1.067.062

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Rendszeres spanyol mondat - nyelvtan és fonetika

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem/Kézirat

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 223 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Spanyol  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi szám: J10-922. Megjelent 307 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Rendszeres spanyol mondat-nyelvtan és fonetika" című grammatikai kézikönyvünk valamennyi évfolyam és valamennyi szak spanyol tanulói számára alapvető segédkönyv kíván lenni. Támaszkodik már... Tovább

Előszó

Rendszeres spanyol mondat-nyelvtan és fonetika" című grammatikai kézikönyvünk valamennyi évfolyam és valamennyi szak spanyol tanulói számára alapvető segédkönyv kíván lenni. Támaszkodik már elkészült nyelvi jegyzeteinkre is, de ezeknél sokkal többet is szeretne nyújtani. Nyelvtani teljességre törekedtünk benne, és az egész nyelvi rendszer központjának a mondatot tekintettük. A spanyol mondatok rendszerét a szerkezeti-műveleti nyelvtani modell szellemében dolgoztuk fel, tankönyvünk tehát nem oszlik fel külön alaktanra és mondattanra. Az egyes alaktani részrendszereket a mondattan tárgyalásának megfelelő helyein lehetőleg teljesen megadtuk. Könyvünk felépítésének lényege: a minimális mondategységek ismertetése után tárgyaljuk azokat a lehető változásokat, melyek az elemi mondatokon végbemehetnek. E változások grammatikai jellegűek, ezért neveztük műveleteknek.
Könyvünk gerince tehát:
I. Elemi mondatok.
II. Műveletek
a) helyettesít és
b) bővítés
c) kapcsolás
d) átalakítások
A szerkezetek és a rajtuk végezhető műveletek egyben a tanulás és tanítás módját is sugallják. Beszédközpontú oktatásunk lényeges és elmarad hatatlan része: az automatizáció, a memóriában tárolt sémák hajlékony változtatásainak v (rajtuk végzett műveleteknek) a szokás-készség szintjén történő elsajátítása. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Felhasznált forrásmunkák 5
Nyelvtani fogalmak 6
I. Hangtan 8
1. Kiejtés 8
magánhangzók kiejtési szabályai 8
magánhangzó-csoportok 11
mássalhangzók kiejtési szabályai 12
2. Hangsúly 18
Véghangsúlyos szavak 19
Másodéles szavak 19
Harmad éles szavak 20
Negyedéles szavak 21
Hangsúlykivételek 22
Kétféle hangsúly 23
3. Hanglejtés 24
4. Helyesírás 26
B és V 26
G és J 26
C, S, Z és X 27
Írásjelek 27
Szótagolás, elválasztás 28
Nagybetű 29
Rövidítések 30
5. Hanglekopás 31
6. Hangösszevonás 32
II. Igeragozás 33
I. igeragozás (szabályos) 34
II. igeragozás (szabályos) 36
III. igeragozás (szabályos) 37
az "haber" ragozása 41
a "ser" ragozása 43
Rendhagyó igék 45
a) tőhangzó változásai 45
e - ie 45
i - ie 47
o - ue 48
u - ue 49
e - i 50
e - ie- i 52
o - ue - u 55
b) tővégi mássalhangzó változások 56
c - zc 56
uir -y (atribuir) 57
c) teljesen rendhagyó igék 59
andar, dar 59
estar 60
caber 61
caer, hacer 61
placer, poder 63
poner 64
proveer, querer 65
saber, tener 66
traer 67
valer, ver 68
yacer 69
decir 69
ir 70
oir 71
salir 72
venir 72
Hiányos igék 73
Személytelen igealakok 75
A spanyol rendhagyó igék legfontosabbjainak összefoglaló táblázata 77
A teljesen rendhagyó igék fokozatos nehézségi táblázata 78
Igeidők használata 79
A kötőmód használatának kontrasztív szabályai 88
III. Mondat-nyelvtan 90
A) Elemi mondatok 90
egytagú elemi mondatok 90
kéttagú elemi mondatok 90
háromtagú elemi mondatok 91
négytagú elemi mondatok 93
kontrasztív szabályok, (elemi mondatok egybevetése) 93
