Révai fejlődése 1752-1777 | |
Bevezetés | 3 |
Révai 1752-ben született; hogyan hívták; mért másította meg születése helyét | 6 |
Atyja közkatona, utóbb csizmadia volt; testvérei, Mátyás Csanádon neveltetik, az apa meghal, a család tönkre megy - egy leány-gyermek kivételével | 10 |
Mátyás Szegeden tanul, Kariba latin verselése buzdítja, szülőföldjének szeretete bírja a kún romok megéneklésére | 13 |
Kecskeméten a piarista szerzetbe lép, mi bírta erre. Jelleme ellenkezik választott pályájával. Milyen volt viszonya a szerzethez s hogyan fogja föl ő maga? | 17 |
Révai történettel foglalkozik, Cicero hatása Révaira. Molnár Jeles Épületei. A költészet, első alagyáit írja | 25 |
A latin próza, a józsanság Révai jellemében. A XVIII. század philosophiája, Révai türelmessége, mily philosophiát tanult | 31 |
Révai-Nagy Károlyban. Károly gróf, Varjas János. Nyitrán mathematikával és archittecturával foglalkozik. A tanítás befolyása Révaira. - Révai nemzeti programja | 36 |
Második fejezet | |
Révai írói föllépése 1777-1780 | |
Bécs a múlt században. Mária Terézia germanizálása, miért szerette őt a nép. Bécs a magyar szellemi élet központja | 47 |
Révai Bécsben. Megismerkedik a testőrök irodalmi működésével. Sonnenfels és Denis. Bécs befolyása Révaira | 51 |
Révai Nagy-Váradon, tankönyveket ír a nemzeti iskolák használatára, magyar nyelvtanát nem fogadják el. Az irodalom-történet kétféle adatai | 56 |
A Magyar alagyák első könyvek. E kor olvasó közönsége és bírálata. Az alkalmi költés. A Szinyér Váraljai szüret, Révai helytelen nézete a műfordításról | 59 |
A physika. A menykövek mivoltáról, miért fordította ezt Révai. A műszók | 68 |
Révai akadémiai tanár, miért megy el innét. Emlékbeszéde Mária Terézia fölött | 72 |
Harmadik fejezete | |
Révai mint nyelvművelő 1780-1787 | |
Révai újra Bécsben. Itt fogamzik meg benne a kiadások eszméje, fölhívása, a tájszók és közénekek gyűjtése, Cornides, a Heraldika. Révai nevelő Looson, Hédervár. Visszamegy Bécsbe | 79 |
A régi magyar írásmódról - Révai a Halottas Beszéd kiejtéséről, a szenvedő alakról, Az ikes ige. Az igeragok. Révai nem fogadja el a finn rokonságot. A magyar betűk egyszerűsítése. A szók továbbképzése. Későbbi tanok első elemei | 86 |
Révai Gráczban nevelősködik, de hirtelen megy el, insége | 93 |
A Hírmondó a nyelvművelés eszköze, a kiadásoknak újonnan való bejelentése | 96 |
Révai mint újságíró | 109 |
Az ujság közönsége. Az írók eredménytelen küzdése a latin nyelv ellen, erőszak kellett, hogy végleg mellőzzék. A germanizáló rendelet, II. József nem volt germanizátor, a bizonyító tények. Mária Terézia és II. József összehasonlítása | 116 |
Révai akadémiát sürget, II. József és Révai | 122 |
Révai Győrött. A költeményes gyűjtemény hírré adatása, az előfizetések. Ellenfelei gyanúsítják, ínsége. A magyar Amalthea. Hogyan szerzi meg a költséget kiadásaihoz | 125 |
Negyedik fejezet | |
A magyar renaissance | |
A magyar renaissance kezdete, az irodalmi iskolák, a három irány eredete és közönsége. A magyar renaissance kiinduló pontja | 143 |
Az új méretű versek elsősége. Baróti nyelvrontása, a latinos szórend | 148 |
A prosodiai elvek. - Molnár naturalisztikus eljárása, Baróti prosodiáját a magyar hangsúlyra alapítja, Rajnis az új méret magyar eredetijét vitatja, ingadozó elmélete. A prosodiai harczok | 156 |
A helyesírás kérdése, az elvek és elvtelenségek, a reformáló törekvések. Révai befolyása | 165 |
Révai magatartása a prosodiai harczban, a magyar és a latin prosodai különbségei, a h betű kérdése, révai a mai prosodai megteremtője | 170 |
A tudós költés, a dilettantizmus, az iskolák fölbomlása | 177 |
Révai költői méltatása | 183 |
A magyar reaissance fejlődése. Révai a történeti szellem megtestesítője | 190 |
Ötödik fejezet | |
Tiz év küzdelmei 1787-1797 | |
Révai Győrött rajztanító, ismeretségei, Fengler püspök. Viszálya tanító-társaival, az ügy elintézése | 195 |
József visszavonja rendeleteit. A szent Korona Győrött, Révai ünneplése | 200 |
