A túlsó partról

Fülszöveg

Révai András nevét aligha ismeri a hazai olvasó, s külföldön is csak kortársai, barátai és tisztelői őrzik emlékét. Pedig Révai András működésének ismerete nélkül a külföldi magyar demokratikus és antifasiszta mozgalmak történetéről alkotott kép hiányos maradna. A patinás könyvkiadó dinasztia, a Révai Testvérek családjából származott, képzettsége szerint közgazdász, de hajlamai és érdeklődése a politika felé terelte életútját. Angliába mint a Pester Lloyd tudósítója jött, de Teleki öngyilkossága után nem vállalt közösséget a háborúba sodródó magyar állammal, s energiáját az Angliai Szabad Magyarok mozgalmának szervezésére fordította. Fő érdeme, hogy 1944-ben létrehozta az angliai antifasiszta egységfrontot, a Károlyi Mihály vezetése alatt működő Angliai Magyar Tanácsot.
Bár életének nagyrészét külföldön töltötte, jellemének meghatározója a magyar nép iránti hűsége. Politikai műveltsége a 18. századi morális ihletettségű angol liberális hagyományok szellemében alakult ki, eszményképe a harmadikutas koalíciós népfrontpolitika volt. Alkatilag a reformkori centralistákhoz és a Márciusi Front népi értelmiségéhez állt közel.
Itt közreadott tanulmányai a háború utáni fiatal magyar demokrácia problematikájával foglalkoznak, s noha alkalmi jellegű, tájékoztató írásoknak készültek, Révai András elemzőkészsége, értékítéleteinek józansága a magyar politikai irodalom legjobbjai közé emelik tanulmányait, s könyvének helyét pedig Bibó István életműve a Szekfű Gyula Forradalom után-ja mellett jelöli ki. Politikai lojalitása az 1946-os Harmadik Köztársasághoz kötötte - ennek volt hűséges katonája a túlsó partról is.
A tanulmányok egy kivételével itt jelennek meg először magyarul, s a válogatást Szabó Zoltán személyes emlékképek mozaikjából összeillesztett, elégikus hangvételű portréja egészíti ki a fegyvertársról, barátról, majd a testi elesettséggel küszködő öregerdő férfiről, akinek életútjára talán ez a két Ady-sor utal:
'Ha volt vón szükség emberre, magyarra,
Lett volna aki másképpen akarja. Vissza