Előszó
Ha geográfus lennék - úgy kellene kezdenem ezt az írásomat: A Tabán Budapest székesfőváros I. kerületének a Gellért-, a Nap- és a Vár-hegy közötti része, mely a Duna partjától a Döbrentei utca...
Tovább
Előszó
Ha geográfus lennék - úgy kellene kezdenem ezt az írásomat: A Tabán Budapest székesfőváros I. kerületének a Gellért-, a Nap- és a Vár-hegy közötti része, mely a Duna partjától a Döbrentei utca északi vége a - Sándor-lépcső-Váralja utca-Palota-tér-Ív-, Pásztor-, Gellért-hegy, Nap-hegy, Czakó-, Sánc-, Orom-utcák s a Rudas-fürdő közötti területen fekszik s pontosan kimérve ennyi és ennyi négyzetkilométer...
Igen ám, de nem vagyok geográfus és éppen azért csak azt tudom mondani, hogy ma már Tabán mindnyájunk kedves emlékezetében van, emlékek között, amelyek nekünk drágák, hiszen ifjonti korunk annyi gazdag, meleg, feledhetetlen apró történetének volt színhelye, önfeledt bolyongásoknak, csatangolásoknak, sétáknak, amikor a világon nem létezett más, egyedül csak ő, meg én, én meg ő... Amikor egymás karcsú derekát átfogva (a főváros beépített területén így sehol sem lehetett!) jártunk a hétköznapi érzéketlen emberek felfogása szerint gyalázatosan komisz kövezeten, a girbe-gurba, rosszul világított utcákon és mentünk, mentünk fel, mentünk le és megint fel s mikor eljutottunk a tabáni temető romantikus árnyékába - leültünk egy ledőlt sírkőre és egymás kezét szorongatva, egymás szikrázó szemébe mélyedve úgy éreztük, hogy csak egyetlen egy van a világon, ami szép: az élet...
Ez az értelme volt Tabánnak s nem is tudjuk, hogy voltaképpen lehetett-e más egyéb?
Vissza