Általános dogmatika I-II.

vagyis alapzatos theologia (alapvető hittan)

Szerző

Eger

'Répászky József: Általános dogmatika I-II. ' összes példány

Kiadó:	Érseki Lyceumi Könyvnyomda
Kiadás helye:	Eger
Kiadás éve:	1878
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.968 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Előszó
Az ember oly jeles tehetségekkel van fölruházva, hogy azokból fensőbb rendeltetésére kell következtetnünk	1
Az eszes lényekhivatása: az igazság megismerése. Közönséges és fensőbb, vagyis tudományis ismeret. Theologia, vagyis istenismeret	5
A theologia fogalma. Természeti és természetfölötti theologia	8
A theologia további fölosztása. Dogmatika. Alapzatos theologia, vagy: Alapvető hittan. Tényleges, tételes vagy téteményes (positiva), védekező (apologetika), vitatkozó (polemica), szemlélődési (speculativa) stb., theologia	21
A hit és theologia közti viszonyról	30
A theologia tárgya. Anyagi, alaki tárgy	38
A theologia valódi tudomány, legfőbb tudomány és bölcsesség	43
A theologia, ámbár anyagilag véve számos egymástól különböző tárgy ismeretét öleli föl, mégis egységes tudomány	52
A theologia viszonyáról a többi tudományokhoz	56
A theologia szükséges és hasznos voltáról	62
A theologia érvelésről és a hittudományi bizonyítékok természetéről	66
A hittudós szükséges tulajdonai- s erényeiről, és a hittanítók s tanulók kötelességeiről	69
Általános Dogmatika. Vagyis alapzatos theologia (Alapvető hittan)
Az általános dogmatika (alapzatos theologia vagy alapvető hittan) fogalma, köre és fölosztása	75
A vallás a legnagyobb történeti és lélektani tény. Előleges elmélkedés a vallásról általában	80
A vallás és kinyilatkoztatás elmélete
Az Istenről
Isten fogalma	92
A föltétlen lény avagy Isten létének megismerhetőségéről	95
Az Isten létének bebizonyithatóságáról	103
Világtani és ezéltani érvek	109
Világtani érv	110
Czéltani érv	129
Erkölcstani érv	142
Embertani avagy lélektani érvek	148
Történelmi érv	154
Visszapillantás az eddig fölhozott érvekre, vagyis azon utra, melyen haladva a természeti ész világánál biztosan megismerjük, hogy Isten létezik	160
A természeti istenismeret körüli téves nézetek és hamis elméletek - Előleges észrevételek	163
Az ál mysticismus	166
Az ontologismusról	172
A lénytani érvről	183
A traditionalismusról (hagyományvéd)	188
Isten léte ellen irányzott tévtanok
Istentagadás	195
A pantheismus, materialismus, s ezekkel rokon tévelyek	201
A pantheismus (mindenistenités)	201
A materializmus (anyagelviség)	211
A positivismus (ténvéd)	221
A deismus	225
Kant ideotheismusa (eszmeistenségvéd)	229
A polytheismus és dualizmus	232
Az isteni lényről
Az Isten physikai és metaphysikai lényegéről	232
Az isteni tökélyekről, vagyis természeti istenismeretünk tartalmáról s ezen ismeret miképeni keletkezéséről	239
A vallásról
Bevezetés	251
A vallás fogalmának meghatározása	253
A belső és külső vallásról	273
A vallás szükséges voltáról	282
A vallás közjava az emberinemek és az egész embert elfoglalja	291
A vallás alapja- és eredetéről. A vallás nem eredhetett külső esetleges októl	299
A vallás egysége- és egyetemességéről	310
Az Isten erkölcsi országáról, vagyis az egyházról. Az egyház fogalma. Az egyház természete- és szükséges voltáról	316
A vallás szabadsága- és függetlenségéről	323
A kinyilatkoztatásról
Bevezetés	333
A kinyilatkoztatás fogalma	335
A kinyilatkoztatás fölosztása s nemei	345
A természeti kinyilatkoztatásról, mint a természetfölöttinek előzményéről. A természeti kinyilatkoztatás mibenléte- és tartalmáról	349
