Előszó
A gyermek először megtanul beszélni, majd az iskolában elsajátítja a mondatok szerkesztésének tudományát, a nyelvtant. Ez adja meg számára azokat az ismereteket, amelyeknek alapján a mondanivalóját...
Tovább
Előszó
A gyermek először megtanul beszélni, majd az iskolában elsajátítja a mondatok szerkesztésének tudományát, a nyelvtant. Ez adja meg számára azokat az ismereteket, amelyeknek alapján a mondanivalóját szabatosan megfogalmazhatja. A programozási nyelvek tanulásban is a gyakorlat rendszerint megelőzi az elméletet. A most következő résznek az a célja, hogy bevezesse a programozási nyelvek elméletébe azokat, akik már egy, vagy több magas szintű programozási nyelvet ismernek és megadja a fordítóprogramok működésének megértéséhez szükséges alapvető ismereteket.
A programozási nyelvek elméletének ismerete nélkül is lehet valaki programozó. Sőt programozási nyelveket hoztak létre és fordítóprogramokat készítettek már el a programozási nyelvek elméletének ismerete nélkül is. A programozási nyelvek elméletének ismerete azonban megkönnyíti, rendszerezettebbé és eredményesebbé teszi ezeket a munkákat.
A kezdő, sőt a gyakorlott programozó is néha értelmetlenül áll a fordítóprogram egy-egy hibajelentés előtt. Ilyenkor gyakran választja azt a megoldást, hogy a programjának a problematikus részét átírja, más módon fogalmazza meg, hátha azt már a fordítóprogram elfogadja. Ezek a felesleges próbálkozások rendszerint abból adódnak, hogy a programozó csak használni tanulta meg a nyelvet, de nem ismeri eléggé a nyelv szerkezeti összefüggéseit, vagy a fordítóprogram működésének lényegét.
A programozási nyelv az ember és a számológép közötti kapcsolat megteremtésének eszköze. Ezt az eszközt formálja, alakítja egyrészt a gép és az ember közötti kapcsolat technikai eszközeinek fejlődése, másrészt a megoldandó feladatok egyre sokrétűbbé válása. Elkerülhetetlen tehát a meglévő nyelvek fejlesztése, a feladathoz és a technikai lehetőségekhez való illesztése, a fordítóprogramok fejlesztése, módosítása. A programozási nyelvek elméletének, a fordítóprogramok működésének ismerete tehát ilymódon nem csak a számológép alap programrendszerét előállító programozóknak, de az egyes számítóközpontok rendszerprogramozóinak a gyakorlatába is bevonul.
Napjainkban előtérbe kerülnek a fordítóprogramok automatikus generálásának és általában az automatikus programírásnak a kérdései. Ma már nem csak elméleti, hanem gyakorlati eredmények is mutatják, hogy megvannak a bonyolult programok, programrendszerek automatikus generálásának eszközei.
Vissza