| Előszó | 11 |
| Elméleti és módszertani kérdések | |
| A felszín alatti víz eredete és osztályozása | 15 |
| A felszín alatti víz eredete | 15 |
| A felszín alatti vizekkel foglalkozó tudományok | 18 |
| A talajban levő víz osztályozása | 20 |
| A talajnedvesség megjelenési formái | 22 |
| A gravitációs víz osztályozása | 24 |
| A felszín alatti víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzői | 39 |
| A víz fizikai jellemzői | 39 |
| A víz általános fizikai sajátosságai | 39 |
| A talajszemcsék és a víz kölcsönhatása | 45 |
| A felszín alatti vizek hőmérséklete | 47 |
| A felszín alatti víz kémiai jellemzői | 51 |
| A kémiai összetétel kialakulása és változása | 52 |
| A felszín alatti vizekben található leggyakoribb elemek és sók | 53 |
| Keménység és pH | 55 |
| A gázok oldhatósága vízben | 57 |
| A felszín alatti víz radioaktív tulajdonságai | 57 |
| A vegyi összetétel mint kor- és szintjelző | 59 |
| A felszín alatti víz biológiai jellemzői | 59 |
| A fedőréteg hő- és vízháztartása | 60 |
| A fedőréteg hőmérsékleti viszonyai | 60 |
| Az infiltráció | 67 |
| Az infiltráció kezdeti szakasza | 67 |
| Gravitációs és kapilláris szivárgás a fedőrétegben | 70 |
| A beszivárgás kísérleti megfigyelése | 76 |
| A vízmozgás törvényszerűségei a fedőrétegben | 77 |
| A talajra jellemző víztartalmak és pF-értékek | 80 |
| A víztartalom változása térben és időben | 82 |
| Kapilláris jelenségek a fedőrétegben | 87 |
| A kapillaritás fizikai és hidraulikai alapjai | 87 |
| A függőleges kapilláris emelkedési magasság | 91 |
| Az "ideális talaj" | 91 |
| Az emelkedési magasság meghatározása | 95 |
| A talajvizet szegélyező kapilláris tartományok | 99 |
| A kapilláris tartományok kialakulása | 99 |
| A kapilláris tartományok víztartalmának kísérleti meghatározása | 100 |
| Nedvességelosztás a két kapilláris tartományban | 104 |
| A függőleges kapilláris emelkedés hidraulikai vizsgálata | 109 |
| A függőlegestől eltérő irányú kapilláris vízmozgás | 113 |
| A talaj kapillaritásának elméleti és gyakorlati figyelembevétele | 115 |
| A légkör jelenségek és geohidrológiai értékelésük | 117 |
| A csapadék | 117 |
| A csapadék keletkezése és osztályozása | 117 |
| A csapadékmérés és megbízhatósága | 120 |
| A csapadék időbeli elosztása | 125 |
| A csapadék térbeli elosztása és a területi átlag | 135 |
| Az idő- és térbeli változás együttes vizsgálata | 137 |
| Az intercepció | 142 |
| A hó | 142 |
| A levegő hőmérséklete | 147 |
| A levegő páratartalma | 152 |
| A szélviszonyok | 157 |
| A párolgás | 158 |
| A párolgás meghatározására alkalmas módszerek | 158 |
| A vízfelszín párolgásának mérése | 158 |
| Liziméterek | 159 |
| A párolgás meghatározása vízháztartási vizsgálattal | 161 |
| Az evaporáció | 162 |
| A párolgás fizikája | 162 |
| A szabad vízfelületek párolgása | 163 |
| Párolgás a csupasz talajfelszínről | 165 |
| A transpiráció | 168 |
| Az evapotranspiráció (területi párolgás) | 172 |
| A területi párolgás évi összege | 172 |
| Az evapotranspiráció éven belüli megoszlása | 175 |
| Az evapotranspiráció sokévi változása | 179 |
| A potenciális evapotranspiráció | 181 |