A természetfölötti kinyilatkoztatás lehetőségéről	360
A kinyilatkoztatás és egyház szükségességéről általában	372
Az emberi nemnek, hogy a természeti valláserkölcsi igazságokat kellően megismerhesse, jelen tényleges állapotában, erkölcsileg szükséges a természetfölötti kinyilatkoztatás	380
A naturalismus (természetelviség) és rationalismusról (észelviség)	410
Az isteni kinyilatkoztatás ismérveiről
Bevezetés	430
Az isteni kinyilatkoztatás valódisága- és hitelességének ismérveiről általában	431
A kinyilatkoztatás ismérveinek fogalma és fölosztása	441
A kinyilatkoztatás nemleges belismérveiről	443
A kinyilatkoztatás igenleges belismérveiről	447
Az igaz kinyilatkoztatás külismérveinek szükséges voltáról és mibenlétéről	457
A csodákról
A csodákról, mint az isteni kinyilatkoztatás külismérvéről. A csoda fogalma és nemei	460
A csoda lehetőségéről	471
A csodák czéljáról, mely miatt azok történhetnek	485
A csodák fölismerhetőségéről	488
A csodák bizonyitó erejéről	502
A jóslatokról
A jóslás- és jövendölésről. A jóslat, jövendőlés fogalma és különböző nemei	507
A proféczia lehetőségéről	526
A proféczia történelmi s bölcseleti bizonyosságáról vagyis fölismerhetőségéről	529
A proféczia bizonyitó erejéről	540
Az erkölcsi csodákról, mint az isteni vallás és egyház ismérveiről	546
Zárszó	551
A tényleges isteni kinyilatkoztatásról vagy a keresztény vallás és egyház isteni eredetéről
Bevezetés	555
A tényleges kinyilatkoztatás jellegéről, az emberi nemmel való közvetitéséről s ennek föltételeiről
A tényleges kinyilatkoztatásnak jellegére nézve természetfölöttinek kell lennie	556
A kinyilatkoztatás szabad isteni tény, melynek módját s egyéb létföltételeit az Isten határozza meg	565
A természetfölötti kinyilatkoztatás lehetséges módjáról és alakjáról	567
A természetfölötti kinyilatkoztatás tárgyilagos közvetitésének és az emberinemben való fönmaradásának föltételeiről általában	568
A közvetett módon kinyilatkoztatott isteni ige kihirdetése- és életbeléptetésének további föltételeiről	572
Függelék
A keresztény bizonyitásról és különféle módjairól	578
Jézus Krisztus isteni küldetéséről és az egyház alapitásáról
Bevezetés	596
Jézus Krisztus történeti valódiságáról
A rationalismus, tagadva a történeti Jézus Krisztust, a keresztény vallás alapját akarja semmivé tenni	605
Az evangéliomok történeti igazságáról	605
Az evangéliomi Jézus Krisztus elleni koholmányokról	642
Jézus Krisztus, a keresztény vallás szerzője, mint valódi történeti személy élt a földön	657
Jézus Krisztus isteni küldetéséről
Bevezetés	375
Az ó-szövetségi próféták Jézus Krisztusban beteljesedett jövendöléseiről
Az ó-szövetségi szentirás tekintélyéről. Előleges észrevételek	676
Az ó-szövetségi látnoki könyvekről és azok történeti igazságáról	677
A próféták ihletettségéről, vagyis az ó-szövetségi jóslatok isteni eredetéről	685
Az ó-szövetségi kinyilatkoztatásról és a Messiás eszméjéről	694
Az isteni igéret s jövendölések alapján nemcsak a zsidók vártak Messiást, hanem a többi népek is	709
Az ó-szövetségi szent könyvekben lelki Messiás, az emberi üdv helyreállítója, egy uj kinyilatkoztatás és törvény szerzője jövendöltetik meg	714
A Messiás eljövetelének idejéről szóló jövendölések	728
A Messiásnak a próféták által megjövendölt többi ismérveiről	749
A zsidónép leendő elvettetését és az egyetemes üdvrendet a próféták megjövendőlték	764
Az emberinem vallás-erkölcsi fejlődésének története a bünbeeséstől az ó-szövetség befejezéséig	769
A legnagyobb világtörténelmi korszak
