Cirfandli, szárma, Emmausz

Előszó

Baranya földje feltehetően a kőkortól kezdve folyamatosan és sűrűn lakott vidék volt. A legrégebbi (60-80 000 éves) régészeti leletek a Hegyhát, a Völgység, a Zselic és a Mecsek vidékén kerültek napvilágra. Természeti környezete változatos, északon hegyes-dombos, délen lapályos. Földje az államalapítás korától napjainkig nemzeti történelmünk jelentős eseményeinek helyszíne volt. Népességét tekintve az ország egyik legszínesebb megyéje.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint Baranya megye 301 településének népessége 407 448 fő. A nemzetiségi hovatartozásra válaszolók közül 359 781 fő magyarnak, 14 204 fő németnek, 8545 fő romani, beás, cigánynak, 4599 fő horvátnak, 324 fő szerbnek, 155 fő románnak, 139 fő ukránnak, 125 fő lengyelnek, 75 fő görögnek, 70 fő szlováknak, 58 fő arabnak, 54 fő bolgárnak, 54 fő kínainak, 46 fő szlovén, vendnek, 22 fő ruszinnak, 13 fő örménynek, 8 fő modern héber, zsidónak és 5 fő afrikainak vallotta magát.
A megye soknemzetiségű és vallású lakossága sajátos építészeti emlékeiben, a falvak és városok templomaiban, tájházaiban, múzeumaiban, megőrzött népviseletében, szokásaiban, hagyományaiban és gasztronómiájában ma is a sokszínűség jegyeit őrzi. E sokszínűséget mutatják a bor, gasztronómia, hagyományok tárgykörben a felhívásunkra hozzánk eljuttatott, családokban megőrzött múltidéző tárgyak, ételleírások, ételkészítési útmutatások egykori és mai szokások. Köszönjük mindazoknak, akik az átélt szokásokat, közösségi eseményeket, a hajdani élet emlékeit összegyűjtötték, leírták, így az utókor számára megőrizték.
Válogatásunkkal a kézműves, népművészeti és művészeti hagyományok megőrzésére törekedtünk a tájegységek, a nemzetiségek kultúrájából és írók, költők, utazók írásaiból idézett részletekkel. Teljes bemutatásuk a jövő kutatómunkájának egyik izgalmas feladata lehet.
A megye városaiban és településein évről évre nő a szőlőhöz, borhoz, gasztronómiához kapcsolódó, a helyi kézművesség megismerését, bemutatását, valamint a hagyományaik megőrzését segítő rendezvények száma. Egy-egy település jellegzetes növénykultúrája köré közösségi ünnepek szerveződnek és ezek az ünnepek a közösség kultúrájának szerves részévé válnak. A ragaszkodás a nemzedékeken át megőrzött hagyományokhoz és az új hagyományok megteremtésének szándéka együtt van jelen számos kulturális együttes, egyesület, díszítőművészeti szakkör, helytörténeti és honismereti kutató alkotásaiban valamint a hagyományaikat őrző családokban.
Könyvünk fotóin a tárgyakat formáló és a természeti környezetet alakító emberi kéz nyoma látható, amely a tájhoz és a helyi közösségekhez köthető kulturális, művészeti és környezeti értékeket megteremtette. A múlt emlékeit tisztelő baranyai hagyományőrzők környezetükben összegyűjtött és hozzánk eljuttatott anyagát Baranya megye kulturális örökségének legjellemzőbb területei, Pécs, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Mohács városok és környéke néhány művészettörténeti emlékének jelzésszerű bemutatásával is kibővítettük.
Kiváló borokat termő vidékekre, ízes, tájjellegű ételek kóstolására, szemet gyönyörködtető kézműves munkák megtekintésére és archaikus hagyományok világába hívjuk és várjuk kedves Vendégeinket. Megismerésüket történelmi örökségünk és nemzeti kultúránk megőrzése reményében őszinte szívvel ajánljuk. Vissza