kontrasztív szabályok, (ser és estar használata) 94
az elemi mondatok mély strukturális alosztályai 96
B) Helyettesítés 98
Az elemi mondatok alkotói és azok helyettesei 98
Helyettesítés szavakkal vagy szintagmákkal 98
1. A nominális determinánsok. A névelő és helyettesei 98
2. A nominális determinánsok és a főnév 99
3. A főnév adatai 100
a) a főnevek neme 100
b) kétnemű főnevek különböző jelentéssel 103
c) kétnemű főnevek azonos jelentéssel 104
d) egyes - többesszám eltérő névelőkkel 104
e) nőnemű főnevek képzése hímneműekből 105
f) főnevek egyes - és többesszáma 107
g) egyes- és többesszám eltérő jelentéssel 108
h) főnevek csak többesszámban 109
4. A főnév helyettesei 110
5. A melléknév helyettesei 113
6. Helyettesítő elemek összefoglalása 113
1. Névmások 114
a) személyes névmás 114
b) személyes névmások halmozása a mondatban. 115
c) szabályok a hangsúlyos és hangsúlytalan személyes névmások használatára 115
d) con + személyes névmások 116
e) Határozói névmások 116
f) Birtokos névmások 118
g) Mutató névmások 119
h) Határozatlan névmások 120
i) Visszaható névmások 123
j) Kölcsönös névmások 123
2. Számnevek 123
a) tőszámnevek 123
b) sorszámnevek 124
c) törtszámnevek 125
d) szorzó számnevek 126
e) gyűjtőszám nevek 126
3. Kérdő elemek 127
Összetett kérdőszók 128
Használati szabályok 129
7 Összetett mondatok képzése helyettesítés révén 129
Szavak vagy szintagmák helyettesítése mondatokkal 129
HAGYOMANYOS NYELVTANOKBAN: alanyi-tárgyi - állítmányi mellékmondatok! 129
A) Igés mellékmondatok
Pedro es obrero" - (El que trabaja es obrero) 130
"Eso es verdad" - (Lo que dicen es verdad) 130
"Eso parece mentira" 130
személytelen kifejezések: (es posible stb.) 130
"El hecho es seguro" 131
"Mi culpa es la negligencia" 131
(Mi culpa es que no he trabajado bien) 131
"Pedro dice la verdad"
(Pedro dice que Maria trabaja mucho) 132
B) Igeneves mondatok 133
C) Elemi mondatok határozói értékű főneveinek
helyettesit és e igés mondatokkal 134
(helyhatározói) 134
(időhatározói) 134
(módhatározói) 135
(okhatározói) 135
(célhatározói) 136
D) Elemi mondatok határozói értékű főneveinek helyettesítése igeneves mondatokkal 136
E) Igeidők és módok. Igeidők egyeztetése.
A subjuntivo (kötőmód) formái 137
F) Időegyeztetés igeneves szerkezeteknél 138
C) Kapcsolás 140
G) A kapcsolás művelete 140
1. Az elemi mondatok alkotói és azok kapcsolásai. 140
Használati szabályok 141
2. Mondatok kapcsolásai 142
D) Bővítés 144
Az elemi mondatok alkotói és azok bővítései,
(Szavak vagy szintagmák bővítése szavakkal vagy szintagmákkal) 144
1. Determináns és főnév bővítése 144
2. Névelő használata 146
3. Főnév bővítése melléknévvel (melléknévi jelző) 150
4. Főnév bővítése a melléknév helyetteseivel 151
5. A melléknevek többesszáma 152
6. A melléknevek bővítése. (Fokozás) 153
7. A melléknév szórendi helye 154
8. A melléknév és a főnév egyeztetése 156
9. Főnév bővítése viszonyszavas főnévvel.
HAGYOMÁNYOS NYELVTANOKBAN: nem egyeztetett jelző 157
10. Bonyolultabb nominális szerkezetek 161
11. Melléknév bővítése determinánssal, (muy, algo stb.) 162
12. Melléknév bővítése főnévvel vagy helyetteseivel.
HAGYOMÁNYOSAN: állandó vonzatú melléknevek 163
13. Határozószók bővítése. (határozószók fokozása) 164
14. Ige bővítése igei determinánssal.
HAGYOMÁNYOSAN: segédigék használata, valamint coniugatio periphrastica 165
A) Igei determináns+múltidejű melléknévi igenév 167
B) Igei determináns+határozói igenév 168
C) Igei determináns+főnév igenév 169
D) Az igei determinánsok funkciói 171