A messiási jövendölések teljesedésének ideje	792
Jézus Krisztus az Istentől megigért s a próféták által megjövendőlt Messiás, kire a nemzetek várakoztak	800
A Jézus Krisztusban beteljesedett jövendőlések világosan bizonyitják, hogy a próféták isteni sugallatból jövendőltek, következéskép Jézus Krisztus a megigért Messiás	823
Az ó-szövetségi jel- vagy előképek is Jézus Krisztusban beteljesedtek	828
A próféták által megjövendőlt Messiás nemcsak isteni követ és lelki Megváltó, hanem ő az Isten Igéje, Isten Fia és valóságos Isten: ez Jézus Krisztus	835
Jézus Krisztus csodáiról és jövendőléseiről
Bevezetés	840
Jézus Krisztus cspdatetteiről
Jézus Krisztus különféle csodáiról	840
A Jézus Krisztus életében és halálakor előfordult csodák valódiságáról	847
Jézus Krisztus csodáinak czélja: az ő isteni küldetésének megerősitése	854
Jézus Krisztus szent életéről	858
Jézus Krisztus föltámadásáról	872
Jézus Krisztus jövendőléseiről és tanairól
Jézus Krisztus jövendőléseiről	880
Jézus Krisztus jövendőlése Jeruzsalem pusztulásáról és a zsinagóga bünhödéséről	882
A Jézus Krisztus által alapitott vallásról és tanairól	893
Az apostolok csodatetteiről
Bevezetés	902
Az apostolok csodatettei Jézus Krisztus isteni küldetését és az evangéliom isteni eredetét bizonyitják	902
Az apostolok isteni ihletéséről és természetfölötti tudományáról	907
Zárszó	910
Az egyház alapitásáról
Bevezetés	911
A Jézus Krisztus által alapitott egyházról s czéljairól
Jézus Krisztus az ő isteni küldetésének folytatására egyháza alapitott	912
A kath. egyháznak a Krisztus által alapitott egyházzal való azonosságáról
A kath. egyház a Jézus Krisztus által alapitott egyházzal azonos	927
Zárszó	930
A Jézus Krisztus által alapitott egyház isteni küldetéséről	931
Az egyházat előhirdető jövendőlésekről
A próféták oly ujszövetségi üdvintézetről, milyen a kath. egyház, jövendőltek	931
Az egyház isteni küldetését bizonyító csodákról
Krisztus egyházának küldetését isteni csodák bizonyítják	936
A kath. egyház csodák segitségével alapitottatott meg, csodákkal terjesztett s a hivek hitének föntartására is sokszor történnek csodák	936
Csak a kath. egyház mutathat föl valódi csodákat	941
A csodák a kath. egyház isteni küldetésének meghitelesitésére történtek	944
Az erkölcsi csodákról
Bevezetés	945
A ker. vallás gyors elterjedése a kath. egyház isteni küldetésének bizonyitéka	945
A kath. egyház állandó fönnmaradása az ő isteni küldetésének bizonyitéka	952
A vértanúk hősies állhatossága bizonyitja a kath. egyház isteni eredetét	956
A keresztény vallás dicső eredményei bizonyitják a kath. egyház isteni küldetését	960
Zárszó	968
A Jézus Krisztus által alapitott egyház isteni küldetéséből folyó következményekről
Bevezetés	969
Azon kereszténységen kivül, melyet a kaht. vall, nem létezik más isteni vallás
A mai zsidó vallás nem isteni vallás	970
A mahomedánok vallása nem isteni vallás	975
A pogány vallások egyike sem isteni eredetű	977
A ker. vallás tökélyéről, állandó fönnmaradása- és szükséges voltáról
A keresztény vallás tökélyéről	979
Az igaz kerszténység megfogyatkozhatatlanságáról	981
A keresztény vallás s egyház szükséges voltáról az üdvösségre	983
II. kötet
Jézus Krisztus egyházáról vagyis a kath. egyház isteni küldetéséről
Bevezetés	3
A jelen bizonyitáshoz szolgáló érvek kútforrásairól	15
Krisztus egyházáról
A krisztus egyházának fogalma	21
Krisztus az emberek üdvözitése végett alapitott egyházat	24
Krisztus az ó-szövetségi egyháztól vagyis a zsidó zsinagógától különböző egyházat alapitott	28
