kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szak Kiadó Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Bicske |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 796 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-9131-87-3 |
Köszönetnyilvánítás | |
Bevezetés | |
Kinek szól a könyv? | |
A könyv témája | |
A könyv felépítése | |
Mire van szükség a könyv használatához? | |
A könyvben használt jelölések | |
Forráskód | |
Hibaigazító | |
p2p.wrox.com | |
RDBMS alapok: miből áll az SQL Server adatbázis? | 1 |
Az adatbázis-objektumok áttekintése | 2 |
Az adatbázis-objektum | 2 |
A tranzakciós napló | 8 |
A legalapvetőbb adatbázis-objektumok: tábla | 8 |
Fájlcsoportok | 10 |
Diagrammok | 11 |
Nézetek | 12 |
Tárolt eljárások | 13 |
Felhasználói függvények | 14 |
Felhasználók és szerepek | 14 |
Szabályok | 14 |
Alapbeállítások | 15 |
Felhasználói adattípusok | 15 |
Teljes szövegű katalógusok | 15 |
SQL Server adattípusok | 16 |
NULL adat | 22 |
Az objektumok SQL Server azonosítói | 22 |
Mi kap nevet? | 23 |
Névadási szabályok | 23 |
Összegzés | 24 |
A szakma eszközei | 25 |
Books Online | 26 |
SQL Server Computer Manager | 27 |
Szolgáltatáskezelés | 27 |
Hálózati konfiguráció | 28 |
A protokollok | 30 |
Az ügyfél | 32 |
SQL Server Management Studio | 34 |
A kezdetek | 35 |
Query ablak | 40 |
SQL Server Integration Service (SSIS) | 46 |
A tömegesmásoló-program (Bulk Copy Program, bcp) | 48 |
SQL Server Profiler | 48 |
sqlcmd | 49 |
Összegzés | 49 |
A T-SQL alapvető utasításai | 51 |
Ismerkedés a SELECT utasítás egyszerű eseteivel | 52 |
A SELECT utasítás és a FROM klauzula | 53 |
A WHERE klauzula | 56 |
Az ORDER BY klauzula | 61 |
Az adatok csoportosítása a GROUP BY klauzulával | 65 |
A csoportosítás feltételhez kötése a HAVING klauzulával | 74 |
XML előállítása a FOR XML klauzulával | 77 |
A lekérdezések módosítása az OPTION klauzulával | 78 |
A DISTINCT és az ALL predikátumok | 78 |
Adatok beszúrása az INSERT utasítással | 81 |
Az INSERT INTO...SELECT utasítás | 86 |
Az adatok módosítása az UPDATE utasítással | 88 |
A DELETE utasítás | 91 |
Összegzés | 93 |
Gyakorlatok | 93 |
Összekapcsolások: a JOIN operátor | 95 |
A JOIN operátorok | 96 |
Belső összekapcsolás: az INNER JOIN operátor | 97 |
Az INNER JOIN és a WHERE klauzula hasonlósága | 103 |
Külső összekapcsolás: az OUTER JOIN | 107 |
Az egyszerű OUTER JOIN operátor | 108 |
Összetettebb OUTER JOIN összekapcsolások | 114 |
A két oldal teljes összekapcsolása: a FULL JOIN operátor | 119 |
A CROSS JOIN összekapcsolás | 121 |
Az összekapcsolások alternatív szintaxisa | 122 |
Az alternatív INNER JOIN összekapcsolás | 123 |
Az alternatív OUTER JOIN összekapcsolás | 123 |
Az alternatív CROSS JOIN összekapcsolás | 125 |
Az UNION operátor | 126 |
Összegzés | 131 |
Gyakorlatok | 132 |
Táblák létrehozása és módosítása | 133 |
Objektumnevek az SQL Serverben | 133 |
Sémanév (vagy Tulajdonjog) | 134 |
Az adatbázisnév | 137 |
Elnevezés a kiszolgáló szerint | 138 |
Az alapértelmezések átvizsgálása | 138 |
A CREATE utasítás | 139 |
CREATE DATABASE | 139 |
NAME | 141 |
FILENAME | 141 |
CREATE TABLE | 146 |
Az ALTER utasítás | 163 |
ALTER DATABASE | 163 |
ALTER TABLE | 167 |
A DROP utasítás | 171 |
A grafikus eszköz használata | 173 |
Adatbázis létrehozása a Management Studio használatával | 173 |
Vissza a kódhoz: a szkriptkészítés alapjai a Management Studio használatával | 179 |
Összegzés | 181 |
Gyakorlatok | 181 |
Megszorítások | 183 |
A megszorítások típusai | 184 |
Tartományi megszorítások | 185 |
Entitásmegszorítások | 185 |
Hivatkozásiintegritás-megszorítások | 186 |
A megszorítások elnevezése | 187 |
Kulcsmegszorítások | 188 |
PRIMARY KEY-megszorítások | 188 |
FOREIGN KEY-megszorítások | 191 |
UNIQUE-megszorítások | 205 |
CHECK-megszorítások | 206 |
DEFAULT-megszorítások | 208 |
Egy DEFAULT-megszorítás használata CREATE TABLE utasításunkban | 209 |
Egy DEAFULT-megszorítás hozzáadása egy létező táblához | 210 |
A megszorítások kikapcsolása | 211 |
A rossz adatok figyelmen kívül hagyása, amikor létrehozzuk a megszorítást | 211 |
Egy létező megszorítás ideiglenes kikapcsolása | 214 |
Szabályok és alapértelmezések - a megszorítások unokatestvérei | 216 |
Szabályok | 216 |
Alapértelmezések | 218 |
Annak meghatározása, mely táblák és adattípusok használnak egy adott szabályt vagy alapértelmezést | 220 |
Triggerek az adatintegritásért | 220 |
Annak megválasztása, mit használjunk | 221 |
Összegzés | 222 |
Hozzunk ki többet a lekérdezésekből! | 223 |
Mi az allekérdezés? | 224 |
Beágyazott allekérdezések készítése | 225 |
Kölcsönösen összefüggő allekérdezések | 229 |
Hogyan működnek a kölcsönösen összefüggő lekérdezések? | 229 |
Kölcsönösen összefüggő lekérdezések a WHERE feltételben | 230 |
A NULL értékű adatok kezelése - az ISNULL függvény | 234 |
Leszármaztatott táblák | 235 |
Az EXISTS operátor | 238 |
Az EXISTS használata más módon | 240 |
Adattípusok keverése: CAST és CONVERT | 242 |
Teljesítményszempontok | 245 |
Táblakapcsolás vagy ellekérdezés vagy...? | 246 |
Összegzés | 247 |
Gyakorlatok | 248 |
Normalizálás és a tervezés más, alapszintű kérdései | 249 |
A táblák | 249 |
Az adatok tárolása normalizált formában | 250 |
Mielőtt belevágnánk | 252 |
Az első normálforma | 253 |
A második normálforma | 258 |
A harmadik normálforma | 259 |
További normálformák | 262 |
Kapcsolatok | 263 |
Az egy-egyes kapcsolat | 264 |
Az egy-egyes vagy -többes kapcsolat | 265 |
A több-többes kapcsolat | 268 |
Diagramrajzolás | 271 |
A táblák | 274 |
Táblák megadása és törlése | 275 |
Kapcsolatok | 281 |
A denormalizálás | 285 |
A normalizáláson túl | 287 |
Az egyszerűség szerepe | 287 |
Az adattípusok kiválasztása | 287 |
Inkább több adatot tároljunk, mint kevesebbet! | 288 |
Egy gyors példa | 289 |
Az adatbázis létrehozása | 289 |
A diagram és a kezdőtáblák megadása | 289 |
A kapcsolata megadása | 294 |
Megszorítások megadása | 296 |
Összegzés | 298 |
Gyakorlatok | 298 |
SQL Server tároló- és indexstruktúra | 299 |
SQL Server tároló | 299 |
Az adatbázis | 299 |
Az extent | 300 |
A lap | 301 |
Az indexek alapjai | 302 |
B-fák | 303 |
Adatok hozzáférése az SQL Serverben | 307 |
Indexek létrehozása, módosítása és törlése | 317 |
A CREATE INDEX utasítás | 317 |
XML-indexek létrehozása | 324 |
Megszorítások létrehozása során generált indexek | 325 |
A bölcs döntés: hová milyen index kerüljön, és legfőképpen mikor? | 326 |
Változatosság | 326 |
A költségek mérlegelése: amikor a kevesebb több | 327 |
A lehető legjobb csoportosított index kiválasztása | 328 |
Az oszlopsorrend igenis számít | 331 |
Indexek eldobása | 331 |
A Datebase Engine Tuning varázsló használata | 332 |
Az indexek karbantartása | 332 |
Tördelődés | 333 |
A tördelődés azonosítása és a lapszétválasztások valószínűsége | 333 |
Összegzés | 338 |
Gyakorlatok | 339 |
Nézetek | 341 |
Egyszerű nézetek | 341 |
Összetettebb nézetek | 347 |
Nézet használata adatok megváltoztatásához az INSTEAD OF triggerek előtt | 351 |
Nézetek szerkesztése T-SQL-lel | 355 |
Nézetek eldobása | 356 |
Nézetek létrehozása és szerkesztése a Management Studióban | 356 |
Nézetek szerkesztése a Management Studióban | 360 |
