Előszó
Az önállósodott versenysportágunk 60 éves múltra tekint vissza. Sportági névváltoztatások, nemzetközi, szakmai viták - ütközések alakították - alakítják a ritmikus gimnasztika sportprofilját.
Hazánk 1963-ban kapcsolódott be a nemzetközi vérkeringésbe, és már ebben az évben, decemberben rendeztünk egy igen jól sikerült nemzetközi versenyt, amelyre 11 ország jött el Európából. A verseny magas színvonalára, és a részt vevők nagy létszámára való tekintettel a FIG utólag 1964-ben világbajnokságnak minősítette. Ettől kezdve 2 évenként rendeztek VB-t, 1991-ig, innentől évenként tartanak világbajnokságot.
Térjünk vissza a múltba, a 60-as évek közepén (1964) a FIG Női Torna Technikai Bizottsága kapta meg a művészi torna nemzetközi irányítását, szervezését.
E bizottság felkérte az élen járó európai országokat, segítsenek a verseny-követelmények kialakításában: a szabadgyakorlatot a bolgárok, szovjetek, a kötelet az olaszok, csehek, a labdát a csehek és a németek, a karikát a bolgárok és a lengyelek, a buzogányt a magyarok és a bolgárok és a szalag alapszabályait a szovjetuniót képviselők állították össze.
Az 1969-es várnai VB utáni szakmai értekezleten sok új érdekes szabályt alkottak. A szabadgyakorlatokat - a magyarok nagy bánatára - véglegesen törölték a nemzetközi versenyekről. A hetvenes évek közepétől hatalmas versengés alakult ki, elsősorban a szovjet-bulgár- és cseh versenyzők között. Az 1990-es évekig ez a három nemzet volt élvonalban, verhetetlenek voltak. Kezdetben a magyarok a középmezőnyhöz tartoztak. Legjobb egyéni eredményt
Patocska Mária érte el aki 1973-ban Rotterdamban karikával 3. összetettben 5. helyezést ért el.
Együttes kéziszer csapatverseny először 1967-ben Koppenhágában volt. Itt nem indult a magyar csapat.
Először kéziszer csapatversenyen 1969-ben Várnában szerepeltünk ahol a VB-n negyedik lett csapatunk. Európa bajnokságon együttes kéziszer csapatversenyben két alkalommal értünk el harmadik helyezést, 1988-ban Helsinkiben, és 1993-ban Bukarestben.
Vissza