Előszó | 11 |
A felhasznált forrásművek jegyzéke | 13 |
A spanyol nyelv | 15 |
Hangtan | |
Bevezetés | 19 |
A hangképző és hangmódosító szervek | 20 |
A tüdő | 20 |
A gégefő | 20 |
A garat, a száj- és orrüreg | 21 |
A spanyol nyelv hangkészlete | 22 |
A magánhangzók | 25 |
A palatális magánhangzók | 27 |
A veláris magánhnagzók | 30 |
A kettős- és hármashangzók | 32 |
A mássalhangzók | 33 |
A zárhangok | 35 |
Az orrhangok | 38 |
Az affrikáták | 41 |
A réshangok | 42 |
A laterális hangok | 49 |
A pergő hangok | 50 |
Helyesírás és kiejtés | 51 |
A hangsúly | 57 |
A hangok időtartama | 60 |
A magánhangzók | 61 |
A mássalhangzók | 62 |
A szótagok hosszúsága | 63 |
A magánhangzók összevonása | 63 |
Szótan | |
A szófajok | 67 |
A névszó | 68 |
A főnév | 68 |
A névelő | 69 |
A határozatlan névelő | 69 |
A határozott névelő | 70 |
A főnév neme | 72 |
Nőnemű főnevek képzése | 77 |
A főnév száma | 81 |
A főnévképzés | 86 |
Képzőkkel alkotott főnevek | 86 |
Az előképzők | 86 |
Az utóképzők | 88 |
Kicsinyítő képzők | 95 |
Nagyító és rosszalló jelentésű képzők | 97 |
Az összetett főnevek | 98 |
Igetövek elvonása révén keletkezett főnevek | 99 |
Más szófajhoz tartozó szók főnevesítése | 100 |
A melléknév | 101 |
A melléknév neme | 101 |
A melléknév többesszáma | 102 |
A melléknevek fokozása | 103 |
A melléknevek képzése | 106 |
A határozószó | 109 |
A határozószók fokozása | 109 |
A helyhatározószók | 110 |
Az időhatározószók | 111 |
A módhatározószók | 113 |
A mennyiséghatározószók | 114 |
Igenlő határozószók | 115 |
Tagadó határozószók | 115 |
Kételkedést kifejező határozószók | 117 |
A határozószók képzése | 117 |
A számnév | 118 |
Tőszámnevek | 119 |
Sorszámnevek | 122 |
Törtszámok | 123 |
Szorzószámnevek | 124 |
Gyűjtőszámnevek | 125 |
A névmás | 125 |
A személyes névmás | 125 |
A birtokos névmás | 131 |
A mutató névmás | 133 |
A kérdő névmás | 135 |
A vonatkozó névmás | 136 |
A határozatlan névmás | 138 |
Az ige | 141 |
Általános tudnivalók | 141 |
Az igeragozás rendszere | 148 |
A segédigék | 149 |
Haber | 149 |
Ser | 151 |
Estar | 153 |
A szabályos ragozású igék | 156 |
Cselekvő igék | 156 |
I. igeragozás | 156 |
II. igeragozás | 159 |
III. igeragozás | 162 |
A visszaható igék | 165 |
A szenvedő igék | 168 |
A rendhagyó igék | 171 |
A tőmagánhangzó változásai | 171 |
A tővégi mássalhangzó változásai | 176 |
Más rendhagyó igék | 178 |
Hiányos ragozású igék | 188 |
Az igenévszók | 190 |
A főnévi igenév | 190 |
A melléknévi igenév | 191 |
A határozói igenév | 194 |
Az igeképzés | 194 |
Az igeképző (suffixumok) | 195 |
Az igekötők (praefixumok) | 195 |
A segédszavak | 197 |
Az elöljárószó | 197 |
Az összetett elöljárószók | 209 |
A kötőszó | 211 |
A mellérendelő kötőszók | 211 |
Az alárendelő kötőszók | 212 |
Az indulatszó | 213 |
A valódi indulatszók | 214 |
A másodlagos indulatszók | 214 |
Mondattan | |
Mondattani alapfogalmak | 219 |
Szószerkezet és szókapcsolat | 219 |
A mondat | 220 |
A mondat fajai | 223 |
A kijelentő mondat | 223 |
A kérdő mondat | 223 |
A felszólító mondat | 224 |
Az óhajtó mondat | 224 |
A felkiáltó mondat | 225 |
A tagadás | 226 |
A szórend | 228 |
Mondathangtani jelenségek | 231 |
A mondathangsúly | 232 |
A hanglejtés | 235 |
A hangösszevonás | 241 |
A hanglekopás | 242 |
Az egyszerű mondat | 243 |
Az egyszerű mondat fő részei és bővítményei | 243 |
Az alany | 245 |
Az állítmány | 247 |
Az egyszerű igei állítmány | 248 |
A kijelentő mód jelen ideje | 248 |
A kijelentő mód folyamatos múltja | 250 |
Az egyszerű múlt | 252 |
Az egyszerű jövő | 254 |
A feltételes mód egyszerű alakja | 255 |
A felszólító mód jelen ideje | 256 |
A felszólító mód egyszerű múltja | 257 |
A felszólító mód egyszerű jövő ideje | 257 |
A parancsoló mód | 257 |
Az igenevek állítmányi használata | 258 |
A főnévi igenév | 258 |
A melléknévi igenév | 260 |
A határozói igenév | 260 |
Az összetett igei állítmány | 261 |
A cselekvő jelentésű összetett igei állítmány | 262 |
A kijelentő mód összetett múltja | 262 |
A kijelentő mód első régmúltja | 263 |
A kijelentő mód második régmúltja | 264 |
