Rimaszombat mezőváros múltja és jelenkora

Fülszöveg

Kollár Sámuel az alsószkálnoki birtokos, ifj. Fejes János által alapított Kishonti Tudós Társaság, akkori nevén Societas erudatis hont-minoriensis tagjaként a német felvilágosodás hatása alatt kiterjedt kutatómunkát végzett. Történeti munkáinak tárgya a szűkebben vett szülőföldje, az akkortájt „Parva Saxonia", azaz Kis-Szászország néven is emlegetett Kishont. Kutatómunkája eredményeit az említett társaság Sollenia c. évkönyvében jelentette meg, amely 1809 és 1842 között 22 kötetet ért meg. Munkáinak sorába illeszkedik a mindenkor legjelentősebb kishonti településnek számító Rimaszombat monográfiája.
A jelen kiadás alapjául szolgáló munka Kollár Sámuel eredetileg latin nyelven készült monográfiájának magyar nyelvű fordításaként „Rimaszombat város története" címen látta meg a napvilágot folytatásokban, a Rimaszombatban megjelenő Gömör című regionális hetilap 1875-ös évfolyamában. Kollár elsőként vállalkozott Rimaszombat mezőváros monográfiájának megírására. Igyekezete eredményes... Tovább

Fülszöveg

Kollár Sámuel az alsószkálnoki birtokos, ifj. Fejes János által alapított Kishonti Tudós Társaság, akkori nevén Societas erudatis hont-minoriensis tagjaként a német felvilágosodás hatása alatt kiterjedt kutatómunkát végzett. Történeti munkáinak tárgya a szűkebben vett szülőföldje, az akkortájt „Parva Saxonia", azaz Kis-Szászország néven is emlegetett Kishont. Kutatómunkája eredményeit az említett társaság Sollenia c. évkönyvében jelentette meg, amely 1809 és 1842 között 22 kötetet ért meg. Munkáinak sorába illeszkedik a mindenkor legjelentősebb kishonti településnek számító Rimaszombat monográfiája.
A jelen kiadás alapjául szolgáló munka Kollár Sámuel eredetileg latin nyelven készült monográfiájának magyar nyelvű fordításaként „Rimaszombat város története" címen látta meg a napvilágot folytatásokban, a Rimaszombatban megjelenő Gömör című regionális hetilap 1875-ös évfolyamában. Kollár elsőként vállalkozott Rimaszombat mezőváros monográfiájának megírására. Igyekezete eredményes volt, munkája időtállónak bizonyult. Vélhetően nyelvi elzártsága miatt eredményei a nagyközönség körében ismeretlenek maradtak. A szakirodalom kevéssé gyümölcsöztette a monográfia eredményeit.
Kollár, aki munkáiban igazi „hungarusként" nyilvánult meg, egy-egy megjegyzésből kitetszően nagyon is tudatában volt nemzeti és felekezeti illetőségének. Tárgyilagos szemlélete azonban ma is példaként szolgálhat. Vissza