E) Műveltetés 172
F) Bővítés igei determinánssal 173
15. Az igei bővítése viszonyszavas főnévvel 173
16. A mondat bővítése generális determinánsokkal 177
17. Mondat bővítése indulatszóval 178
Szavak vagy szintagmák bővítése mondatokkal 178
A) Igés mondatok 178
a) jelzői mellékmondatok, que - donde 179
b) hasonlító mellékmondatok
tan - como
tanto-cuanto 179
c) időhatározói mellékmondatok 180
d) vonatkozó névmások 180
e) a főnévhez beágyazott mondatok
(vonatkozó névmással kezdődő) használati szabályai 181
f) egyéb kötőszóval kezdődő mondatok főnévhez történő beágyazása 183
g) mondatok beágyazása állít mányi melléknévhez 184
HAGYOMÁNYOSAN: hasonlító mellékmondatok 184
h) Mondatok beágyazása igéhez 185
módhatározói mellékmondat 185
okhatározói mellékmondat 186
célhatározói mellékmondat 187
megengedő mellékmondat 188
feltételes mellékmondat 189
használati szabályok 191
Kontrasztív szabályok 191
B) Igeneves mellékmondatok. Beágyazás 192
a) beágyazás bármilyen főnévhez 192
b) beágyazás melléknévhez 193
c) beágyazás igéhez 193
1. Főnévi igeneves mellékmondatok. Beágyazás
Használati szabályok 194
2. Melléknévi igeneves mellékmondatok.
Beágyazás 196
Önálló melléknévi igeneves szerkezetek 196
3. Határozói igeneves mellékmondatok 197
Használati szabályok 198
Táblázat az igenevekre 199
E) Átalakítás. (Transzformáció) 199
a) kijelentő mondat. (Alapmondat) 200
b) kérdő mondat 200
c) felszólító mondat 200
d) óhajtó mondat 201
e) felkiáltó mondat 201
Egyéb szórendváltozás. (Inverzió) 201
A fordított szórend funkciói 201
A személytelenítés művelete (Általános alany) 203
F) Műveletek a szavakkal. (Szóműveletek) (Szóképzés) 204
1. Főnévképzés 204
Kicsinyítő képzők 208
Keresztnevek kicsinyítő alakjai 209
Nagyító és rossz aló jelentésű képzők 210
2. Melléknévképzés 212
3. Igeképzés 213
Egybevető tartalomjegyzék a hagyományos nyelvtan
és a szerkezeti-műveleti strukturális grammatika között:
Az S-0 nyelvtanban Elemi mondatok tana
szereplő részek: Műveletek. (Helyettesítés-Kapcsolás
Bővítés -transzformáció)
Az s-o nyelvtanban nincs külön alaktan és mondattan
A következőkben hagyományos sorrendben adunk tartalomjegyzéket:
A főnév (A nominális determinánsok és a főnév) 99
(A főnév adatai) 100
(Determináns és főnév bővítése) 144
(A névelő használata) 146
(Főnév és melléknév kapcsolatai) 151
(Főnévképzés) 204
A melléknév (A melléknév helyettesei) 113
(Főnév és melléknév kapcsolatai) 151
(Melléknév bővítése determinánssal) 162
(Melléknév bővítése főnévvel vagy helyetteseivel 163
Névmások ,
Alosztályaik (Helyettesitő elemek összefoglalása) 113
Számnevek (Helyettesítő elemek összefoglalása) 123
Kérdőszók és kérdő névmások Helyettesitő elemek összefoglalása) 127
Az Ige. (Igeragozás) 33
A mondat fajai (Atalakítás. Kijelentő, kérdő stb.) 199
A mellérendelés.
Az alárendelés (Kapcsolás. Mondatok kapcsolásai) 144
Alanyi, tárgyi, állítmányi mellékmondatok. (Összetett mondatok képzése helyettesítés révén) 130
A jelzői mellékmondat (Szavak v. szintagmák bővítése
mondatokkal 178
Határozói mellékmondatok. (Elemi mondatok határozói értékű
főneveinek helyettesítése igés mondatokkal) 134
(Szavak v. szintagmák bővítése mondatokkal. Jelzői
Időhatározói
Mondatok beágyazása igéhez) 178
(Hasonlító mellékmondatok) 179
Feltételes mellékmondat 189
Megengedhető mellékmondat 188
Mondatrövidítések. (Igeneves mondatok.) Helyettesítés.) 134
(Igeneves mellékmondatok. (Bővítés) 192
Szórend (Átalakítás) 199
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem