagjai feltétlen hódolattal és engedelmességgel vesznek körül, az utolsó történetben Renaud és három fivére, s velük az egész lovagi rend fellázad a király igazságtalansága ellen. Az időrendi sorrendben meghagyott hősmondák feltárják azt a fejlődést is, amelyen keletkezésük aránylag rövid, mindössze néhány évtizednyi időtartama alatt keresztülmentek: így lett az igénytelen és egyszerű dalokból végül is fantasztikus meseelemekkel (Maugis alakja) átszőtt, tarka kalandregény.
A szerző érdeme, hogy a történetek lovagregényeiből nagyon plasztikusan domborodnak ki a mi korunkban is időszerű, legszebb emberi erények: a bátorság, hűség, a jogtalanság gyűlölete, az igazság szeretete, az önfeláldozó hazaszeretet és a mindig segíteni kész bajtársi érzés.
A szerző a gyermekek számára hozzáférhetőbb prózába ültette át az eredeti dalok verses formáját, de szerencsés kézzel megőrizte a hősmondák jellegzetes sajátságait, a patinás veretű párbeszédeket, a kor szellemét visszavetítő, szárnyalóan magasztos mondatfűzést - ami híven visszaadja a hősmondák nyelvi légkörét, de közel áll a gyermekek mesékhez vonzódó gondolatvilágához is -, s helyenkint mesterien alkalmazza a mondanivaló lejtésének ugyancsak megfelelő, ritmizált prózai nyelvet. Emellett, hogy az olvasók megismerkedhessenek a hősdalok eredeti, verses formájával is, az egyes történeteket néhány soros verses előszóval vezeti be, ragaszkodva a francia ős-chansonok eredeti versformájához, üteméhez, s az ófrancia eposzoknak ahhoz a sajátságához, hogy az ősi dalnok gyakran megszólítja, figyelemre inti hallgatóságát, s igyekszik felkelteni hallgatói érdeklődését a történetek szépségei, váratlan fordulatai vagy a hősök kiemelkedő jellemvonásai iránt.
Václav Cibula lebilincselően érdekes, művészi színvonalú és művészien illusztrált átdolgozása bizonyára sok örömet szerez majd a kis magyar olvasóknak, annál inkább, mert játékosan és szórakoztatóan tárja fel előttünk a középkor mindig vonzó, romantikus, titokzatos homályának történelmi és irodalmi valóságait. Vissza