Made in America

Előszó

FRANK CAPRA FILMKLASSZIKUSÁBAN, Az élet csodaszépben George Bailey-nek lehetősége nyílik megnézni, milyen lenne a világ, ha ő soha nem születik meg. Milyen jó lenne, ha ugyanezt megtehetnénk az Egyesült Államokkal is: meglesni hogyan nézne ki világunk, ha az elmúlt hat évtizedben Amerika nem első számú szuperhatalomként formálta volna. Milyen hasznos lenne megtudni, mi történne a világgal, ha Amerika hanyatlásnak indulna, ahogyan azt manapság oly sokan jósolják.
Sok mindent természetesnek veszünk modern világunkkal kapcsolatosan: a széles körben elterjedt szabadságjogokat, a példa nélküli globális prosperitást (még a jelenlegi gazdasági válság ellenére is), valamint a nagyhatalmak közötti háború hiányát. 194l-ben a Föld országai közül csak egy tucat volt demokrácia. Ma száznál is több. 1950 előtt négy évszázadon át a globális bruttó hazai termék (GDP) kevesebb, mint egy százalékkal nőtt évente. 1950 óta ez a szám átlagosan négy százalék, és emberek milliói emelkedtek ki a szegénységből. A huszadik század első fele az emberiség történetének két legpusztítóbb háborúját hozta, a korábbi évszázadokban pedig szinte állandó volt a háborúskodás a nagyhatalmak között. Az elmúlt hatvan évben azonban nem került sor ilyesmire. Korunk legmeghatározóbb háborúja, mely az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajlott, arról ismert, hogy meg sem történt. Vissza

Fülszöveg

Robert Kagan most kézben tartott könyve 2012 egyik nemzetközi könyvszenzációja volt, mivel erős érvekkel mutat rá Amerika a világban betöltött vezető szerepének eredményeire, és történelmi példákkal támasztja alá, mit kockáztatunk a jelenlegi berendezkedés megváltozásával. A szerző elmélete szerint, ha egy nagyhatalom
hanyatlásnak indul, az mindig az általa kiépített gazdasági rendszert, az általa felállított normákat és intézményeket is magával rántja. A II. világháború vége óta az Egyesült Államok neve fémjelzi azt az amerikai világrendnek nevezhető korszakot, mely a demokratikus politikai berendezkedést és a liberális gazdasági rendszert emelte normává. Ezek az elvek ma is ugyanolyan értéket képviselnek, mint hatvan évvel ezelőtt? Valóban hanyatlásnak indult az eddig világelső Amerika? Vajon Kína, Oroszország vagy akár egy harmadik erő felé billenhet a mérleg nyelve? Érdemes-e megvédeni a jelenlegi világrend eddig elért eredményeit? Ezekre a kérdésekre ad vitára indító válaszokat a kötet.
Robert Kagan amerikai történész, közíró, külpolitikai tanácsadó, aki e legutóbbi könyvével nagy hatást gyakorolt a politikai közgondolkodásra; gondolatait a 2012-es elnökválasztás ellentétes oldalon álló jelöltjei, Barack Obama és Mitt Romney is idézték. Vissza