A krisztusi egyház-alkotmányról
Az egyház-alkotmány fogalmának meghatározása	32
Az egyház emberi eleméről, vagy az egyház testéről
Krisztus egyháza emberi eleméről általában	34
A hierarchiáról	73
Krisztus egyházában van Istentől rendelt hierarchia melynek ő közvetlenül adta át azon hármas hatalmat, melylyel az egyházat fölruházni akarta	40
Az egyház monarchiájáról	94
Szent Péter primátusáról, vagyis egyházi fejedelemségéről	95
A Krisztus által alapitott és Péterre ruházott primátus természetéről és tekintélyéről	144
A krisztus által rendelt primátus állandó fönmaradásáról	168
A többi apostolság állandó fönmaradásáról különösen	175
A püspökök és presbyterek közötti lényeges különbségről	183
A diakonusokról	195
Az egyház testének tagjairól	201
Az egyház isteni eleméről vagy az egyház éltetőjéről
Az egyház isteni eleméről általában	225
Az egyház az ő emberi eleméhez járuló s abban munkálkodó isteni elemnél fogva természetfölötti istenemberi) társaság	231
Az isteni elem azon alaki ok, mely az emberi elemhez járulván, egyházat alkot s azt élteti és föntartja	238
az egyház isteni eleme reánk való befolyásának sikeres befogadásához az emberekben bizonyos kellékek szükségesek	249
Az egyház isteni eleme egyedül az igazakat, de ezeket kivétel nélkül mind és igazán eleveniti	250
Az egyház isteni eleme nem eleveniti azokat, kik önvétkök miatt annak emberi eleméhez nem tartoznak	257
A közönséges üdvrendben csak az apostolság közreműködésével részesülünk az egyház isteni elemében: innen van, hogy azok, kik önvétkök miatt az egyház testéhez nem tartoznak, az isteni elem által sem elevenittetnek	264
Zárszó	266
Krisztus egyháza tulajdonságairól
Bevezetés	270
Az egyházat ékesítő isteni kegyadományokról
Az anyaszentegyház a benne munkálkodó isteni elem erejénél fogva egységes és szent	273
az anyaszentegyház a benne munkálkodó isteni elem erejénél fogva megfogyatkozhatatlan	275
Az anyaszentegyház a benne munkálkodó isteni elem erejénél fogva tévmentes vagyis csalatkozhatatlan	280
Az egyház csalatkozhatatlanságának mivoltáról	310
Az egyházi legfőbb tanitó és birói közegről, vagyis a csalatkozhatatlanság alanyáról	334
Az anyaszentegyháznak a keresztény életre kiható tekintélyéről	341
Az igaz egyház lényeges tulajdonságairól
Az igaz egyház lényeges tulajdonságairól általában	345
A láthatóság az igaz egyház lényeges tulajdonsága: azért Krisztus is látható egyházat alapitott	346
A maradandóság az igaz egyház lényeges tulajdonsága	355
Az egység az igaz egyház lényeges tulajdonsága	357
A szentség az igaz egyház lényeges tulajdonsága	360
Az igaz egyház ismertető jegyeiről
Az igaz egyház ismertető jegyeiről általában	361
Krisztus egyháza egy	366
Krisztus egyháza szent	374
Krisztus egyháza közönséges, vagyis katholika (egyetemes, vagyis általános, közegyház)	378
Krisztus egyháza apostoli	389
A tanok igazsága és a szentségek heles kiszolgáltatása nem számithatók az egyház ismertető jegyei közé	397
Zárszó	399
A római katholika egyház igazságáról
Bevezetés	400
Rövid észrevételek a katholikus bizonyitásról	403
A Krisztus által alapitott primátusnak a római egyházban való folytonos fönnállásáról
A római egyházról és a benne fönnálló primátusról. Előleges észrevételek	406
Péter volt Rómában, ott egyházat (püspökséget) alapitott, kormányozta azt, s végre ugyanott vértanú-halállal múlt ki	409
A római püspökök, vagyis a pápák szent Péternek, isteni jogon, a primátusban is utódai	420