Bessenyei Jámbor szándéka, Révai akadémiai izgatásai. Eszterházy József gróf és Sándor Leopold főherczeg. A helytartótanács leirata, Révai Budára megy | 205 |
A reaissance a politikában és a társadalomban | 210 |
Kedvezőtlen fordulat az Akadémia ügyében, Révai fölirata a helytartótanácshoz, kik voltak az akadémiai eszme kifejtői. Fölterjesztése a nádorhoz | 214 |
Az Akadémia terve, czélja, költségvetése és alapja, az Akadémia jelöltjei. Révai miért nem kandidálja Bessenyeit | 221 |
Révai az egyetem aesthetikai tanszékére folyamodik, Bécsbe megy, saecularisatiója. Viszálya a várossal, ellenségei és üldöztetése. A numismatika tanszékére pályáz. Esztergom | 232 |
A Martinovics-féle mozgalom. Latina. Angulorum Trisectio. | 242 |
Hatodik fejezet | |
Révai nyelvészeti fejlődése 1797-1802 | |
Hogyan lett Révai nyelvésszé | 251 |
A nyelvtan Révai előtt. Pereszlényi, a Proludium, a Debreczeni Grammatika | 257 |
A nyelvtudomány állapota Révai korában, a zsidó és magyar nyelv rokonsága | 263 |
A pesti és bécsi kéziratok. Révai és Kulcsár. Komárom. Nyugalmaztatásért folyamodik. Sopronban lakik, utóbb Bécsben | 268 |
Az Ilias fordítása, Carmina quaedam, német ódája, Beregszászi és Gyarmathy. A török nyelv rokonsága, mi vezette erre. Adelung | 286 |
A Theresianum. Vályi meghal. Révai folyamodása az egyetem magyar tanszékére. A helytartótanács ajánlata egy Grammatica megírása ügyében.- Révai meghivatása | 284 |
Hetedik fejezet | |
A magyar nyelv rendszere 1802-1807 | |
Beköszöntő fölolvasása. Betegsége. - Műveinek kiadását sürgeti, mennyi nyereségre számít. - A veszprémi káptalan és Marczibányi segélyezése. - Megjelenik az Antiquitates és az Elaboratior Grammatica. Miért írta ezeket Révai latin nyelven | 291 |
A művek ellenzést keltenek, Verseghy. Révai tanítványai, hogyan írnak ezek mesterekről.- Kik voltak a vita-iratok szerzői? | 298 |
A nyelvtan segédeszközei. Révai a nyelv történetét teszi a nyelvtan alapjává. A nemzeti elem Révai fölfedezésében. A régiség haszna, túlbecsűlése | 309 |
Schlegel Frigyes, Grimm Jakab. Révai és Grimm összehasonlítása. Révai a történeti nyelvészet megalapítója. A nyugateurópai és a magyar renaissance | 320 |
A rokon nyelvek, Révai nézete a héber és finn rokonságról. A betűváltozás törvénye, Révai összehasonlító módszerének birálata. Verseghy a régiség és összehasonlítás ellen. Révai és Verseghy összehasonlítása | 324 |
Az összetett mássalhangzók egyszerűsítése. Révai helyesírási elvei. A helyesírási vita, Révai etymologikus kiejtése. Kazinczy szófejtő orthographiát diadalra juttatja | 334 |
A rendhagyó igék s az óhajtó mód ragozása. Az ikes igék, nem Révai kezdette először sürgetni állandó használatukat. Ez alak elleni végségek okai. Verseghy az ikes igék ellen. A nyelvszokás, az ellenfelek túlzása. Miért lett az ikes használat állandó? | 344 |
A szenvedő alak. Révai egyetértésben Verseghyvel. Révai, korának legnagyobb grammatikusa és nyelvésze | 361 |
Nyolczadik fejezet | |
A nyelvújítás 1802-1807 | |
Milyenek voltak a magyar nyelv tanítói. Révai egyetemi tanári állása, minő egyetemi reformokat kíván a magyar nyelvoktatás ügyében, hallagtóinak száma | 367 |
Révai Budapest, hogyan él. A drágaság, szegénysége. Mártonfi pártfogása | 372 |
A magára hagyott irodalmi mozgalomnak központjává a nyelv lesz. Nyelvművelésés nyelvújítás. - Barczafalvi ellen Kazinczy | 379 |
Révai a nyelvújítás ellen, elítéli a purismust, a szócsinálás és fölösleges. Egyetemleges ítélete a nyelvújító írók fölött | 283 |
Révai a nyelvtanújítást is nyelvrontásnak bélyegzi. Révai mint nyelvőr, fölszólalása az újságok rossz magyarsága ellen. Veszprém, a dunántúli orthologia székhelye, nyelvrontásról vádolja Révait. | 487 |
Miért tartották Révait nyelvújítónak. Hogyan vert gyökeret a nyelvújítás,- Kazinczy és Révai | 394 |
Kiadatlan munkái. Alázatos segedelem kérése e munkák kiadása ügyében. Kecskemét mezővárosa és Pest megye segítik | 401 |
Révai halála | 405 |
Függelék. Toldi Révai-tervrajza | 406 |