Előszó
2000. március, 39. szám
Férfitempó
A kocsmában, sörözés közben megbeszéltük az előző éjszaka történéseit, aztán onnan vettünk rajtot. Nem kapkodtuk el, noha voltak kimondottan a csajozást preferáló figurák, akik azt mondták, hogy most már ezt a sört nem kéne, hanem induljunk végre. De volt egy erős mag, ezek közé tartoztam én is, akik azt mondták, hogy azért még egy-két sört meg kell inni. Akkor már eléggé rendesen be voltunk ütve. Lényegében az volt az alapelvünk, hogy minden csaj csaj, és tulajdonképpen csak a strigulákat kell húzni. Az éjszaka adott pontján pedig már nem volt nehéz mint egy ruhatárból kivenni a lányokat, akik között voltak ilyenek is, olyanok is. Kevésre emlékszem már közülük, mert ezek tényleg ilyen válogatás nélküli akciók voltak. A fő vadászterep egyébként a Fiatal Művészek Klubja volt.
2000. június, 40. szám
Izzó gyűlölettel
A magyar futball rendkívüli különösségét az adja, hogy csak ocsmány. Tisztán és csak ocsmány. Nincs benne más. Ha orvos lennék vagy természetkutató, élvezném, hogy kutathatom. Hiszen a rákkutató is valamilyen módon örül egy szép daganatnak Rendkívül rejtélyes jelenség, hiszen ilyen vegytiszta tehetségtelenség és ocsmányság a magyar történelemben soha nem nyilvánult meg ilyen tiszta állapotban. Ontológiai csoda, ami annál is különlegesebb, hogy még érzelem is kötődik hozzá. Metafizikai rejtély, miközben utálatos is.
2000. november, 41-42. szám
A középpont nélküli ember
Máig óriási jelentősége van ennek a szakításnak, mivel az Éva volt az első ember az életemben, akit igazán szerettem. Öngyilkos is lettem, beszedtem egy rakás gyógyszert. Kórházba is kerültem, pszichiátriára. Egy hónapig fektettek meg gyógyszereltek. Ennek aztán szerencsés következményei is voltak, ugyanis a következő fontos pont az életemben az volt, hogy be akartak hívni katonának. Ettől furcsa módon egészen elképesztő mértékben elkezdett dolgozni bennem az életerő, mert a legkomolyabban az gondoltam, hogyha elvisznek katonának, meg fogok halni. Ettől valahogy visszajött az életkedvem. Úgy küzdöttem a katonaság ellen, mintha az életemről lett volna szó.
Vissza