A magyar demokrácia nemzeti jellege

Előszó

Részlet a könyvből:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Csábító dolog ilyenkor, választások előestéjén, agitációs beszédet tartani; felsorolni pártunk érdemeit, utána pedig felszólítani a hallgatóságot, hogy a választásokon szavazzanak ránk.
Engedjék meg, hogy eltérjek ettől a szokástól. Hadd tartsak előadást valami olyanról, ami nem közvetlenül kapcsolatos a választási küzdelemmel. Amit mondok, abból mindenki maga következtethet majd arra, hogyan kell viselkednie a választásokon.
Arról akarok beszélni, hogy annak a demokráciának, amelynek felépítésében Pártom, a Magyar Kommunista Párt is tevékeny részt vállalt, magyar talajból sarjadó, nemzeti demokráciának kell lennie. Az épülő magyar demokrácia nemzeti; jellegéről akarok beszélni.
Mielőtt azonban magáról a tárgyról szólanék, el kell oszlatnom néhány előítéletet. Csak ezeknek az előítéleteknek az eloszlatása után beszélhetünk egyáltalán arról, hogy nemzeti-e vagy sem a magyar demokrácia.

A magyar demokrácia állandóságáról.
Ha őszintén beszélünk, meg kell vallanunk, hogy a magyar értelmiség jelentős része kételkedik demokráciánk állandóságában. Az 1918-19-i magyar forradalmakat idézik és az akkori idők kaptafájára húzzák a mai eseményeket. A régi rend visszaállítását várják, ahogy az 1918-19 után történt. Márpedig ezúttal nem ismétlődnek meg az akkori események! Nem ismétlődhetnek meg sem külső, sem belső okokból. Egészen más volt a helyzet 25 esztendővel ezelőtt, amikor a magyar forradalmak megbuktak. Az 1914-18-as világháborúban mindkét oldal imperialista, hódító célokat követett. Az akkor győztes antant-hatalmak a magyar demokráciával szemben az ellenforradalmat, a reakciós restaurációt támogatták. Vissza