Az elméleti szociológia | |
A szociológiai elmélet története és rendszertana | 15 |
A történet és rendszertan természetes egyesítése | 16 |
A szociológiai elmélet publikált dokumentumai | 19 |
Folyamatosság és megszakítottság a szociológiai elméletben | 27 |
A szociológia humanisztikus és tudományos vonásai | 61 |
Szakmai műveltség kontra eredetiség | 67 |
A klasszikus elmélet funkciói | 76 |
Középszintű szociológiai elméletek | 83 |
A szociológiai elmélet totális rendszerei | 94 |
Milyen gyakorlati okok sürgetik totális szociológiai rendszerek kidolgozását? | 100 |
Az átfogó elméletrendszerek és a középszintű elméletek | 103 |
Szélsőséges reagálások a középszintű elméletekre | 107 |
A polarizálódás folyamata | 108 |
A középszintű elmélet stratégiájának elfogadása | 112 |
A középszintű elmélet elutasítása | 125 |
Összefoglalás és visszatekintés | 135 |
Paradigmák: a szociológiai elmélet kodifikálása | 136 |
Manifeszt és latens funkciók | 143 |
Kísérlet a funkcionális elemzés kodifikálására a szociológiában | 143 |
A funkcionális elemzés szóhasználatai | 144 |
A funkcionális elemzés legfontosabb tételei | 154 |
A funkcionális elemzés mint ideológia | 174 |
Az eljárás logikája | 192 |
Egy paradigma a funkcionális elemzésre a szociológiában | 198 |
Funkcionális elemzés tárgyául szolgáló témák | 210 |
Manifeszt és latens funkciók | 219 |
Zárómegjegyzések | 256 |
Bibliográfiai utóirat | 256 |
A szociológiai elmélet hatása az empirikus kutatásra | 261 |
Módszertan | 263 |
Általános szociológiai megközelítési módok | 265 |
Szociológiai fogalmak elemzése | 268 |
Utólagos szociológiai értelmezések | 275 |
Empirikus általánosítások a szociológiában | 279 |
Szociológiai elmélet | 281 |
Formális levezetések és kodifikáció | 286 |
Az empirikus kutatás hatása a szociológiai elméletre | 291 |
A kutatás elméleti funkciói | 292 |
Tanulmányok a társadalmi és kulturális struktúráról | |
Bevezetés | 321 |
Társadalmi struktúra és anómia | 338 |
A kulturális célok és az intézményes normák mintái | 341 |
Az egyéni alkalmazkodás típusai | 353 |
Mi ösztönöz anómiára? | 386 |
A család szerepe | 387 |
Zárómegjegyzések | 390 |
Újabb fejlemények a társadalmi struktúra és az anómia elméletében | 392 |
Az anómia kiterjesztett fogalma | 393 |
Az anómia mutatói | 398 |
A sikertéma az amerikai kultúrában | 401 |
A sikerértékek befogadásában mutatkozó eltérések | 409 |
Az amónia és a deviáns viselkedés különböző formái | 419 |
A társadalmi struktúra változásai és a deviáns viselkedés | 448 |
Bürokratikus struktúra és személyiség | 452 |
A bürokrácia struktúrája | 453 |
A bürokrácia diszfunkciói | 456 |
A túlalkalmazkodás strukturális forrásai | 461 |
Elsődleges kontra másodlagos kapcsolatok | 465 |
További kutatásra érdemes problémák | 470 |
A vonatkoztatási csoport viselkedés elméletéhez | 472 |
A viszonylagos elégedetlenség (relative deprivation) fogalma | 475 |
Viszonylagos elégedetlenség vagy viszonylagos elégedetlenség | 489 |
A tagsági csoport mint vonatkoztatási csoport | 493 |
Több vonatkoztatási csoport | 501 |
A vonatkoztatási csoport elméletből levezethető magatartásbeli szabályszerűségek | 518 |
A társadalmi struktúra statisztikai mutatói | 536 |
A vonatkoztatási csoport elmélete és a társadalmi mobilitás | 540 |
Pszichológiai és társadalmi funkciók | 556 |
A vonatkoztatási csoport elméletével rokon értelmű elgondolások | 564 |
Újabb fejlemények a vonatkoztatási csoportok és a társadalmi struktúra elméletében | 573 |
A vonatkoztatási csoport elmélet kérdésköre | 574 |
A vonatkoztatási csoportok kiválasztása: meghatározó tényezők | 610 |
A vonatkoztatási csoport viselkedés strukturális elemei | 673 |
A vonatkoztatási csoport viselkedés következményei | 758 |
Utószó. Írta Kulcsár Kálmán | 763 |
Jegyzetek | 785 |
Névmutató | 789 |
Tárgymutató | 799 |