Kapcsolatok és keresztutak

Fülszöveg

Az 1990-es évek elején, amikor a kétpólusú világrend megszűnésével Európa keleti felének megnyílt a lehetősége az nyugati csatlakozásra, a multinacionális Jugoszláviában ezzel ellentétes események zajlottak. A délszláv államalakulat nemzeti alkotóelemeire hullott szét. Sokan értetlenül szemlélték e jelenséget, pedig végeredményben az a nemzeti dezintegrálódási folyamat jutott el a végkifejletéhez, amely az 1848-as forradalmakkal vette kezdetét.
A kötet sarokpontjait alkotó, a polgári forradalom időszakát és a kiegyezés korát tárgyaló kapcsolattörténeti tanulmányok a magyar, a szerb és a horvát nemzetállami törekvések összefüggéseit és kölcsönhatását vizsgálják. A kétoldalú kapcsolatok elemzésekor mindenkor figyelembe veszik a szélesebb államkeret, a Habsburg Monarchia helyzetét és a külső hatalmi feltételek alakulását. A bosnyákokkal foglakozó fejezet írásai a 19. század utolsó harmadától, Bosznia és Hercegovina osztrák-magyar birtokbavételétől a közelmúltig kísérik végig a... Tovább

Fülszöveg

Az 1990-es évek elején, amikor a kétpólusú világrend megszűnésével Európa keleti felének megnyílt a lehetősége az nyugati csatlakozásra, a multinacionális Jugoszláviában ezzel ellentétes események zajlottak. A délszláv államalakulat nemzeti alkotóelemeire hullott szét. Sokan értetlenül szemlélték e jelenséget, pedig végeredményben az a nemzeti dezintegrálódási folyamat jutott el a végkifejletéhez, amely az 1848-as forradalmakkal vette kezdetét.
A kötet sarokpontjait alkotó, a polgári forradalom időszakát és a kiegyezés korát tárgyaló kapcsolattörténeti tanulmányok a magyar, a szerb és a horvát nemzetállami törekvések összefüggéseit és kölcsönhatását vizsgálják. A kétoldalú kapcsolatok elemzésekor mindenkor figyelembe veszik a szélesebb államkeret, a Habsburg Monarchia helyzetét és a külső hatalmi feltételek alakulását. A bosnyákokkal foglakozó fejezet írásai a 19. század utolsó harmadától, Bosznia és Hercegovina osztrák-magyar birtokbavételétől a közelmúltig kísérik végig a muzulmán lakosság nemzeti önazonosulási folyamatát.
Ress Imre (Horvátkimle, Győr-Moson megye, 1947), törté-H> nész-levéltáros. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen B szerzett történelem-német-levéltárosi diplomát. 1971-ben a Magyar Országos Levéltárban kezdte pályáját, majd magyar Ji levéltári delegátus a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban és a Hofkammer- und Finanzarchivban. 1995-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területei felölelik a Habsburg Monarchia és a délszláv térség 19. századi politikai és szellemi kapcsolatainak történetét, az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztertanácsi jegyzőkönyveinek kiadását, Kállay Béni osztrák-magyar közös pénzügyminiszter biográfiáját és a levéltári örökség állami hovatartozásának, kutathatóságának kérdéseit. Jelen kötet az elsőként jelölt tárgykörből magyar, német, angol és horvát nyelven megjelent tanulmányaiból nyújt válogatást. Vissza