| A talajvízszint változása térben és időben | 183 |
| Talajvíz-típusok | 183 |
| A talajvízszint napi ingadozása | 185 |
| A talajvízszint változása a hidrológiai év folyamán | 186 |
| A vízkészletváltozás folyamata | 187 |
| A téli félév vizsgálata | 188 |
| Összefüggés a téli félév csapadékösszege és a talajvízemelkedés között | 190 |
| A nyári félév vizsgálata | 191 |
| Az évi menetgörbe sajátosságai | 195 |
| A menetgörbe alakja és jellegzetes típusai | 195 |
| A szélső értékek kialakulásának időpontja | 198 |
| A talajvízszint évi ingadozása | 203 |
| A talajvízszint sokévi változása | 204 |
| A talajvízjárás jellemzőinek és esésének kialakulása | 210 |
| A talajvíz átlagos mélységének és esésének kialakulása | 210 |
| A dinamikus egyensúlyi szint | 210 |
| A talajvíz esését meghatározó topográfiai és geológiai adottságok | 212 |
| A talajvíz áramlási sebessége | 215 |
| Vízháztartási vizsgálatok | 217 |
| A geohidrológiai jelenségek leírása matematikai modellekkel | 220 |
| Sűrűség- és elosztásfüggvények | 220 |
| Alapfogalmak és jelölések | 220 |
| A normális (Gauss-féle) eloszlás | 224 |
| A H2 (khi-négyzet)-eloszlás | 226 |
| A binominális eloszlás | 226 |
| A gamma-eloszlás | 227 |
| A PEARSON III. -eloszlás | 229 |
| A GUMBEL-eloszlás | 231 |
| Az empirikus elosztásfüggvény meghatározása és vizsgálata | 231 |
| A függetlenség vizsgálata | 231 |
| A homogenitás (egyöntetűség) vizsgálata | 232 |
| Az empirikus eloszlásfüggvény és paramétereinek meghatározása | 233 |
| Az empirikus eloszlás illeszkedése és megbízhatósága | 236 |
| Valószínűségi változók közötti kapcsolatok meghatározása | 239 |
| A kétváltozós lineáris korreláció | 239 |
| A többváltozós lineáris korreláció | 241 |
| Közelítő korrelációszámítás | 245 |
| A nem lineáris korreláció számítása | 247 |
| A kapcsolat szorosságának jellemzése | 247 |
| Grafikus módszerek | 248 |
| Periódusvizsgálat | 249 |
| Közelítés trigonometrikus függvényekkel | 250 |
| Korrelációs módszerek | 251 |
| Közelítő eljárások | 252 |
| A talajvízállás előrejelzése | 256 |
| A tavaszi maximum előrejelzés | 257 |
| A talajvízjárás közvetett előrejelzése | 260 |
| A naptevékenység és időbeli változása | 260 |
| A csapadékjárásban mutatkozó periodicitás | 263 |
| A középtávú előrejelzés lehetőségei | 267 |
| GYAKORLATI FELADATOK MEGOLDÁSA | |
| Előkészítő munkálatok | 273 |
| A talajvízszint közvetlen meghatározása | 273 |
| Szondázás | 273 |
| Geofizikai eljárások | 275 |
| Fotogrammetria és légi felvételek | 276 |
| A geológiai adottságok értékelése | 277 |
| Mérnöki biológia | 277 |
| Fúrások és aknák talajvízszintjének meghatározása | 278 |
| A fúrások hidrológiai felhasználásának feltételei | 278 |
| A fúrások végrehajtása | 280 |
| A vízállás mérésére szolgáló eszközök | 281 |
| Az észlelés hibaforrásai és kiküszöbölésük | 284 |
| A talajvízemeletek különválasztása | 287 |
| A talajvíz folyamatos észlelése - megfigyelőkutak | 288 |
| A folyamatos észlelés lehetőségei | 288 |
| A megfigyelőkutak kiképzése és karbantartása | 291 |
| A hazai észlelőhálózat | 293 |
| Külföldi észlelőhálózatok | 295 |
| Hidrológiai adatgyűjtés | 295 |
