Révai nagy lexikona 21. (töredék)

Előszó

A XXI. kötettel a Révai Nagy Lexikona az 1935-ik évig terjedően kiegészült és befejezést nyert.
E kötet különösen a XX. kötet megjelenése, tehát az 1927 óta történt eseményeket és felmerült új fogalmakat dolgozza fel. E mellett azonban pótolja a régibb kötetek gondos átnézése alapján megállapított hiányokat is; kiegészíti és továbbvezeti a megjelenésük idején kimerítő, de azóta egy vagy más szempontból túlhaladott cikkeket.
Az új cikkeket csillaggal jelöltük; ezek még nem fordultak elő sem a Lexikon törzsanyagában, sem a XX. pótkötetben. A csillaggal nem jelöltek kiegészítésül szolgálnak az előző kötetekben már előforduló cikkekhez, ezek tehát csak a megelőzőkkel együtt adnak teljes képet; terjedelmük ilyenformán nem a tárgy, vagy személy jelentőségével, hanem csak a szükséges kiegészítés mennyiségével áll arányban. Az ilyen cikkek végén megjelöltük, hogy az előzmények melyik kötetben keresendők; földrajzi címszavaknál azonban nem utalunk előző cikkre, mert ezeknél úgyis természetes, hogy már korábban is előfordultak. Szembeötlő, mennyire megnövekedett a régebbi kötetekhez arányítva a fizikai, kémiai, meteorológiai, orvosi, technikai cikkek mennyisége. E tekintetben számolnunk kellett a közönség igényeivel. Tagadhatatlan, hogy az érdeklődés az emberiség sorsára döntő jelentőségű tudományos kérdések iránt növekedőben van. Mind többen sejtik és remélik, hogy az emberiség jövendőjének jobbrafordulása első sorban a kutató tudósok kezében nyugszik.
Magától értetődik, hogy ezek mellett a többi fontos szempontokat sem mellőztük el. Az utolsó évtized története, a békéért folyó küzdelmek állomásai kötetünkben épp úgy megtalálhatók, mint a szereplő személyek adatai.
Így kiegészítve a legnagyobb magyar lexikon az lesz, aminek megindítója szánta: vezér és segítőtárs, tanácsadó és hű barát minden művelt ember kezében.
Amidőn a befejező kötetet útjára bocsátjuk, tesszük ezt abban a tudatban, hogy a Révai Nagy Lexikona mindenkor a legszebb bizonyítéka lesz a magyarság kulturális erejének. Amely nemzet életének legsúlyosabb korszakában ilyen hatalmas munkát tudott létrehozni, az büszkén ismételheti a legnemesebb magyar, Zrinyi Miklós a költő, örök értékű mondását:
"Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók".
E helyen valamennyi munkatársunknak őszinte köszönetet mondunk, amiért önzetlen készséggel bocsátották tudásuk kincseit a szerkesztőség rendelkezésére. Legyen jutalmuk az a tudat, hogy rendkívüli szolgálatot tettek a nemzeti közművelődésnek.
Budapest, 1935 Húsvét ünnepén
Varjú Elemér
főszerkesztő
Vissza