Előszó
Repül az ember! Egy mondás, egy gondolat, amely ma valóságot fejez ki, egy jó évtizeddel ezelőtt pedig még lehetetlenségnek tünt fel. Olyan rohamos haladás, olyan fenomenális eredmény ez, amelyet...
Tovább
Előszó
Repül az ember! Egy mondás, egy gondolat, amely ma valóságot fejez ki, egy jó évtizeddel ezelőtt pedig még lehetetlenségnek tünt fel. Olyan rohamos haladás, olyan fenomenális eredmény ez, amelyet csak a csodákot mivelő modern technika tud felmutatni.
igazán büszkék lehetünk, hogy olyan korban élünk, amikor a géprepülés az emberiség e régi ideálja valósággá vált. Az utókor irigykedve fog gondolni reánk, akik meghóditottuk a levegőt!
A levegő meghóditása oly gyorsan sikerült, hogy a nagyközönség, a nép nem is tudja ma felfogni ezen tény óriási jelentőségét, csak akkor ébredne ennek tudatára, ha majd vagy 100 év mulva felkelne sirjából s látná unokáit vagy még saját gyermekeit is, amint a repülőgépállomáson felszállnak a fényesen és kényelemmel berendezett masinára s a gép tökéletes biztossággal repül velük egyenes irányban mezők, erdők, falvak felett rendeltetési helyére.
Akkor látná csak be, hogy a léghajózás és géprepülés nem volt már az ő életében sem csak sport, vagy vakmerő emberek nyaktörő mutatványa, hanem egy korszakalkotó közlekedés kezdő stádiuma, amely minden korszakalkotó találmánynál természetes.
Ma, amikor a repülőgép, illetve a levegő meghóditásának győzelmi ünnepét üljük, illendő dolog megemlékezni a bátor uttörőkről, akik életüket tették kockára, hogy az utódoknak egy szebb, kényelmesebb életet készitsenek elő.
Ma tehát olyanokról irunk, akik először emelkedtek a magasba, lehet azonban, hogy 2-300 év mulva hasonló könyvet azoknak fognak szentelni, akik elmaradottságukban hajón, vasuton vagy automobilon járnak és nem repülőgépen.
mert a modern technika széditő haladása mellett mindenre el lehetünk készülve.
Budapest, 1910. május hó.
Kóródi Lajos
Vissza