Tiltott hit

Fülszöveg

Kik voltak a gnosztikusok? Tényleg eretnekek voltak? Vagy az antik idők legnagyobb viziornáriusai, akik bepillantást nyertek a kereszténység legmélyebb misztériumaiba? Honnan származtak? Voltak követőik? Miért tagadta meg és taszította el őket a korai egyház? Miért bukkant fel újra és újra szellemi hagyatékuk a történelem során? Richárd Smoley Tiltott hit című könyve elsőként tesz kísérletet, arra, hogy átfogó, egyben közérthető képet adjon a gnoszticizmus titkos tradíciójának történetéről, amely számos formában és elnevezéssel, de túlélte az évszázadok viharait. Richárd Smoley az ezoterikus kereszténység szakértőjeként arra vállalkozik, hogy a kezdetektől fogva nyomon kövesse a gnosztikus örökség útját. Á kiindulópont az Egyiptomban felfedezett Tamás-evangélium; majd elkalauzol bennünket a Római Birodalom gnosztikus közösségéibe, amelyek a 11. század első felében élték virágkorukat A gnosztikus örökség következő állomása a Közép-Ázsiában tetőző manicheizmus. A szerző bemutatja, hogyan és miért fojtotta el a gnosztikus eszmevilág szikráit a korabeli közgondolkodás. De annak is tanúi lehetünk, miként kerülte el a gnózis, hogy feledésbe merüljön, és mi módon lelt táptalajra több középkori keresztény irányzatban. A könyv kimerítően foglalkozik a titokzatos kathar mozgalommal, amelyben megújult erővel tört a felszínre a gnosztikus örökség. Megtudjuk, milyen szerepet játszott a kathar eretnekségben az udvari szerelem középkori hagyománya, és hogy milyen sorsot szánt az inkvizíció a katharoknak. S a történetnek ezzel még nincs vége. Smoley meggyőző erővel demonstrálja, hogy a gnosztikus örökség hosszú és viszontagságos folyamat eredményeképpen a modern éra szerves részévé vált. Köszönhető ez többek között a zsidó kabbalának, a szabadkőművességnek, William Blake költészetének, a XIX. századi amerikai teozófia intuitív meglátásainak és Carl Gustav Jung műveinek. Végül megismerkedhetünk azokkal a - második reneszánszukat élő - gnosztikus tanokkal, amelyek napjaink komolyabb vagy könnyedebb kulturális műfajaiban is jelentős visszhangra találtak. Az előbbire Harold Bloom kritikája, az utóbbira Philip K. Dick tudományos fantasztikus világa szolgálhat eklatáns példaként. De Smoley ide sorol olyan népszerű hollywoodi filmeket is, mint a Mátrix vagy A Da Vinci-kód. Vissza