Rendszerváltozás és a privatizáció joga

A tulajdonváltozás joga a volt szocialista országokban

Szerző

Budapest

'Sárközy Tamás: Rendszerváltozás és a privatizáció joga ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	294 oldal
Sorozatcím:	Magyarország az ezredfordulón
Kötetszám:	1
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-508-048-4

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a könyv a volt szocialista országok - hallatlanul nehéz és súlyos ellentmondásokkal terhes - rendszerváltoztató folyamatának központi jelenségével foglalkozik: a tulajdoni struktúra átalakulásával-átalakításával. Ennek lényege: az eddig uralkodó szocialista társadalmi tulajdon helyére a modern piacgazdasághoz elengedhetetlenül szükséges, a magántulajdon elsődlegességén alapuló tulajdoni rendszer lép. E folyamat lényege az állami tulajdon magántulajdonosokhoz juttatása, mégpedig lehetőség szerint magántulajdonosok részére piaci alapon való értékesítése. A privatizáció tehát ezekben az országokban stratégiai jelentőségű.
Korábbi munkáimban főleg a szocialista állami tulajdon belső ellentmondásain igyekeztem oldani: egyrészt az állami tulajdonon belül valamifajta vállalati tulajdont indokolni, másrészt feloldani a társadalom tulajdon merev dualizmusát (állami-szövetkezeti tulajdon) és lehetőség szerint másodlagos, kiegészítő tulajdonformákat (pl. társulási tulajdon, társadalmi szervezetek tulajdonjoga stb.) elméletileg kialakítani. A rendszerváltozás után pedig több könyvben is a magyar privatizáció jogát igyekeztem a jogi elmélet oldaláról megalapozni.
Ebben a munkában - figyelemmel arra is, hogy a magyar privatizáció lassan lezárul - a volt szocialista országok privatizációjának jogát nemzetközi összehasonlításban szeretném feldolgozni és az általánosítható tapasztalatokat feltárni. A "volt szocialista országok" helyett szinonim fogalomként a "kelet-európai privatizáció" szót is használom, bár ez az utóbbi terminológia nyilván túlzott leegyszerűsítés: Magyarország inkább Közép-, Észtország, Lettország Északkelet-, Albánia vagy Szlovénia Délkelet-Európának minősül, Oroszország jó része pedig túllépi Európa határait. A nemzetközi összehasonlítást egyébként 1997. január 1-jével zártam. Vissza

Tartalom

Előszó	9
A "nyugat-európai" és a "kelet-európai" privatizáció azonosságai és különbségei
Privatizáció a fejlett "nyugati" államokban	13
A privatizáció fogalmáról	13
A privatizációs igény oka: az állami szerepvállalás növekedése	14
"Nyugati" privatizáció: az állam növekedésének ellentendenciája	23
A "nyugati" és a kelet-európai privatizáció alapvető rendszerelméleti különbségei	26
A volt szocialista országok privatizációjának általános vonásai	28
Amit a privatizáció megszüntet: a szocialista tulajdoni rendszer	28
A kelet-európai privatizáció közgazdasági és társadalmi feltételrendszere	40
A volt szocialista országok privatizációs jogának alapjellemzői	64
A volt szocialista országok privatizációja
Az országok csoportosítása	75
Keletnémet privatizáció, avagy ahogy a gazdag nyugati testvér privatizál	81
A német privatizáció politikai, társadalmi és közgazdasági keretfeltételei	81
Az NDK jogrendszerének átalakítása	84
A német privatizáció joga	87
Út az államszocializmusból az államkapitalizmusba, avagy a "bigott" szocialista országok magángazdaságának kezdetei	92
Oroszország	92
Ukrajna	102
Fehéroroszország	107
Litvánia	111
Albánia	114
Bulgária	118
Románia	123
Törekvések az autonóm piacgazdaság megteremtésére	126
Csehszlovákia - Csehország, Szlovákia	126
Lengyelország	130
Szlovénia és Horvátország	136
Észtország, Lettország	143
A magyar privatizációs joga (Egy lényegében sikeresen befejezett privatizáció)
A magángazdaság törvényi alapjai Magyarországon	151
A "szocialista piacgazdaság" jogi hagyományai	151
A rendszerváltozás gazdasági joga	154
A magyar piacgazdaság alapja: a társasági jog	158
A privatizáció kezdetei Magyarországon (1989-1992)	167
Vállalati döntésű decentralizált privatizáció (spontán privatizáció)	167
Az állami vezérlésű privatizáció bevezetése	185
A reprivatizációs dilemma feloldása	191
Kisprivatizáció Magyarországon	194
A vállalatok kényszerátalakítására és a privatizáció kettős szervezeti rendszere (Az 1992. évi törvénycsomag)	197
Az 1992. évi törvénykezés általános jellemzői	198
Az állami vállalkozások új jogi szabályozása	204
A centralizált privatizáció szabályai	208
Populista tendenciák 1993 körül: kisbefektetők és munkavállalók a privatizációban	218
Az 1995. évi privatizációs törvény alapvonásai	223
A "harmadik" privatizációs szabályozás jogi tartalma	223
A privatizációs szervezet jogállása és a privatizációs politika eszközei	238
A privatizációs törvény új jogdogmatikai megoldásai: a privatizációs szerződés	245
A magyar privatizáció befejezése	253
A "stratégiai" privatizáció és az 1995-ös privatizációs törvény utórezgései	253
Az állami vagyon "kezelése"	259
Elképzelések az intézményes privatizáció lezárása utáni időszak szervezeti és jogi rendjéről	262
Zárszó	273
Irodalom	276
Summary	280
Resume	288