Revolúció

Tartalom

Bevezetés 9
I. A magyarországi és kelet-európai politikai-gazdasági átalakulás
általános ismérvei 13
1.1 Néhány megjegyzés a kelet-európai átalakulás fogalmáról 1 3
1.1.1 A közelgő modellváltás elméleti kontúrjai 13
1.1.2 A közép-kelet-európai „nagy összeomlás" különböző történelmi
alternatívái és forgatókönyvei 15
1.1.3 A kelet-közép-európai rendszerváltozás fő elméleti megközelítései 22
1.2 A szocialista értékek és a gazdasági tényezők összeütközése
a szocialista rendszerben 25
1.2.1 A „szocialista értékek" ideológiai-strukturális prioritásai 25
1.2.2 A kelet-európai „piacgazdasági tudás" fő ismérvei és modelljei 26
1.2.3 Megjegyzések a permanens legitimációs és értékválságról 30
1.3 A „társadalmi szerződések" hálózata a szovjet mintájú rendszerekben -
a kereslet és a kínálat alapvető ellentmondásai a magyarországi
szocialista fejlődés idején 32
1.3.1 „Legitimációs technikák" és „társadalmi szerződések" 32
1.3.2 A „társadalmi szerződések" alapvető politikai-ideológiai elemei 3 3
1.3.3 A hiány mint a „társadalmi szerződések" egyik alapvető eleme 35
1.3.4 A hiány legfontosabb elméleti megközelítései 3o
1.3.5 A szükségletek kielégítésére irányuló mechanizmusok alapvető
ellentmondásai a szocializmusban 41
1.3.6 A szocialista gazdaságpolitikai modell legitimációs tényezői
és szabályozóeszközei 4 3
II. Gazdasági koncepciók és stabilizációs elképzelések
a magyarországi átalakulás folyamatában 47
2.1 Az 1980-as évekbeli gazdasági reformok elméleti és gyakorlati dilemmái 47
2.1.1 A gazdasági reformok politikai ismérvei 47
2.1.2 Az eladósodás mint a modell válságának legfőbb meghatározó jelensége 49
2.1.3 A magyar politikai elit gyakorlati és elméleti dilemmái
a „puha diktatúra" utolsó időszakában 5 I
2.2 Viták az átalakulás gazdasági irányzatairól és modelljeiről 5 3
2.3 A gazdasági stabilizáció fő jellemzői Magyarországon 62
2.3.1 Az „átalakulási recesszió" domináns makroökonómiai tényezői 62
2.3.2 A posztkommunista gazdaságok és politikai elitek „ördögi körei" 65
2.3.3 A magyar stabilizációs politika gazdasági és politikai megközelítése 68
2.3.4 A „Bokros-csomag" alapvető elemei 73
2.3.5 Néhány átfogó következtetés 74
2.4 A magyar gazdasági átalakulás strukturális következményei 75
2.4.1 A gazdasági stabilizáció „társadalmi ára" 75
2.4.2 A privatizálás strukturális következményei 77
2.4.3 Az új magánvállatok létrejöttének és a régi vállalatok átalakulásának
strukturális következményei 79
2.4.4 A külföldi működő tőke beáramlásának strukturális következményei 82
III. A magyarországi társadalmi és politikai struktúra fejlődése,
különös tekintettel az érdekegyeztetés mechanizmusára 88
3.1 A politikai és érdekegyeztetési struktúra alapvető problémái
az átalakulás előestéjén 88
3.2 A társadalmi tényezők és politikai struktúrák változásai
az 1990 és 1994 közötti átalakulás során 96
3.2.1 A magyar társadalmi és politikai rendszerbeli kapcsolatok
alapvető tendenciái 96
3.2.2 A magyarországi átmenet folyamatos és nem folyamatos elemei 98
3.2.3 A magyarországi átmenet intézményi megközelítésének fő változatai 101
3.3 Az érdekegyeztetés intézményes mechanizmusa az átalakulást követően 107
3.3.1 A Kádár-időszak „látens pluralizmusa" J07
