Pazarlás az emberrel

Fülszöveg

Igaz-e a dologtalanság máig fennmaradt mítosza, miszerint az emberi élet mindennapi céljait szolgáló gazdasági tevékenység alóli mentesség „szép és nemesítő" minden civilizált ember számára? Igaz-e, hogy a gazdaságban dolgozók legfőbb célja a munkára fordított erőfeszítésük minimalizálása, illetve a munkájukkal elnyerhető fogyasztás maximalizálása? Igaz-e az, hogy az emberi hozzájárulás semmiben sem különbözik a másik két termelési tényező, a föld és a tőke hozzájárulásától? Ezekre a kérdésekre keresi a könyv írója a választ a gazdasági munka indítékainak a közgazdasági elméletben szokásosnál tágabban értelmezett felfogásával.
A szerző szerint a munka különleges termelési tényező. Különlegessége abban áll, hogy nemcsak szűken vett gazdasági célokat szolgál, nemcsak gazdasági javakat állít elő, hanem a munka elvégzőjének lehetőséget ad alkotóereje kiélésére, és ennyiben gazdaságon túli érték forrása. A könyv közgazdasági, szociológiai, történeti és filozófiai megfontolásokat... Tovább

Fülszöveg

Igaz-e a dologtalanság máig fennmaradt mítosza, miszerint az emberi élet mindennapi céljait szolgáló gazdasági tevékenység alóli mentesség „szép és nemesítő" minden civilizált ember számára? Igaz-e, hogy a gazdaságban dolgozók legfőbb célja a munkára fordított erőfeszítésük minimalizálása, illetve a munkájukkal elnyerhető fogyasztás maximalizálása? Igaz-e az, hogy az emberi hozzájárulás semmiben sem különbözik a másik két termelési tényező, a föld és a tőke hozzájárulásától? Ezekre a kérdésekre keresi a könyv írója a választ a gazdasági munka indítékainak a közgazdasági elméletben szokásosnál tágabban értelmezett felfogásával.
A szerző szerint a munka különleges termelési tényező. Különlegessége abban áll, hogy nemcsak szűken vett gazdasági célokat szolgál, nemcsak gazdasági javakat állít elő, hanem a munka elvégzőjének lehetőséget ad alkotóereje kiélésére, és ennyiben gazdaságon túli érték forrása. A könyv közgazdasági, szociológiai, történeti és filozófiai megfontolásokat sorakoztat fel -mind az elmélet, mind a gyakorlat területéről - annak bizonyítására, hogy helytelen a gazdaságban végzett munkát teljes egészében mechanikus reproduktív tevékenységnek tartani. A gazdasági munka egyre inkább és egyre többeknek nyújt lehetőséget kreativitásuk kiélésére, s ezáltal gazdaságon túli értékek megvalósítására. E lehetőség figyelmen kívül hagyása súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel jár, hiszen az emberi tehetség és alkotóerő pazarlásához vezet. Vissza