Ezernyi út porából

Előszó

Mégis köddé vált minden. Köddé vált azon a péntek reggelen, amikor végighajtott a farm bekötőútján, amikor a nap forrón sütött, a fák mozdulatlanná dermedtek és elnémult a világ szívverése. Amikor ott állt a Harry névre keresztelt kisteherautó sárvédőjén, és visszanézett az úton - hosszú ideig csak nézte őt, mielőtt Harryvel lassan kifordult volna a főútra. És lassan megeredtek a könnyei, ahogyan még egyszer visszatekintett Francescára, aki a bekötőút elején ült, keresztbe tett lábakkal és kezébe temetett arccal, az iowai nyár lüktető forróságában és porában.

Itt, az öreg híd belsejében végtelen nyugalmat érzett és boldogan merült el benne az érzésben. Abban a pillanatban megnyugvással töltötte el, hogy ez a hely az ő igazi otthona, az a hely, ahonnét a hamvait egy napon a Middle Riverbe szórják. Csak remélni merte, hogy néhány porszem eggyé válik a híddal és a földdel, hogy a többi a hullámok hátán eljut a nagyobb folyókba, végül pedig a tengerbe, amelyen oly sokszor kelt át a zsúfolt csapatszállítók és sugárhajtású repülőgépek fedélzetén. Vissza

Fülszöveg

Tíz esztendővel és tizenkétmillió eladott példánnyal a Madison megye hídjai első kiadása után Robert James Waller végre befejezi a szüntelenül utazó fotográfus és az egyszerű iowai farmerfeleség szívbemarkoló szerelmi történetét.
Az Ezernyi út porából hőse, Robert Kincaid egy napon ráébred arra, hogy nem maradt neki más, csak az emlékezés - emlékek egy vándorlással töltött hosszú életről és Francesca Johnsonról, arról az asszonyról, akinek szenvedélye az együtt töltött rövid idő alatt is elemi erővel ragadta magával.
Kincaid váratlan elhatározással félresöpri a fájó emlékeket, hogy megkeressen a világban valamit, ami értelmet adhat hátralévő életének, és még egyszer elindul az úton az új felfedezések és meglepetések felé.
Öreg kisteherautóján, Harryn és kutyája, Országút társaságában megkezdi a hosszú utazást az iowai Madison megyébe, a Roseman-hídhoz - vissza a sohasem feledett szerelem színhelyére.
A magányosan élő Francesca Johnson maga is sokszor felkeresi ezt a helyet, hogy felidézze magában a Robert Kincaiddel töltött napokat és éjszakákat, és egy percre sem szűnik meg emlékezni arra a férfira, aki örökre megváltoztatta az életét.
Kincaid még egyszer utoljára keresztülvándorol Oregonon és Kalifornia északi részén, útban kelet, Dakota és Iowa felé, s eközben a véletlen az útjába sodor egy asszonyt, aki nemcsak régi emlékeket ébreszt benne, de olyan új értelmet is ad az életének, amilyenről addig álmodni sem mert. Vissza