Sz. Péter primátusa megmásitathatatlanul, azaz isteni jogon van a római püspöki székhez kötve	456
Az igaz egyház ismertető jegyeiről, mint kizárólag a római kath. egyház tulajdonságairól
Bevezetés	468
Hogy a római kath. egyház Krisztus valódi egyháza, bizonyitja egysége. A római kath. egyháztól elszakadt felekezeteknél hiányzik az egység	459
Krisztus egy anyaszentegyházat alapitván, mindazok, kik ezen egyháztól elszakadnak, bünt követnek el	485
A kersztény alap- és nem alapigazságokról, vagyis sarkalatos és nem sarkalatos hitczikkekről	487
Hogy a római kath. egyház Krisztus valódi egyháza, bizonyitja szentsége. A római kath. egyháztól elszakadt felekezeteknél hiányzik a szentség	493
Hogy a római kath. egyház Krisztus valódi egyháza, bizonyitja az, hogy csak ezen egyház közönséges, azaz katholika. A felekezeteknél hiányzik a catholicitas	519
Hogy a római kath. egyház Krisztus valódi egyháza, bizonyitja apostolisága. A római kath. egyháztól elvált felekezetek nem apostoli egyházak	538
Zárszó	545
A tómai kath. egyház alkotmányáról, hivatásáról és tekintélyéről
Bevezetés	553
A római kath. egyház alkotmányáról
Az egyházi tekintély alanyát (közegét) az egyház alkotmánya határozza meg	555
A római kath. egyház monarchikus alkotmányáról és hierarchiájáról	556
A római kath. egyház hivatásáról és tekintélyéről
A római kath. egyház hierarchiájának hivatásáról és tekintélyéről átalában	561
A tanitó egyház tekintélyéről	561
A tanitó egyház hármas hivatásáról	562
A hiveket kormányozó egyház hivatásáról és tekintélyéről	564
Az egyház törvényhozó és kormányzó közegéről	564
A tekintély alanyáról a római kath. egyházban
Bevezetés	565
A püspökök tekintélyéről
A püspökök hivatásáról és tekintélyéről	566
A püspöki hivatal és méltóság isteni eredetü	569
A püspökök a joghatósági hatalomban isteni jogon, de nem közvetlenül, hanem közvetve részesülnek	570
A római pápák tekintélyéről
Bevezetés	578
A római pápának mint az egyház legfőbb kormányzójának tekintélyéről
A római pápának a világon elszórt egyház fölötti tekintélyéről	578
A római pápa legfőbb felügyeleti jogáról	579
A római pápa legfőbb törvényhozási jogáról	580
A római pápa legfőbb birói jogáról	589
A római pápa legfőbb közigazgatási jogáról	581
A római pápának a zsinatra összegyülekezendő vagy már összegyülekezett egyház fölötti tekintélyéről	583
Köz-zsinatot összehivni csak a római pápának van joga	589
A köz-zsinaton elnökölni és azt vezetni a pápa egyházfejedelmi joga	596
A zsinat csak akkor köz-zsinat, ha azt a pápa is olyannak ismeri el, és a zsinat határozatai csak akkor birnak oekumenikus érvénynyel, ha azokat a pápa megerősiti	620
A pápa és a köz-zsinat közti alapviszonyról, vagyis a fensőbbségről	628
Zárszó	647
A római pápának mint az egyház főtanitójának tekintélyéről
A római pápa egyháztanitói hivatásáról és tekintélyéről	648
A vatikáni zsinat a pápa csalatkozhatatlanságáról való tana	651
Az ex eathedra szóló római pápa csalhatatlansága bebizonyitva a szentirásból	544
A római pápa csalatkozhatatlanságáról való hit bebizonyitva a hagyományból	675
Az ex eathedra szóló pápa csalhatatlansága bebizonyitva a primátus czéljából s egyéb belső és theologiai okokból	752
A zsinatokról
Bevezetés	762
A köz-zsinat tagjairól és kellékeiről	762
A köz-zsinat tekintélyéről	768
A köz-zsinatok hasznos voltáról	784
A pápa részvétele nélkül tartott köz-zsinatok határozatairól	789
A részletes zsinatok és a római eongregatiók hit- s erkölcstani határozatainak tekintélyéről	790
A világon elszórt egyház csalhatatlanságáról
