Fülszöveg
Az emberi civilizáció 5000 évvel ezelőtti felemelkedését gyakran emlegetik kulturális "ősrobbanásként", mintha az pusztán a semmiből, az emberi faj barbár, történelem előtti világából teremtődött volna. De ez a messzeség homályába vesző kor valóban a civilizáció kialakulásának egy végtelenül hosszú és eseménytelen előjátékának tekinthető?
Richard Rudgley a régészeti, a történelmi és az antropológiai bizonyítékokat felsorolva rámutat, hogy az iméntihez hasonló nézetek milyen torz képet festenek a múltunkról. Meggyőző érvekkel támasztja alá, hogy számos tevékenység, találmány és felfedezés kötődik a történelem előtti korokhoz, melyeket az emberi fejlődés későbbi szakaszaihoz szokás kapcsolni.
A szerző leírja, hogy a kőkor merész és vállalkozó szellemű felfedezői már jóval a nagy földrajzi felfedezések előtt megismerték a világ nagyobb földterületeit. Az ősi sumerok első írásos feljegyzései olyan újkőkori jegyeket viselnek magukon, melyek egyértelműen őskőkori eredetre utalnak. A...
Tovább
Fülszöveg
Az emberi civilizáció 5000 évvel ezelőtti felemelkedését gyakran emlegetik kulturális "ősrobbanásként", mintha az pusztán a semmiből, az emberi faj barbár, történelem előtti világából teremtődött volna. De ez a messzeség homályába vesző kor valóban a civilizáció kialakulásának egy végtelenül hosszú és eseménytelen előjátékának tekinthető?
Richard Rudgley a régészeti, a történelmi és az antropológiai bizonyítékokat felsorolva rámutat, hogy az iméntihez hasonló nézetek milyen torz képet festenek a múltunkról. Meggyőző érvekkel támasztja alá, hogy számos tevékenység, találmány és felfedezés kötődik a történelem előtti korokhoz, melyeket az emberi fejlődés későbbi szakaszaihoz szokás kapcsolni.
A szerző leírja, hogy a kőkor merész és vállalkozó szellemű felfedezői már jóval a nagy földrajzi felfedezések előtt megismerték a világ nagyobb földterületeit. Az ősi sumerok első írásos feljegyzései olyan újkőkori jegyeket viselnek magukon, melyek egyértelműen őskőkori eredetre utalnak. A civilizált társadalmak matematikai és csillagászati ismeretei a kőkor tudományos eredményeit tükrözik. Az olyan technológiai és ipari tevékenységek, mint például a szerszámkészítés, a bányászat vagy a pirotechnika, mind-mind a kőkorból származnak, sőt még a fontos orvosi tevékenységek is, ideértve az olyan sebészi beavatkozásokat is, mint a koponyalékelés. Az őskőkor nyugateurópai festőművészei olyan technikákat alkalmaztak a barlangfestmények elkészítésekor, melyeket csak a reneszánsz korában használtak újra. Maga Picasso jegyezte meg a lascaux-i barlangban tett látogatás után "Semmit nem fedeztünk fel!"
A történelem előtti időkben valószínűleg jobb volt élni, mint ma sok harmadik világhoz tartozó országban. A kőkori embereket nem az az egyszerű elv vezérelte, hogy a legegészségesebbnek van esélye a túlélésre: a betegek és gyengék ápolása, illetve a velük való törődés számos ősi társadalom sajátja volt. Úgy tűnik, a háborúk kevésbé voltak gyakoriak, mint a mai világunkban. A kőkor elveszett civilizációi sok szempontból megkérdőjelezi kulturális felsőbbrendűségünket, és érveket sorakoztat fel amellett, hogy őseink kreatvititása, szenvedélye és találékonysága nélkül nem jöhetett volna létre a későbbi kultúrák egyetlen vívmánya sem.
Vissza