Auditálás: a meglévő kód megjelenítése | 360 |
A kód védelme: nézetek titkosítása | 362 |
A sémakötésről | 364 |
Nézetünk táblaszerűvé tétele a VIEW_METADATA opcióval | 364 |
Indexelt (materializált) nézetek | 365 |
Összegzés | 369 |
Gyakorlatok | 370 |
Szkriptek és kötegek | 371 |
A szkriptírás alapjai | 371 |
A USE utasítás | 372 |
A változók deklarálása | 373 |
A @@IDENTITY használata | 378 |
A @@ROWCOUNT használata | 382 |
Kötegek | 383 |
Hibák a kötegekben | 386 |
Mikor használjuk a kötegeket? | 386 |
SQLCMD | 390 |
Dinamikus SQL: kódgenerálás menet közben az EXEC parancs segítségével | 394 |
Az EXEC parancs buktatói | 396 |
Összegzés | 400 |
Gyakorlatok | 401 |
Tárolt eljárások | 403 |
A tárolt eljárás létrehozása: alapszintaxis | 404 |
Példa alapszintű tárolt eljárásra | 404 |
Tárolt eljárás módosítása az ALTER utasítással | 406 |
Tárolt eljárás eldobása | 406 |
Paraméterezés | 407 |
Paraméterek deklarálása | 407 |
Programvezérlő utasítások | 413 |
Az IF...ELSE utasítás | 413 |
Az ELSE rész | 417 |
A CASE utasítás | 425 |
Ciklus használata a WHILE utasítás segítségével | 433 |
A WAITFOR utasítás | 434 |
TRY/CATCH blokkok | 435 |
A sikeres teljesítés vagy hiba jelzése visszatérési értékkel | 436 |
Hogyan használjuk a RETURN utasítást | 436 |
Hibakezelés | 439 |
Ahogy volt... | 440 |
Hibák kezelése keletkezésük előtt | 447 |
Hibák manuális kiváltása | 450 |
Egyedi hibaüzenetek felvétele | 455 |
Amit a tárolt eljárás kínál | 460 |
Meghívható folyamatok létrehozása | 460 |
Tárolt eljárás használata biztonság érdekében | 462 |
Tárolt eljárások és a teljesítmény | 462 |
Kiterjesztett tárolt eljárások (Extended Stored Procedures, XP-k) | 465 |
Egy rövid áttekintés a rekurzióról | 465 |
Hibakeresés | 469 |
Az SQL Server beállítása hibakereséshez | 469 |
A HIbakereső indítása | 470 |
A hibakereső részei | 472 |
A hibakereső használata | 475 |
.NET-szerelvények | 479 |
Összefoglalás | 480 |
Gyakorlatok | 481 |
A felhasználó által definiált függvények | 483 |
Mi is az az UDF | 483 |
Skalár értéket eredményező UDF-ek | 484 |
Táblával visszatérő UDF-ek | 489 |
A determinizmus megértése | 498 |
Hibakeresés felhasználó által definiált függvényekben | 500 |
.NET az adatbázis világban | 501 |
Összegzés | 501 |
Gyakorlatok | 502 |
Tranzakciók és zárak | 503 |
Tranzakciók | 503 |
BEGIN TRAN | 505 |
COMMIT TRAN | 505 |
ROLLBACK TRAN | 505 |
SAVE TRAN | 506 |
Az SQL Server napló működése | 506 |
Hiba és helyreállítás | 508 |
Zárak és konkurencia | 510 |
Milyen problémákat oldhatunk meg zárakkal? | 511 |
Zárolható erőforrások | 515 |
A zár továbbterjedése és a zár hatásai a teljesítményre | 516 |
Zárolási módok | 517 |
Zárkompatibilitás | 519 |
Egy adott zártípus megadása: optimalizálási tippek | 520 |
Az izolációs szint beállítása | 522 |
A holtpontok kezelése (aka "A 1205") | 525 |
Hogyan érzékeli az SQL Server a holtpont helyzeteket? | 525 |
A holtpont áldozatának kiválasztása | 526 |
A holtpontok elkerülése | 526 |
Összegzés | 529 |
Triggerek | 531 |
Mi a trigger? | 532 |
ON | 534 |
WITH ENCRYPTION | 534 |
A FOR|AFTER és az INSTEAD OF klauzula | 534 |
WITH APPEND | 537 |
NOT FOR REPLICATION | 537 |
AS | 538 |
Triggerek használata adatintegritás-biztosítási szabályok esetében | 538 |
A más táblából származó követelmények kezelése | 538 |
A triggerek használata a módosítás különbségének ellenőrzésére | 540 |
Egyedi hibaüzenetek a triggerek segítségével | 542 |
A triggerek egyéb gyakorlati felhasználási lehetőségei | 543 |
Egyéb kérdések a triggerekkel kapcsolatban | 543 |
A triggerek egymásba ágyazhatók | 543 |