A mit a világon elszórt egyház állandó közmegegyezéssel hitigazságnak tart, az csalhatatlan igazság	797
A közmegegyezés föltételeiről	801
Zárszó	802
Az egyházi csalhatatlanság tárgyáról
Bevezetés	805
Az egyházi csalhatatlanság tárgyáról és határairól általában	806
Az egyház csalhatatlanságának tárgyáról különösen	808
Az egyház csalhatatlanságáról a kinyilatkoztatott igazságok kifejtésében és értelmezésében	811
Az egyház csalhatatlanságáról a hittel öszefüggő természeti igazságok fölismerésében és meghatározásában	814
Az egyház csalhatatlanságáról a hittel ellenkező tévelyek fölismerésében és elvetésében	817
Az egyház csalhatatlanságáról a dogmatikus tények fölismerésében	825
A tanok alsóbb theologiai mnőségének meghatározásáról és a censurákról	875
Az egyház csalhatatlanságáról a fegyelmet illető dolgokban	846
Az egyház csalhatatlanságáról a szerzetesrendek és szerzetesrendi szabályok jóváhagyásában	850
Az egyház csalhatatlanságáról a szentek canonizátiójában	853
A keresztény hitszabályról és a hit anyagi kútforrásairól
Bevezetés	860
A keresztény vallás alaki hitszabályáról, vagyis a keresztény hit zsinórmértékéről
A keresztény vallás alaki hitszabálya azon tanitmány, melyet a tanitó egyház mint istenileg kinyilatkoztatott igazságot, hogy higyük, előnkbe ad	862
A protestáns iráselvről általában	873
Nem valódi és tulajdonképeni hitszabály a szentirás magában véve	875
Nem hitszabálya a kereszténységnek a biblia az állítólagos egyéni Szentlélekkel	883
Nem hitszabálya a kereszténységnek az egyéni ész által értelmezett biblia	885
Az isteni kinyilatkoztatás kútforrásairól, vagyis a kereszténység anyagihitszabályáról
Bevezetés	883
A szentirásról
A szentirás fogalma és fölosztása	889
A szentirás ihlettsége	891
A szentirás kánonja	897
A szentirás magyarázata és olvasása	904
A hagyományról
Bevezetés	909
A hagyomány fogalma	909
A szent hagyomány nemei	911
Az egyházban a szentiráson kivül van nem irott isteni ige is, azaz hagyomány	913
Az isteni hagyomány bővebb meghatározása	919
Az isteni hagyomány épségéről	921
A hagyományok megkülönböztetésére szolgáló szabályokról	925
A hagyomány és a szentirás közti viszonyról	930
A hagyomány emlékeiről, vagyis anyagi kútforrásairól és tanúiról	930
A közönséges zsinatok és a római pápák határozatai	931
A közönséges zsinatok fölsorolása	932
A hitvallások	937
A katekizmusok	938
A liturgiák, rituálék, saeramentáriumok	939
A részletes zsinatok határozatai, a püspökök pásztori levelei stb.	940
A vértanúk cselekedetei és hitvallásai	941
A szentek tanúbizonysága	943
A szentatyák tanúbizonysága	944
A szentatyák , egyház-tanitók és az ismertebb régi egyház irók névsora	950
A theologusok	955
A kath. egyház hiveinek hite	957
Régi emlékek	957
Az eretnekeknek némely tanokban vagy gyakorlatban való megegyezése a kath. egyházzal	957
A kath. hitről, s a hit és ész közti viszonyról
Bevezetés	958
A keresztény kath. hitről
A hit általános fogalma	958
A hit tárgyáról általában	964
A hitezikk, hitágazat hittétel (dogma) fogalmának meghatározása	968
A hitezikkek (dogmák) fölosztása	972
Az ész és a hit közti viszonyról
Bevezetés	973
Hamis állitások az észről	973
Az emberi ész a bűnbeesés után is magától megismerhet számos valláserkölcsi igazságot	976
Az emberi ész határai	978
A kinyilatkoztatott hit- és a természeti igazság között nem lehet valódi ellenmondás	980

Témakörök

Répászky József

Répászky József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Répászky József könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem