Rendszeres magyar nyelvtan

Tartalom

Előszó.
Bevezetés.
ELSŐ RÉSZ. HANGTAN. 1
Első fejezet. Hangok, hetük, írásjelek. 1. §. Hangok és betűk. 2. §.
A közép é. 3. §. Az írásjelek ___ ... ... ... ... 1-4
Második fejezet. A hangok felosztása. 4. §. Magánhangzók és mássalhangzók - - -. - 4
I. 5. §. Magánhangzók. 6. §. A magánhangzók osztályozása.
Magas és mély hangok. 7. §. Nyílt és zárt hangok. 8. §. Rövid
és hosszú magánhangzók - - 4-6
II. Mássalhangzók. 9. §. A mássalhangzók osztályozása. 1.
A beszédszervek szerint: a) ajak-, b) fog-, c) íny-, d) torokhangok. 2.
A kiejthetőség szerint: pillanatnyi és huzamos hangok. 3. Időtartam
szerint: rövid és hosszú mássalhangzók. A mássalhangzók táblázata ... ... ... 6-7
Harmadik fejezet. A hangok változásai... 7
10. §. A hangváltozások okai ___ -. ... ... ... ... ___ ______8
I. Magánhangzók változásai. 11. §. A magánhangzók négy
irányú változása. 1. Magas és mély hangok váltakozása. 12. §.
Illeszkedés a ragozásban. 13. §. Illeszkedés önálló szókban. 14. §.
Ikerszók. 15. §. Jelentésmódosulással járó magánhangzó változás.
16. §. A magánhangzó változás szerepe a névmásokban. 2. Nyilt
és zárt hangok váltakozása. 17. §. Példák. - 3. Rövid és hoszszú magánhangzók váltakozása. 18. §. Példák. 4. Magánhangzók elhagyása és közbeszúrása. 19. §. Példák ... ... 8-11
II. Mássalhangzók változásai. 20. §. Nevezetesebb mássalhangzó változások ... - - 11
1. Pótlónyújtás. 21. §. A pótlónyújtás magyarázata. 22. §. A
pótlónyújtás a kiejtésben és leírásban. 2. Hasonulás. 23. §. A
hasonúlás magyarázata. Példák. 3. Összeolvadás. 24. §. Példák az
összeolvadás eseteire. 4. A t j összeolvadása a felszólító módban. 25. §. Példák. 5. Rokonhangok felcserélődése. 26. §. Példák.
6. Mássalhangzók elveszése. 27. §. Magyarázat és példák. 7. Hangátvetés. 28. Magyarázat és példák ... 11-15
Negyedik fejezet. A hangok leírása ... - - 16
29. §. A magyar hangok jegyei. 30. §, A magánhangzók írása.
31. §. A mássalhangzók írása - - - --- 16-17
Második rész. SZÓTAN. 18
A szótan feladata és a szók osztályozása. 32. §. A szótan feladata. 33. §. A szók meghatározása. 34. 8. Osztályozás 18-19
Első szakasz. A névszók. 19
35. A szók jelentése és melléknév. 37. §. Névmás
38. §. A névszók osztályozása ___ 19-20
Első fejezet. A főnév (nomen substantivum)... ... _„ 20
I. A főnevek osztályozása 39. §. Érzéki és elvont főnév.
40. §. Tulajdonnevek. Közös főnevek. 4-2. §. Származott főnevek - --- 20-21
II. A főnevek változásai. A) A főnevek képzése. 43. §. A képzés nemei _ ... ... 22
1. Összetétel. 44. §. Az összetett főnevek szerkezete, a) Mellérendelő összetétel. 45. §. A mellérendelő összetétel nemei, b- Alárendelő összetétel. 46. §. Az alárendelő összetétel esetei. 1. Alanyi összetétel. 47. §. Példák. 2. Tárgyi összetétel. 48. §. Példák. 3.
Jelzős összetétel. 49. §. A jelzős összetétel esetei, aa) Melléknévi
jelzős összetétel. 50. §. Példák, bb) Magyarázó jelzős összetétel.
51. §. Példák, cc) Birtokos jelzős összetétel. 52. §. Példák. 4.
Határozós összetétel. 53. §. Példák ... .... ... ... 22-25
2. Képzőkkel váló főnévképzés. 54. §. A képzés nemei ... ... 25
a) Névszóból váló főnévképzés. 55. §. Tőszó és származékszó.
56. §. A névszótövek. 1. Változatlan névszótők. 57. §. Példák. 2.
A, e végű névszótők. 58. §. Példák. 3. Hangrövidítő névszótők.
59. §. Példák. 4. A hangzóvesztő névszótők. 60. §. Példák. 5.
