Rodolfo

Előszó

Részlet a könyvből:
Nehéz korszakban kezdte pályáját Rodolfo...
Az első világháború utáni békekötés magyar területvesztései valósággal megbénították a jóval nagyobb piaci igényekhez szabott gazdasági életet. Az új körülményekhez igazodás, a fizetendő jóvátétel megbénította a lendületét vesztett hazai ipart és kereskedelmet, ami pénzügyi válságba sodorta az országot. Az 1927-es évkezdéssel bevezetett új pénz, a pengő, amely az inflálódott korona helyébe lépett, némiképpen stabilizálta a helyzetet. Ekkor söpört végig az országon a magyar színháztörténet egyik legnagyobb válsága, amikor Beöthy László, az UNIO Színházi Rt. vezérigazgatója egy végzetes kártyacsatában elvesztette színházait, és közel 530 (!) színész és színházi dolgozó állása került veszélybe.
„Ma körülbelül 4500 artista és bűvész tagja van az egyesületünknek, s ezek nagy része jelenleg szerződés nélkül" - nyilatkozta a Tolnai Világlapjában 1926 tavaszán Sándor József, a Magyarországi Artisták Egyesületének ügyvezető elnöke. A különböző válságokat csak kevés mulatóhely, varieté- és revüszínház élte túl, ezért a fővárosban is minimálisra csökkent azon helyek száma, ahol egyáltalán pódiumra kerülhetett valaki. Vidéken ennél sokkal rosszabb volt a helyzet a különböző, ott érvényesített egyéb adónemek miatt. Az egyre szaporodó mozik, később a hangosfilm megjelenése még jobban megosztották a fizetőképes közönséget, mert a nézők inkább az újdonságok felé kacsintgattak.
A protekció csak a függönyig tart - tartja a régi színházi mondás -, utána csak a tehetség, az ügyesség, a jó fellépés számít. A közönség ugyanis kegyetlen, és tapsa szókimondó. Ezért aztán a színpadi és a pódiumsiker mögött mindig komoly tartalom áll.
Rodolfo pályakezdésekor sok nagy bűvész, mára ismeretlenné vált óriás uralta a pályát. Vissza