A Nibelung gyűrűje

Előszó

Részlet:

"Wotan szerződést kötött az óriásokkal, amelyben kialkudta velük, hogy pompás várat építenek neki és a többi istennek. A munka fejében nagyszerű jutalmat igért: Freiát, az ifjúság istennőjét. Amikor azonban a ragyogó Walhalla-vár készen áll, a fizetésért jelentkező óriásoknak megtagadja Freia kiszolgáltatását, mert tudja jól, hogy Freia nélkül nem élhetnek az istenek, elfogy életük és eltűnik hatalmuk.Az óriások figyelmeztetésére azonban kénytelen belátni, hogy nem szeghet szerződést, ő a törvények ura. Azért a hazug és cselszövő Loge tanácsára új alkura lép az óriásokkal. Követelésükre megígéri, hogy Freia helyett megszerzi számukra a nibelungok kincsét. Ehhez a kincshez már eddig is kettős átok tapad: Alberich, a kincsek birtokosa, a szerelemről, az igaz életről való lemondással rabolta el a Rajna sellőitől és a nibelungok embertelen sanyargatásával gyarapítja. Az átok még súlyosul azáltal, hogy Wotan erőszakkal elrabolja a kincseket. Alberichtől. Az átok mindjárt meg is mutatja erejét: a két óriás összetűz a kincseken és Fafner meggyilkolja társát Fasoltot. Döbbenve ismeri fel ekkor Wotan eljárásának végzetes voltát: alattvalónak egyik csoportját megrabolta a másik javára, mert csak úgy tudta felépíteni saját uralmát. És egyben meglátja, hogy helyzete nemcsak immorális, hanem veszélyes is: a bosszuszomjas nibelungok szervezkedve várják, hogy megdönthessék hatalmát. Szabadulást csak egy módon érhet el: ha visszaveszi a gyűrűt az óriásoktól és visszaadva a Rajnának, megsemmisíti az átkos hatalmát. Ezt azonban nem teheti meg Wotan, nem szegheti meg az óriásokkal kötött szerződést, amely saját hatalmának alapja. Erre a felszabadító tettre csak az új ember képes, akinek akarata szabad és kezét nem kötik Wotan szerződései." Vissza