3.3.2 Formálódó magyar társadalom, formálódó érdekegyeztetési intézmények 109
3.3.3 A politikai struktúra és az érdekképviseleti rendszer kiépítése 112
3.4 A magyar regionális- és lakáspolitika politikai, gazdasági
és társadalmi vonatkozásai 115
3.4.1 A regionális politika 115
3.4.2 A lakáspolitika 122
IV. A magyar munkaerőpiac alapvető gazdasági
és társadalmi kérdései 130
4.1 Formálódó gazdaság, formálódó foglalkoztatási struktúra 130
4.1.1 Az új foglalkoztatási struktúra társadalmi vonatkozásai
Kelet-Közép-Európában és Magyarországon 130
4.1.2 A magyar foglalkoztatáspolitika új dimenziói és alapvető dilemmái 134
4.1.3 A nemzetgazdasági rugalmasság és egyensúly hiányának hatása
a foglalkoztatottságra 138
4.2 A munkanélküliség politikai gazdaságtana az átalakulás időszakában 141
4.2.1 A kelet-európai és magyarországi munkanélküliség általános jellemzői 141
4.2.2 A kelet-európai foglalkoztatáspolitika régi és új keletű ellentmondásai 144
4.2.3 Munkanélküliség és regionális különbségek 147
4.2.4 A nők munkanélkülisége és foglalkoztatottsága 150
4.2.5 A fiatalkori munkanélküliség 153
4.2.6 A cigány munkanélkülisége 155
4.3 Bérek, jövedelmek és foglalkoztatottság 161
4.3.1 A jövedelemstruktúra alakulásának általános jellemzői 161
4.3.2 A nonprofit (nem gazdasági) és for-profit (gazdasági) szférák közti
jövedelemkülönbségek 163
4.3.3 A vidéki és a női populáció jövedelmi helyzete 166
4.3.4 A nyugdíjkorhatárhoz közel állók jövedelmi helyzete 170
4.3.5 A magyar háztartások jövedelemstruktúrája 172
4-3-6 A rejtett gazdaság jövedelem-aspektusai 173
4.4 Formálódó gazdaság-és szociálpolitika 175
4.4.1 Magyarország szociálpolitikája az átmenet előtt 175
4.4.2 Az új magyar szociálpolitika fő ismérvei I78
4.4.3 A jóléti szolgáltatások és intézmények fejlődése az átalakulás folyamatában 182
4.4.4 A magyar jóléti szolgáltatások és intézmények néhány különleges tényezője 185
4.4.5 Új társadalom, új szociálpolitika 186
V. Társadalmi szükségletek, gazdasági tényezők
és politikai távlatok Magyarországon 191
5.1 A társadalmi szükségletek anatómiája: a nyertesek és a vesztesek
gazdasági és politikai helyzete 191
5.1.1 A magyarországi és a kelet-európai szegénység politikai megközelítésének
néhány módja 191
5.1.2 A magyarországi átalakulás vesztesei 193
5.1.3 A nyertesek gazdasági és politikai helyzete 198
5.1.4 Piacgazdaság és társadalmi szükségletek 201
5.2 A magyar „kompenzációs politika" fő eszközei és korlátjai 205
5.2.1 A „kompenzációs hiátus" alapvető okai 205
5.2.2 A „kompenzáció" politikai-gazdasági vonatkozásai 206
5.2.3 A magyar „kompenzációs politika" pénzügyi-politikai korlátjai 209
5.2.4 „Kompenzációs értékek" kontra társadalmi értékek 211
5.3 Politikai antagonizmus vagy társadalmi együttműködés:
az új európai magyar társadalom gazdasági és politikai alapja 213
5.3.1 A „legvidámabb barakkból" az Európa-ház udvarába vezető út 213
5.3 2 A magyarországi átmenet néhány alapvető életminőségbeli és életviteli kérdése 217
5-3.3 Az új gazdasági-politikai integráció történelmi esélyei
és realitásai Magyarországon 220
VI. Következtetések 224
A magyarországi politikai események időrendi áttekintése (1987-1997) 231
Bibliográfia 235
Utószó (Thoma László) 257

Témakörök