A kijelentő mód összetett jövője | 264 |
A feltételes mód összetett múltja | 264 |
A szenvedő jelentésű összetett állítmány | 265 |
A körülírt igealakok | 267 |
A főnévi igenévvel szerkesztett körülírt igealakok | 268 |
Segédigével szerkesztett összetett állítmány | 268 |
Más igével szerkesztett összetett állítmány | 271 |
A melléknévi igenévvel szerkesztett igealakok | 275 |
Segédigével szerkesztett összetett állítmány | 275 |
Más igékkel szerkesztett összetett állítmány | 276 |
A határozó igenévvel szerkesztett igealakok | 279 |
A folyamatos alak | 279 |
Más igékkel szerkesztett összetett állítmány | 281 |
Az igenévszós állítmány | 285 |
Az alany és az állítmány egyezése | 288 |
A jelző | 290 |
A melléknévi jelző | 292 |
A főnévi jelző | 297 |
A számnévi jelző | 300 |
A névmási jelző | 301 |
A névelő | 301 |
A határozatlan névelő használata | 302 |
A határozott névelő használata | 302 |
A névelő használata a földrajzi elnvezések előtt | 303 |
A névelő használata a személynevek előtt | 304 |
Az igenévi jelző | 306 |
A tárgy | 306 |
A jelöletlen tárgy | 307 |
Az a elöljárószóval jelölt tárgy | 308 |
A tárgy helye | 309 |
A részeshatározó | 310 |
A részeshatározó szófajisága | 311 |
A részeshatározó szórendje | 311 |
Más határozók | 312 |
A határozószók szófajisága | 312 |
A határozók fajai | 313 |
A helyhatározó | 314 |
Az időhatározó | 318 |
A módhatározó | 320 |
Az okhatározó | 322 |
A célhatározó | 323 |
Az eszközhatározó | 324 |
A társhatározó | 324 |
Az eredményhatározó | 325 |
A tekintethatározó | 325 |
A szám- és mértékhatározó | 326 |
A hasonlító határozó | 326 |
A szenvedő szerkezethez tartozó határozó | 327 |
Az összetett mondat | 328 |
A mellérendelés | 328 |
A kapcsolatos mondatok | 328 |
Az ellentétes mondatok | 331 |
A választó mondatok | 333 |
A következtető mondatok | 333 |
A magyarázó mondatok | 333 |
Az alárendelés | 334 |
Az igés mellékmondatok | 334 |
Az alanyi mellékmondat | 334 |
Az állítmányi mellékmondat | 335 |
A jelzői mellékmondat | 336 |
A tárgyi mellékmondat | 341 |
A határozói mellékmondatok | 342 |
A részeshatározói mellékmondat | 343 |
A helyhatározói mellékmondat | 343 |
Az időhatározói mellékmondat | 343 |
A módhatározói mellékmondat | 346 |
A hasonlító mellékmondat | 346 |
Az okhatározói mellékmondat | 349 |
A célhatározói mellékmondat | 351 |
A megengedő mellékmondat | 352 |
A feltételes mellékmondat | 354 |
Az igemódok és igeidők használata a mellékmondatban | 360 |
A kijelentő mód használata | 360 |
A felszólító mód használata | 363 |
Az egyenes és a függő beszéd | 371 |
Az igeneves mellékmondat | 379 |
A főnévi igeneves mellékmondat | 379 |
A főnévi igeneves alanyi mellékmondat | 381 |
A főnévi igeneves állítmányi mellékmondat | 382 |
A főnévi igeneves jelzői mellékmondat | 383 |
A főnévi igeneves tárgyi mellékmondat | 383 |
A főnévi igeneves határozói mellékmondat | 384 |
Időhatározói mellékmondat | 384 |
Módhatározói mellékmondat | 386 |
Okhatározói mellékmondat | 387 |
Célhatározói mellékmondat | 387 |
A főnévi igeneves megengedő mellékmondat | 389 |
Feltételes mellékmondat | 389 |
A melléknévi igeneves mellékmondat | 390 |
Időhatározói mellékmondat | 391 |
Módhatározói mellékmondat | 391 |
Okhatározói mellékmondat | 391 |
Önálló melléknévi igeneves szerkezet | 392 |
Időhatározói mellékmondat | 392 |
Módhatározói mellékmondat | 393 |
Okhatározói mellékmondat | 393 |
Megengedő mellékmondat | 394 |
A határozói igeneves mellékmondat | 394 |
Időhatározói mellékmondat | 396 |
Módhatározói mellékmondat | 397 |
Az önálló határozói igeneves szerkezetek | 398 |
Időhatározói mellékmondat | 399 |
Okhatározói mellékmondat | 400 |
Módhatározói mellékmondat | 400 |
Következményes mellékmondat | 401 |
Megengedő mellékmondat | 401 |
Feltételes mellékmondat | 401 |
A névszós mellékmondat | 401 |
Jelzői mellékmondat | 401 |
Időhatározós mellékmondat | 403 |
Módhatározói mellékmondat | 403 |
Okhatározói mellékmondat | 404 |
Helyesírási függelék | |
Az új spanyol helyesírás | 407 |
A szavak elválasztása | 408 |
Az írásjelek | 409 |
Szó- és tárgymutató | 422 |