Fülszöveg
Manapság sokkal gazdagabbak vagyunk, mint a korábbi generációk. Több jut élelmiszerre, ruházkodásra, több autónk van, és többet nyaralunk; az átlagember nagyobb házban lakik, kellemesebb körülmények között dolgozik, és jobb az egészsége is. Bár az elmúlt ötven évben megduplázódott a jövedelmünk, mégsem vagyunk boldogabbak. Ezt tükrözi számtalan tudományos vizsgálat eredménye - a boldogság mérésére ugyanis ma már kifinomult módszereink vannak. Vajon mi az oka mindennek?
A könyv megvilágítja a fenti - életünk szempontjából kulcsfontosságú - paradoxon mögött meghúzódó okokat. Richárd Layard szerint hét boldogságtényező határozza meg boldogság- illetve boldogtalanságérzetünket. A szerző leírja, hogy miképpen mételyezi meg boldogságunkat az, ahogyan a társadalmi rangsorban elfoglalt pozíció alapján összehasonlítjuk magunkat másokkal. Szerinte magától értetődő, hogy a boldogság az egyetlen értelmes társadalmi cél, és azt firtatja, hogy mit változtassunk közösségi és egyéni életünkön, ha...
Tovább
Fülszöveg
Manapság sokkal gazdagabbak vagyunk, mint a korábbi generációk. Több jut élelmiszerre, ruházkodásra, több autónk van, és többet nyaralunk; az átlagember nagyobb házban lakik, kellemesebb körülmények között dolgozik, és jobb az egészsége is. Bár az elmúlt ötven évben megduplázódott a jövedelmünk, mégsem vagyunk boldogabbak. Ezt tükrözi számtalan tudományos vizsgálat eredménye - a boldogság mérésére ugyanis ma már kifinomult módszereink vannak. Vajon mi az oka mindennek?
A könyv megvilágítja a fenti - életünk szempontjából kulcsfontosságú - paradoxon mögött meghúzódó okokat. Richárd Layard szerint hét boldogságtényező határozza meg boldogság- illetve boldogtalanságérzetünket. A szerző leírja, hogy miképpen mételyezi meg boldogságunkat az, ahogyan a társadalmi rangsorban elfoglalt pozíció alapján összehasonlítjuk magunkat másokkal. Szerinte magától értetődő, hogy a boldogság az egyetlen értelmes társadalmi cél, és azt firtatja, hogy mit változtassunk közösségi és egyéni életünkön, ha valóban boldogabban akarunk élni. Következtetései azonban sok esetben meglepőek.
Ez az úttörő munka magában foglalja a közgazdaságtan, a pszichológia, az agykutatás, a filozófia és a társadalompolitika legújabb kutatási eredményeit; ezzel egy a társadalommal és saját életünkkel kapcsolatos, merőben új és lenyűgöző gondolkodásmódot mutat be.
Közgazdász vagyok, szeretem a szakmámat, és sokat köszönhetek neki. a közgazdaságtan azonban egyenlőségjelet tesz a társadalom boldogabbá tétele és vásárlóerejének növekedése közé - vagy legalábbis nagyjából. én sohasem fogadtam el ezt a nézetet, és az utóbbi ötven év története engem igazolt. Ezzel szemben a boldogságkutatás, mint új tudomány, olyan alternatív szemléletet képvisel, amely inkább bizonyítékokon, mint kijelentéseken alapszik. Így a pszichológia új eredményeit felhasználva s egyúttal figyelembe véve a közgazdaságtant, az agykutatást, a szociológiát és a filozófiát egy új nézőpontból vizsgálhatjuk, hogy milyen életvitel és politikai intézkedés tekinthető helyesnek. itt az idő, hogy megkíséreljünk - gyors léptekkel behatolva egy eleddig érintetlen területre - tudományos bizonyítékok alapján elgondolkodni azon, hogyan is élhetnénk jobban.
Richard Layard vezető közgazdász, aki úgy véli, hogy a társadalom boldogsága nem feltétlenül a jövedelmével mérhető. leginkább a munkanélküliséggel és az egyenlőtlenséggel kapcsolatos munkáiról ismert, amelyek a brit munkanélküliségi politika fejlődésének elméleti alapjául szolgáltak. Megalapította a Gazdasági Teljesítménykutató Központot (Centre for Economic Performance) a London School of Economicson, és 2000 óta a Lordok Házának tagja. A boldogság témakörében folytatott kutatásai olyan különböző területek eredményeit integrálják, mint a pszichológia, az agykutatás, a közgazdaságtan, a szociológia és a filozófia.
Vissza