Életfogytig talárban

Fülszöveg

"-Főőőnök! - rikkantja a lány olyan hangerővel, hogy összerezzenek. - Itt a pályázó! - A sorban következő ajtó jókora, tekintélyes, párnázott, igazi főnöki bejárat. Tehát ide volnék hivatott belépni. Csak nyugalom, a fejem mind ez idáig még a nyakamon van. Az ajtó közepén, átlátszó műanyag lap alatt a felirat, hogy "kerületi vezető ügyész", és... Jaj! Ezt a nevet én ismerem! (Miért is nem néztem meg már előre a neten, hogy fel tudjak készülni?) A nagy tekintélyű, köztiszteletben álló tanszékvezető egyetemi professzor, számtalan könyv szerzője, tanulmánykötetek szerkesztője. Máris érzem, ahogy zsugorodni kezdek, a kilincs hirtelen ijesztően magas lesz, és a szocializmusból itt maradt bordó-fekete virágos szőnyeg megkopott mintái közelebb jönnek. Jajj, mindjárt egészen kicsi leszek, és még rám lép valaki!"

Mihez kezd az ember lánya, ha egyszer csak egy tárgyalóteremen találja magát, és a vádat kell képviseli? Avagy: mihez kezd az ember lánya (vagy fia), ha lassanként rájön, hogy ki kellene nőnie az iskolapadból és a diákélet "felnőtt jogaiból és gyerek-kötelezettségeiből", ha a távolban már feldereng az a bizonyos "harmadik iksz"? Továbbá: mihez kezd ugyanő (maradjunk most már az ember lányánál), ha mindezek mellé még a magánélete is enyhén szólva zavaros, és a férfitársadalmat mindössze egy kis termetű (ám annál elvetemültebb) kandúr képviseli mellette?
Efféle kérdéseket jár körül ez a könyv, amely egyszerre bűnügyi történet és "szórakoztató fejlődésregény", s amellett helyzetjelentést ad egy nemzedék mindennapjairól, mókás és szomorkás, különleges és hétköznapi kalandjairól. A regény főszereplője minden bátorságát összeszedve és barátai biztatására ügyészi hivatásra adja a fejét. Az ő kalandjait, kezdeti csetlés-botlásait és első sikereit meséli el a történet, amely betekintést enged az igazságszolgáltatás mindennapjaiba, de szól emellett nőkről, férfiakról és macskákról, futásról, túrázásról, az internetről és még sok mindenről a világirodalomtól a pirítós kenyéren olvadó sajtig. És arról, hogy a nagy teljesítmények közelről nézve sok kicsi teljesítményből állnak össze.
Ajánljuk ezt a könyvet a jogászokon, jogi karra járókon és oda felvételizőkön kívül a jogászok családtagjainak, ismerőseinek, mindazoknak, akik láttak már jogászt, vagy akik utálják a jogászokat. És azoknak, akik hisznek benne, hogy ha elég kitartóak, legmerészebb álmaik is megvalósulhatnak.

A szerzőpárost lassan évtizedes múltra visszatekintő barátság fűzi össze. Egymás segítői és vetélytársai futóversenyeken, teljesítménytúrákon és az élet más, legalább ilyen fontos területein. Egyikük bölcsész, de nem a szakmájában dolgozik; másikuk jogász, és a szakmájában dolgozi, de bölcsésznek érzi magát. Közös "gyermekük" ez a regény; idővel - ha majd felnőttek hozzá - szeretnének egy macskát is. Vissza