Egy lány dolgozni akar

Előszó

Részlet a könyvből:

MIRIAM néni kertjében dundi kislány guggolt elmerülten. Nagy szürkéskék szeme, sűrű rőt haja s olyan profilja volt, mint Filippo Lippi angyalkáinak. Néha mélyet sóhajtott, mert a maga-szabta feladat nagy terhet rótt testi és lelki erejére. Mégis: remek mulatság volt egész délelőttöt tölteni Miriam néni kertjében, ahol az ember távol van Dadától (aki, őszintén szólva, komisz bestia) s még Anyutól is, aki - sajnos - nagyon is sokszor mondja: "nem szabad, drágám!"
Miriam néni férje meglehetősen jól keresett, így hát megbíztak egy pallért, hogy toldjon a házhoz nagy, kiugró, üveges verandát. Ezt a munkát csodálatos ízléstelenséggel végezte el, s amikor távozott, talán száz tégla és egy vakolólapát maradt nyomában. Ettának az az ötlete támadt, hogy Bábel tornyát építi föl a téglákból, amelyeket fűszálakkal vegyített sár tapaszt össze (sajnos, szalma nem volt ott). A terv hasonlított ahhoz, amelyet a fáraók építésze ajánlott a zsidóknak. Az egész elképzelés ragyogó volt s Ettát nagyon boldoggá tette. Miriam néni borzasztóan örül majd, ha kertjében fölépül a Bábel tornya s ha a torony nem is ér az égig s nem is nyit szabad utat a Jóistenkéig, Etta bizonytalanul abban reménykedett, hogy rengeteg nyelvet tanul építés közben s ezért (éljen!) nem kell iskolába járnia. Amellett otthon nem volt szabad a sárban játszani. így hát minden tökéletesnek látszott.
Mire Etta a torony harmadik emeleténél tartott, cipője és rövid harisnyája ugyancsak sáros lett; kék ruháján, puha szürke kalapján is nagy sárfoltok éktelenkedtek, s jutott belőlük még a hajába is, amelyet minduntalan hátra simított piszkos kezével. Vissza