| A talajvízállás és a talajfizikai jellemzők közötti összefüggés | 297 |
| A talajvízjárásra ható természetes és mesterséges tényezők | 301 |
| Vízfolyások | 301 |
| A folyó hatását szabályozó tényezők | 302 |
| Tapasztalati adatok a folyók távolhatására | 303 |
| A talajvíz áramlási iránya folyók közelében | 310 |
| A parti sáv vízforgalma | 312 |
| A távolhatás meghatározására alkalmas módszerek | 314 |
| A kölcsönhatás hidraulikája | 318 |
| Tavak és tározók | 322 |
| Erdőségek | 324 |
| A terület öntözése | 325 |
| Földcsatornák | 328 |
| Felszín alatti vízkiemelés | 332 |
| A vízjárás zavartalanságának vizsgálata | 336 |
| A relatív vízállások összehasonlítása | 336 |
| Homogenitás- és függetlenség-vizsgálat | 341 |
| A talajvízszint szélső értékeinek meghatározása | 345 |
| A maximális talajvízszint meghatározása | 345 |
| Néhány éve észlelő figyelőkutak értékelése | 352 |
| Előrejelzés távoli kutak idősorából | 359 |
| A maximális talajvízszint meghatározásának egyéb lehetőségei | 361 |
| A természetes és mesterséges hatások figyelembevétele | 364 |
| A biztonság felvétele és a szerkezetek méretezése | 366 |
| A vízállások gyakorisága és tartóssága | 370 |
| A belvizek értékelése és tartóssága | 372 |
| A belvíz kialakulása | 373 |
| Az eddig észlelt nagyobb belvizek és értékelésük | 374 |
| A belvizek előrejelzése | 375 |
| Víztelenítés és vízmentesítés | 378 |
| Az építési talajvízszint előrejelzése | 379 |
| A tavaszi maximum előrejelzése | 380 |
| Az őszi minimum előrejelzése | 380 |
| Előrejelzés az év tetszőleges időszakára | 392 |
| A zavaró hatások figyelembevétele | 392 |
| Az építési vízszint előzetes helyszíni megállapítása | 392 |
| A mélyépítési munkák ütemezése | 393 |
| Az alapozási variánsok víztelenítési költségeinek összehasonlítása | 397 |
| A munkagödör víztelenítése és az építési vízszint | 398 |
| A felszín alatti terek víz elleni védelme | 400 |
| Egyéb mélyépítési feladatok megoldása | 404 |
| A talajvíz áramlási iránya és sebessége | 404 |
| A mérési módszer megválasztásának szempontjai | 404 |
| Az indikáló anyagok és észlelésük | 406 |
| A nyomjelzőkkel végzett mérések végrehajtása és értékelése | 410 |
| A talajvízviszonyok figyelembevétele földművek tervezésekor és kivitelezésekor | 413 |
| A talaj kitermelése és tömörítése | 413 |
| A kapilláris kohézió | 414 |
| Földművek és természetes rézsűk állékonysága | 416 |
| Építmények alapozásának geohidrológiai vonatkozásai | 417 |
| A szerkezetekre ható felhajtóerő | 417 |
| A határfeszültség számítása | 418 |
| Az építmények süllyedése | 420 |
| A talajvíz agresszivitása | 420 |
| A talajvíz agresszív alkotói | 421 |
| A korrózió geohidrológiai vonatkozásai | 421 |
| Helyszíni vizsgálatok és adatgyűjtés | 423 |
| A fagyveszély megítélése | 424 |
| Talajvíz okozta épületkárok | 431 |
| Vízhozzáfolyás az alapokhoz | 432 |
| Víztelenítés okozta károk | 437 |
| Mélységi vízkivétel | 441 |
| Pincevízbetörések | 444 |
| A talaj térfogatváltozása | 446 |
| A talajvízszint ingadozása okozta károk | 448 |
| Jelölések | 451 |
| Irodalom | 455 |
| Függelék | 469 |
| Névmutató | 491 |
| Tárgymutató | 493 |
Folytatás Microsoft-tal