Stratégiai térképek

Fülszöveg

A Balanced Scorecard és a Stratégiaközpontú szervezet alkotóinak legújabb könyve a stratégiai térképekről Egy átlagos vállalatnál a vállalat értékének több mint 75 százalékát teszik ki az immateriális javak, amit a hagyományos pénzügyi mértékek nem rögzítenek. Annak a felismerésnek az alapján, hogy a vállalatok nem tudják irányítani azt, amit nem tudnak mérni, Róbert S. Kaplan és Dávid P. Norton egy forradalmian új teljesítménymérési rendszert vezetett be az immateriális javak - emberek, információ és kultúra - számszerűsítésére. Ez volt a Balanced Scorecard, vagyis a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer. Most, több mint egy évtizeddel később, vállalatok ezrei alkalmazzák a kiegyensúlyozott mutatószámrendszert szerte a világon, nemcsak mint mérési rendszert, hanem mint stratégiai vezetési rendszert, méghozzá figyelemreméltó eredményekkel. Miközben a stratégiai kezdeményezések 70-90 százaléka elbukott, a Balanced Scorecard vállalatok gyorsan sikerre viszik stratégiájukat. Mi az oka ennek? Kaplan és Norton több mint 300 szervezetnél végzett munkájuk tapasztalatai alapján egy új eszközt fejlesztettek ki, ami ugyanolyan nagyhatású innovációnak bizonyult, mint a Balanced Scorecard maga: a stratégiai térképeket. A vállalatok nem tudják irányítani azt, amit nem tudnak mérni - mondják a szerzők -, ugyanakkor nem tudják mérni azt, amit nem tudnak megfogalmazni, illetve leírni. A szerzők nagy felismerése volt, hogy a stratégiai térkép mint a szervezet stratégiájának alkotóelemei között fennálló ok-okozati kapcsolatok ábrázolása, a felső vezetők számára ugyanolyan fontos, mint maga a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer. A stratégiai térkép a stratégia leírásának egységes, következetes módját biztosítja, lehetővé téve a célok és mértékek felállítását, illetve kezelését is. A stratégiai térkép szolgáltatja a hiányzó láncszemet a stratégiaalkotás és a stratégia megvalósítása között. Vissza