A triggerek rekurzívak lehetnek | 544 |
A triggerek nem akadályozzák meg az architektúraváltozást | 544 |
A triggerek kikapcsolhatók anélkül, hogy eltávolítanánk őket | 545 |
A triggerek kiváltási sorrendje | 546 |
INSTEAD OF triggerek | 548 |
Teljesítménymegfontolások | 548 |
A triggerek reaktívak, nem proaktívak | 548 |
A triggereknek nincs konkurenciaproblémája a kiváltó folyamatokkal | 549 |
Az IF UPDATE() és COLUMNS_UPDATED használata | 549 |
Röviden és velősen | 552 |
Ne feledkezzünk el a triggerekről, mikor indexet választunk | 552 |
Próbáljuk meg elkerülni a visszagörgetést triggeren belül | 552 |
A triggerek eldobása | 553 |
A triggerek hibakeresése | 553 |
Összegzés | 555 |
Egy rövid bevezetés az XML-be | 557 |
XML-alapok | 558 |
Egy XML-dokumentum részei | 560 |
Névterek | 569 |
Elemtartalom | 571 |
Érvényesség és jól formáltság - sémák és DTD-k | 572 |
Mit hoz az SQL Server a konyhára? | 573 |
Relációs adatok előhívása XML-formátumban | 574 |
A RAW opció | 577 |
Az AUTO opció | 579 |
Az EXPLICIT opció | 581 |
PATH | 600 |
OPENXML | 606 |
Néhány szó az XSLT-ről | 614 |
Összegzés | 616 |
Jelentkezem szolgálatra, Uram! - Betekintés a Reporting Services-be | 617 |
Reporting Services 101 | 618 |
Egyszerű jelentésmodellek építése | 619 |
Adatforrásnézetek | 624 |
Jelentés létrehozása | 630 |
Jelentéskiszolgáló-projektek | 634 |
A jelentés telepítése | 639 |
Összegzés | 640 |
Integrálódás az Integration Services segítségével | 641 |
A probléma magja | 641 |
Az alapcsomagok generálása az Import/Export varázsló segítségével | 642 |
A csomagok végrehajtása | 649 |
Az Execute Package segédprogram használata | 649 |
Végrehajtás a Business Intelligence Development Studión belül | 652 |
Végrehajtás a Management Studión belül | 653 |
A csomag szerkesztése | 653 |
Összegzés | 656 |
Játsszunk rendszergazdát! | 657 |
Munkák ütemezése | 658 |
Operátor létrehozása | 659 |
Munkák és feladatok létrehozása | 661 |
Biztonsági mentés és helyreállítás | 669 |
Biztonsági mentés, más néven "dump" készítése | 670 |
Helyreállítási modellek | 673 |
Helyreállítás | 674 |
Indexkarbantartás | 676 |
ALTER INDEX | 677 |
Adatarchiválás | 679 |
Összegzés | 680 |
Gyakorlatok | 681 |
"A" függelék: A gyakorlatok megoldásai | 683 |
"B" függelék: Rendszerfüggvények | 695 |
Örökül maradt rendszerfüggvények (más néven globális változók) | 696 |
Oszlopfüggvények | 708 |
Kurzorfüggvények | 711 |
Dátum- és időfüggvények | 712 |
Matematikai függvények | 716 |
Metaadatfüggvények | 722 |
Rowset függvények | 735 |
Biztonsági függvények | 738 |
Sztringfüggvények | 741 |
Rendszerfüggvények | 748 |
Szöveg- és képmanipuláló függvények | 759 |
"C" függelék: A megfelelő eszköz megkeresése | 761 |
ERD-eszközök | 761 |
Logikai és fizikai tervezés | 762 |
Általános parancsprogramozás | 763 |
Visszafejtés | 763 |
Szinkronizálás | 763 |
Makrók | 765 |
Integráció más eszközökkel (kódgenerálás) | 765 |
Egyebek | 766 |
Néhány példa | 767 |
Kódolási eszközök | 767 |
Néhány példa | 768 |
Mentést készítő segédprogramok | 768 |
Néhány példa | 769 |
Összegzés | 769 |
"D" függelék: Egyszerű példák kapcsolódási lehetőségre | 771 |
Néhány általános elv | 771 |
Kapcsolódás a C#-nyelvben | 772 |
Kapcsolódás a VB.NET esetén | 774 |
"E" függelék: A mintaadatbázisok telepítése és használata | 775 |
A könyvben használt mintaadatbázisok | 775 |
A Microsoft által szolgáltatott adatbázisok | 776 |
Szkript használatával létrehozott példák | 778 |
Létrehozott példák | 778 |
Tárgymutató | 779 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.