kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Aula Kiadó Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 386 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar Spanyol |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-9345-56-3 |
Előszó | 23 |
Jelmagyarázat és rövidítések | 25 |
Hangtan és helyesírás | 27 |
A spanyol ábécé | 27 |
A magánhangzók | 27 |
A mássalhangzók | 29 |
A hangsúly | 33 |
A hangsúlyjel használata | 34 |
A diftongusok és a triftongusok hangsúlyozása | 35 |
A hiátusban álló a/e/o + í/ú hangsúlyozása | 35 |
Az összetett szavak hangsúlyozása | 35 |
Az elválasztás | 36 |
A hanglejtés | 37 |
Az írásjelek használata | 38 |
A pont | 38 |
A kérdőjelpár | 38 |
A felkiáltójelpár | 39 |
A vessző | 39 |
A kettőspont | 40 |
A kötőjel | 40 |
A gondolatjel | 41 |
Az idézőjel | 41 |
A tréma | 41 |
A nagy kezdőbetű használata | 42 |
A szóalkotás | 43 |
A szóösszetétel | 43 |
A szóképzés | 44 |
A jelentésmódosító képzők | 44 |
A jelentésváltoztató képzők | 47 |
A szóalkotás egyéb módjai | 51 |
Alaktan és mondattan | 53 |
A főnév | 55 |
A főnév neme | 55 |
A köznevek neme | 55 |
A tulajdonnevek neme | 57 |
A nőnem képzése | 59 |
A főnév többes száma | 61 |
A többes szám képzése képzővel | 61 |
A többes szám képzése alakváltoztatás nélkül, többes számú névelővel | 62 |
Az idegen szavak többes száma | 62 |
Az összetett főnevek többes száma | 63 |
A melléknév | 64 |
A melléknév végződése nem szerint | 64 |
A magánhangzóra végződő melléknevek | 65 |
A mássalhangzóra végződő melléknevek | 65 |
A melléknév többes száma | 66 |
A melléknév megrövidülése | 66 |
A melléknév fokozása | 67 |
Az alapfok | 67 |
A középfok | 67 |
A felsőfok | 69 |
A hasonlító szerkezetek | 73 |
A melléknév helye a mondatban | 74 |
A melléknév egyeztetése | 76 |
A jelzőként álló melléknév egyeztetése a jelzett szóval | 76 |
Az igei-névszói állítmány részeként álló melléknév egyeztetése az alannyal | 77 |
A határozói szerepkörű melléknév egyeztetése | 77 |
A melléknév főnevesítése | 78 |
A névelő | 79 |
A névelő alakjai | 79 |
A névelő egyeztetése | 79 |
A névelő összevonása | 80 |
A névelő helye a mondatban | 80 |
A névelő használata | 81 |
A hím- és a nőnemű határozott névelő használata | 81 |
A semlegesnemű névelő használata | 85 |
A határozatlan névelő használata | 86 |
A névmások | 89 |
A személyes névmások | 89 |
Az alanyesetben álló személyes névmás | 89 |
Az alanyesetben álló személyes névmás alakjai | 91 |
Az alanyesetben álló személyes névmás helye a mondatban | 91 |
Az alanyesetben álló személyes névmás használata | 92 |
Az elöljárós esetben álló személyes névmás | 94 |
Az elöljárós esetben álló személyes névmás alakjai | 94 |
Az elöljárós esetben álló személyes némás használata | 94 |
A hangsúlytalan személyes névmás | 96 |
A hangsúlytalan személyes névmás alakjai | 96 |
A hangsúlytalan személyes névmás helye a mondatban | 97 |
A hangsúlytalan személyes névmás használata | 100 |
A lo névmás használata | 100 |
A hangsúlytalan személyes névmás bővelkedő használata | 101 |
A hangsúlytalan személyes némás érzelmi használata | 101 |
A visszaható névmás | 102 |
A hangsúlytalan visszaható névmás | 102 |
A hangsúlytalan visszaható névmás helye a mondatban | 103 |
A hangsúlytalan visszaható névmás használata | 103 |
A hangsúlyos visszaható névmás (mí, ti, sí...) | 107 |
A SE névmás | 109 |
A mutató névmás | 111 |
A mutató névmás alakjai | 111 |
A mutató névmás egyeztetése | 112 |
A mutató névmás használata | 112 |
A mutató névmás térbeli használata | 113 |
A mutató névmás időbeli használata | 113 |
A mutató névmás szövegbeli utaló szerepe | 114 |
Stilisztikai használata | 114 |
Használata állandó szókapcsolatokban | 115 |
A magyar anyanyelvűek gyakori hibái | 115 |
A birtokos névmás | 116 |
A hangsúlytalan birtokos névmás | 116 |
A hangsúlytalan birtokos névmás alakjai | 117 |
A hangsúlytalan birtokos névmás egyeztetése | 117 |
A hangsúlytalan birtokos névmás használata | 118 |
A hangsúlyos birtokos névmás | 118 |
A hangsúlyos birtokos névmás alakjai | 119 |
A hangsúlyos birtokos névmás használata | 119 |
A magyar anyanyelvűek gyakori hibái | |
A kérdő névmás | 122 |
A spanyol nyelv kérdő névmásai | 122 |
A kérdő névmás helye a mondatban | 122 |
Az egyes kérdő névmások és kérdő értelmű határozószók használata | 123 |
A magyar anyanyelvűek gyakori hibái | 127 |
A vonatkozó névmás | 128 |
A spanyol nyelv vonatkozó névmásai | 128 |
A határozatlan névmás | 137 |
A számnév | 152 |
A tőszámnevek | 152 |
A tőszámnevek alakjai | 153 |
A tőszámnév helye a mondatban | 156 |
A tőszámnév használata | 157 |
A sorszámnevek | 160 |
A sorszámnevek alakjai | 161 |
A sorszámnevek helye a mondatban | 162 |
A sorszámnevek használata | 162 |
A törtszámnevek | 163 |
A törtszámnevek alakjai | 163 |
A tizedes törtek olvasása | 164 |
A határozószó | 165 |
A határozószó képzése | 165 |
A megkülönböztető végződésű határozószó | 165 |
A megkülönböztető végződés nélküli határozószó | 165 |
A határozószó megrövidülése | 166 |
A határozószó fokozása | 167 |
A hasonlító szerkezetek | 168 |
A határozószó helye a mondatban | 169 |
A leggyakrabban előforduló időhatározó-szók | 170 |
A leggyakrabban előforduló helyhatározószók | 172 |
Az elöljárószó | 173 |
Az egyszerű (egytagú) elöljárószó | 173 |
Az egyes elöljárószók jelentése és használata | 174 |
Az összetett elöljárószó/Az elöljárószószerű szókapcsolat | 186 |
A kötőszó | 187 |
A mellérendelő kötőszók | 187 |
A kapcsolatos kötőszók | 187 |
Az ellentétes kötőszók | 188 |
A választó kötőszók | 189 |
A megosztó kötőszók | 189 |
A magyarázó és a következtető kötőszók | 190 |
Az alárendelő kötőszók | 190 |
A leggyakrabban előforduló alárendelő kötőszók | 190 |
A leggyakrabban előforduló többjelentésű kötőszók | 191 |
Az indulatszó | 194 |
Az ige | 196 |
Az igeragozás | 198 |
Igeragozási táblázatok | 199 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.