Rob Roy

Fülszöveg

T r
I • I 'S •
¦ ' . 1
liirii I iiiri"'

ZAIAIHÍRIAP UflSnEPE ]\APLO HirlIÍP HiMjap
K O
Francis Osbaldistone, a híres londorii kereskedőcég főnökének fia nern hajlandó apja nyomdokaiba lépni. Nem fűlik a foga a kalmárkodáshoz, inkább kedvtelésének, a rímfaragásnak szenteli napjait. Az apa úgy vélr, ha saját fia nem alkalmas a szerepre, legfeljebb bátyja hat fia közül választja ki a legrátermettebbet. Francist küldi el rókavadász fivére észak-angliai kastélyába, az Osbaldistone-ok ősi családi birtokára, hogy kiszemelje a megfelelő utódot. A jó kedélyű ifjút persze sokkal jobban érdekli ott is unokahúga, Diana Vernon szépséges személye, mintsem a rábízott feladat. Csakhogy egyre több különös dolog esik meg vele, s mire felocsúdik, egy politikai összeesküvés kellős közepében találja magát
Walter Scott
(1771-1832)
Skót költő, regényíró. Skócia fővárosában, Edinburghban született, ősi nemesi család tizenkét gyermeke közül kilencedikként. Apja ügyvéd volt, aki szigorúan és... Tovább

Fülszöveg

T r
I • I 'S •
¦ ' . 1
liirii I iiiri"'

ZAIAIHÍRIAP UflSnEPE ]\APLO HirlIÍP HiMjap
K O
Francis Osbaldistone, a híres londorii kereskedőcég főnökének fia nern hajlandó apja nyomdokaiba lépni. Nem fűlik a foga a kalmárkodáshoz, inkább kedvtelésének, a rímfaragásnak szenteli napjait. Az apa úgy vélr, ha saját fia nem alkalmas a szerepre, legfeljebb bátyja hat fia közül választja ki a legrátermettebbet. Francist küldi el rókavadász fivére észak-angliai kastélyába, az Osbaldistone-ok ősi családi birtokára, hogy kiszemelje a megfelelő utódot. A jó kedélyű ifjút persze sokkal jobban érdekli ott is unokahúga, Diana Vernon szépséges személye, mintsem a rábízott feladat. Csakhogy egyre több különös dolog esik meg vele, s mire felocsúdik, egy politikai összeesküvés kellős közepében találja magát
Walter Scott
(1771-1832)
Skót költő, regényíró. Skócia fővárosában, Edinburghban született, ősi nemesi család tizenkét gyermeke közül kilencedikként. Apja ügyvéd volt, aki szigorúan és mélyen vallásos szellemben nevelte gyermekeit. Művészi hajlamát feltehetőleg édesanyjától örökölte, aki maga is írt verseket. Gyermekkori betegsége következtében lebénult a jobb lába, ám ennek ellenére erős, egészséges ifjú volt, vadászott, lovagolt. Sok időt töltött nagyapja vidéki birtokán, itt ébredt fel benne az utánozhatatlan skót vidék s a hősi múlt iránti rajongás. Az edinburghi egyetemen jogot tanult, majd apja nyomdokaiba lépve ügyvédnek állt. Irodalmi pályáját a balladaköltészet tanulmányozásával kezdte. Már gyermekként is elbűvölten hallgatta a skót határ menti balladákat és népmeséket, majd később bebarangolta a skót felföldet, hogy felkutassa és összegyűjtse a letűnt középkor kulturális kincseit. Nagy hatással volt rá a német romantikus balladairodalom, 1799-ben lefordította Bürger és Goethe egy-egy művét. Ezzel egyidejűleg két kötetben közreadta saját balladagyűjtését A félelem regéi (1799) és A skót határvidék balladái (1802) címmel. Verseiben, elbeszélő költeményeiben ugyancsak a skót határvidék legendáit dolgozta fel. Műveit érdeklődéssel fogadta a közönség, ám a nagy vetélytárs, Byron elsöprő sikerű színre lépése után új műfajt keresett magának, s áttért a prózára. Vissza