Ismerjük meg a világot/A fénysugár nyomában/Villamos mérések I./Épületek iparosmunkái II.

Előszó

Részlet az "Ismerjük meg a világot" c. könyvből:
"I. HOL VAN A FÖLD?
Utazás a Holdba
Verne Gyula, a műit században élő francia író, »Utazás a Holdba« című regényét a maga korában megvalósíthatatlan, valószínűtlen álomnak tartották. A múlt század óta azonban nagyot fejlődött a tudomány. Ma már nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy az ember valamikor megteremti a bolygók közötti közlekedést. Nem tudjuk még, hogy mikor, de biztosan eljön az az idő, amikor atomenergiával hajtott rakétákon elhagyhatjuk a Földet és kirándulást tehetünk a Holdba vagy a bolygókra.
Gondoljuk most azt, hogy már a jövő században élünk és képzeletben szálljunk be a Holdba induló rakétába ! Próbáljuk elképzelni, mit látnánk utazás közben! Képzeletbeli rakétánk déli 12 órakor 10 000 km-es óránkénti sebességgel kezdi meg útját a Hold felé, tehát tízszer olyan gyorsan halad, mint a mai lökhajtásos repülőgép. Rövidesen maga mögött hagyja a Föld légkörét és a rakéta ablakán át láthatjuk, hogy mind a Föld, mind az ég képe megváltozott.
A Földre tekintve nem síkságot látunk magunk alatt, hanem a szélei felé görbült testet. Mintha egy nagy labdának látnánk egy darabját. Fényképeken már manapság is láthatjuk így a Földet. 100- 200 km magasságba fellőtt rakéták segítségével sikerült a Földnek több millió négyzetkilométeres darabját lefényképezni és az ilyen felvételeken már észrevehető a Föld görbültsége. Ezekben a kis rakétákban persze még nem ül ember, a fényképező szerkezet önműködően készíti a felvételeket. A mi képzeletbeli rakétánkról azonban sokkal jobban látszik a Föld görbültsége, mert jónéhány ezer kilométer magasan repül." Vissza