A hangtoldó névszótők. 61. §. Példák. 6. A hangváltoztató névszótők. 62. §. Példák. 7. A v-tövű névszók. 63. Példák ... 25-28
I. Névszótőhöz járuló főnévképzők. 64. §. Denominalis főnévképzők nemei. 1. Kicsinyitő képzők. 65. §. A képzők felsorolása
példákkal. 2. Nagyító képző. 66. §. Példák. 3. Gyűjtő főnevek.
67. §. Példák. 4. Asszonynevek képzői. 68. §. Példák. 5. Foglalkozást jelentő képző. 69. §. Példák. 6. Elvont tulajdonságot jelentő képző. 70. §. Példák. 7. 71. §. Birtoklást jelentő képző. 8. Birtokos személyt jelentő képzők. 72. §. Példák ... ... 28-32
b) Igéből váló főnévképzés ... 32
73. §. Különböző igetövek. 1. Hangtoldó igetövek. 74. §. Példák.
2. Hangrövidítő tövek. 75. §. Példák. 3. Hangvesztő igetövek.
76. §. Példák. 4. F-tövű igék. 77. §. A f-tövek osztályozása, a)
Tiszta v-tövek. 78. §. Példák, b) Sz-hanggal bővülő v-tövek.
79. §. Példák, c) sz- vagy d-hanggal bővülő v-tövek. 80. §. Példák. 5. A vagyon és megyen igék. 81. §. Kifejtés 32-35
II. Igetövekhez járuló főnévképzők ... 35
82. §. A deverbalis főnévképzők osztályozása. 1. A cselekvés
végrehajtóját jelentő képző. 83. §. Példák. 2. Elvont cselekvést
jelentő képzők. 84. §. Példák. 3. A cselekvés eszközét jelentő
képző. 85. §. Példák. 4. A cselekvés tárgyát jelölő képzők. 86. §.
Példák. 6. A cselekvés eredményét jelentő képzők. 87. §. Példák,
7. A cselekvés helyét jelölő képzők. 88. §. Példák. 35-37
B) A főnevek ragozása ... „ ___ ___ 37
89. §. A ragozás szerepe a képzéssel szemben. 90. §. A ragok
jelentése és csoportosítása. 91. §. A t tárgyrag szintén véghatározásra szolgál. 92. §. A ragoknak a tőszóhoz függesztése. 93. §.
A névutók. 94. §. A névutók osztályozása. 95. §. Egyszerű ragok
a névutók végén. 96. §. A névutóknak ragokká fejlődése. 97. §.
Az egyszerű ragok. 98. §. Példák a névragozásra. 99. §. A ritkább ragok használata 37-41
Második fejezet. A melléknév (nomen adiectivum) ... ... . ... ... 42
I. A melléknevek osztályozása. 100. §. Állandó és változó tulajdonságot jelentő melléknevek. 101. §. Érzéki és elvont tulajdonságot jelentő melléknevek. 102. §. Számnevek- ... 42
II. A melléknevek változása. A) Melléknévképzés 42
103. §. A melléknévképzés nemei. 1. Összetett melléknevek. 104. §.
Mellérendelő és alárendelő összetétel, a) Mellérendelő összetétel.
105. §. A mellérendelő összetétel esetei, b) Alárendelő összetétel.
106. §. Az alárendelő összetétel fajai. 1. Alanyi összetétel.
107. §. Példák. 2. Tárgyi összetétel. 108, §. Példák. 3. Jelzős
összetétel. 109. §. A jelzős összetétel nemei) Melléknévi jelzős
összetétel. 110. §. Példák, bb) Értelmező jelzős összetétel. 111. §.
Példák. 4. Határozós összetétel. 112. Példák ... ... ... 42-45
2. Képzőkkel való melléknévképzés. 113. §. A képzés két módja.
114. §. A névszótőhöz járuló képzők csoportosítása. 1. Kicsinyítő
képzők. 115. §. Példák. 2. Nagyító képző (fokozás). 116. §.
Példák. 117. §. Fokozás 118. §. A -b és -bb középfok-képző
használata. 119. §. Rendhagyó fokozás. 3. Mértéket jelentő
képzők. 120. §. Példák. 4. Ellátottságot jelentő képzők. 121. §.
Példák. 5. Fosztó képző. 122. §. Példák. 6. Valahová tartozást
jelentő képző. 123. §. Példák. 7. Helyzetet jelentő képzők. 124. §.
