Fülszöveg
Ritmikai és retorikai tradíció a kortárs magyar lírában címmel nemzetközi irodalomtudományi konferenciát tartottunk 2009. november 27-28-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Ennek bővített és szerkesztett anyagát tartja kezében az olvasó. A tanulmányok szerzői magyarországi (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Janus Pannonius Tudomáriyegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) és külföldi felsőoktatási intézményekben (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Rózsahegyi Egyetem, Újvidéki Egyetem) oktatnak, tanulnak. Megtalálható közöttük irodalomtudományi szakmánk szinte minden generációja a legfiatalabb egyetemista, illetve doktorandusz kutatóktól a professzorokig.
A kötetben közölt írások a modern magyar líra szövegképző tradícióit vizsgálják, ezek érvényesülési módozatait napjaink magyar költészetében, külön figyelmet, esetenként önálló...
Tovább
Fülszöveg
Ritmikai és retorikai tradíció a kortárs magyar lírában címmel nemzetközi irodalomtudományi konferenciát tartottunk 2009. november 27-28-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Ennek bővített és szerkesztett anyagát tartja kezében az olvasó. A tanulmányok szerzői magyarországi (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Janus Pannonius Tudomáriyegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) és külföldi felsőoktatási intézményekben (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Rózsahegyi Egyetem, Újvidéki Egyetem) oktatnak, tanulnak. Megtalálható közöttük irodalomtudományi szakmánk szinte minden generációja a legfiatalabb egyetemista, illetve doktorandusz kutatóktól a professzorokig.
A kötetben közölt írások a modern magyar líra szövegképző tradícióit vizsgálják, ezek érvényesülési módozatait napjaink magyar költészetében, külön figyelmet, esetenként önálló tanulmányt szentelve a lírai szövegszerveződés verstani-verselméleti, valamint retorikai meghatározottságának és működésmódjának. Mindezt olyan költők műveinek nyelvi-poétikai interpretációján, illetve komparatív elemzésén keresztül valósítják meg, mint Szabó Lőrinc, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Pilinszky János, Oravecz Imre, Petri György, Kemény István, Szőcs Géza, Nagy Gáspár, Tolnai Ottó, Rakovszky Zsuzsa, Tőzsér Árpád, Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc, Tóth Krisztina, Szabó T Anna, László Noémi, Varxó Dániel, Vörös István, Lackfi János, Álmos Lóránd, Ijjas Tamás vagy Szálinger Balázs.
Vissza