Előszó
Amikor 2000-ben kitaláltam ezt a figurát, nem gondoltam, hogy ilyen szép sikerrel, még éveken át ott lesz a rációban, televízióban, és alakíthatom különböző rendezvények színpadjain.
Az alakítás a legjobb kifejezés, hiszen ez a figura velem együtt alakult, formálódott. (Ahogy Zsoltti mondaná: mint púpos gyerek a prés alatt!)
Nemcsak ő, hanem a kedves történetek szereplői, a mindig házsártos, de Ralf atya- és mákdarálóimádó nagymutter, a nem biztos, hogy élő, de kalandos nagyfater, a falánk "dagadt" Bejmüller, a szemüveges "csirketestű" Sugovácz, a mindenivó "részeges" Kondrát Feri, a vedérlábó, nagydarab barátnő, "Vaskos" Teca, a "piszok", nimfomán Hudálekné és férje, a mindig morcos, volt ávós Gyuszi bá', a hanyag házmester, Halináné, a szadista Tibi hentes, és a másként gondolkodó, ámde becsületes Gyuszi hentes. No, és persze még sokan mások, mert ezek mellett a szereplők mellett mindig jöttek újak, és még újabbak, és a régiek jellemvonásai is folyamatosan alakultak. Amikor megjelentek a lemezeim, láttam milyen igény van az efféle humorra, hiszen mindennapjainkról szól, szinte mindenki ismer legalább egy hasonló figurát, mint akik itt megjelennek. Ekkor körvonalazódott bennem egy képregény gondolata, melyhez az általam legjobban kedvelt, és tisztelt rajzoló, Fórizs Attila segítségét kértem.
Együtt alakítottuk, szinte öltöztettük fel lépésről-lépésre ezeket a figurákat, megadva nekik azokat a vonásokat, melyekről bármelyikük könnyen felismerhető. Fórizs Attila, - vagy ahogy képregény berkekben ismerik: Fóka - kiváló érzékkel találta el ezeket a jellemvonásokat. Nagyszerű arcokat, jellegzetes kisembereket alkotott azokból a történetekből, melyek addig csak a képzeletemben éltek.
Ezekből a történetekből szeretnénk most átnyújtani egy csokrot, remélhetőleg sokak örömére, mert bízom benne, hogy aki eddig szerette a Rokker Zsoltti kalandokat, a képregény olvasása után még jobban szeretni fogja!
Vissza