Általános helyzetet jelentő képző. 125. §. Meghatározott helyzetet
jelentő képző (sorszámnevek képzője). ... 45-50
b) Igéből való melléknévképzés ...50
126. §. Az igéből származott melléknevek osztályozása. 127. §. Melléknévi igenevek képzői. 128. §. A többi melléknevek osztályozása 50-53
B) A melléknevek ragozása. 129. §. Példák.. __. ... ... 53
Harmadik fejezet. A névmás (pronomen) _.. - 53
130. §. A névmások felosztása ... ... - - --- - - 53
I. Főnévmások. 131. §. A főnévmások csoportosítása. 1. Határozott főnévmás. 132. §. A határozott főnévmás fajai, a) Személynévmás. 133. §. Felsorolás, b) Visszaható névmás. 134. §. Egyszerű visszaható névmás. 135. §. Összetett visszaható névmás, c) Birtokot jelentő névmás. 136. §. Kifejtés, d) Mutató névmás. 137. §. Felsorolás, e) Vonatkozó névmás. 138. §. Kifejtés 53-56
2. Határozatlan főnévmások. 139. §. Felosztás, a) Kérdő főnévmások. 140. §. Kifejtés, b; Állító határozatlan főnévmás. 141. §.
Kifejtés - ... 53-56
II. Melléknévmások. 142. §. Felosztás. 1. Határozott melléknévmások. 143. §. Felosztás, a) Mutató névmások. 144. §. Kifejtés. b) Vonatkozó melléknévmások. 145. §. Kifejtés. 2. Határozatlan melléknévmások. 146. §. Felosztás, a) Kérdő melléknévmások. 147. §. Kifejtés, b) Állító melléknévmások. 148. §. Kifejtés 56-58
A névmások ragozása ... ... ... 58
149. §. A névmások ragozása általában. 150. §. A személynévmások birtokos és tárgyraggal. 151. §. A határozó ragok személyragozása. ... ... ... ... ... 58-59
MÁSODIK SZAKASZ. A cselekvésszók vagy igék. 59
I. Az igék osztályozása. 152. §. Az igék három csoportja. 153.
§. A cselekvő igék osztályozása. 154. §. Kiható értelemben használt benható igék. 156. §. Szenvedő igék. ... ... ... ... ... 59-60
II. Az igék változásai. ... ... ... ... ... 60
A) Igeképzés 157. §. Az igeképzés fajai 60-61
1. Összetétel. 158. §. Az összetétel fajai, a) Mellérendelő összetétel. 159. §. Kifejtés, b) Alárendelő összetétel. 160. §. Kifejtés. 61-62
2. Képzőkkel való igeképzés. 161. §. Felosztás. 62
a) Igékből való igeképzés. 162. §. Az igetövekhöz járuló igeképzők fajai. 1. Szenvedő igék. 163. §. Példák. 2. Visszaható igék.
164. §. A képzők felsorolása. 3. Kezdő igék. 165. §. Kifejtés példákkal. 4. Mozzanatos igék. 166. §. Kifejtés példákkal. 5. Gyakorító igék. 167. §. Kifejtés példákkal. 6. Miveltető igék. 169. §. Kifejtés példákkal. 7. Ható igék. 169. §. Kifejtés ... ... 62-69
b) Névszótöböl való igeképzés. 170. §. Névszótőhöz járuló igeképzők. 1. Az alapszó a cselekvés eszköze. 171. §. Kifejtés. 2. Az alapszóval való ellátást jelentő képzők. 172. §. Kifejtés. 3. Ellátódást jelentő igék. 173. §. Kifejtés. 4. Az alapszó tisztének teljesítését jelentő igék. 174. §. Példák. 5. Az alapszónak tartást és
nevezést jelentő igék. 175. §. Példák. 6. Az alapszónak látszást
jelentő igék képzői. 176. §. Kifejtés. 7. Az alapszóvá tevést jelentő igék képzője. 177. §. Példák. 8. Az alapszóvá levést jelentő igék. 178. §. Példák. 9. Az alapszóval való foglalkozást jelentő képzők. 178. a. §. Példák. ... 70-72
B) Az igeragozás. 179. §. Az igeragozás mondattani szerepe.
180. §. Idő és módjelek, személyragok 72-73
1. Az állítás módja (modus). 181. §. Jelentő, fetlételes és felszólító mód. 2. A cselekvés ideje (tempus). 182. §. Múlt, jelen és
jövő idő. 3. A cselekvés állapota, (actio). 183. §. Beálló, folyó és
befejezett cselekvés. 184. §. Az actio a magyar nyelvben. 4. Az
alany száma (numerus) és személye (persona). 185. §. Egyes és
többes szám: első, második és harmadik személy. 186. §. Ikes
és iktelen igék. Az alanyi személyragok. 187. §. Ikes és iktelen
igék felcserélése. 5. A tárgy személye. 188. §. Alanyi és tárgyas
ragozás. A tárgy személyét mutató ragok. ... 73-77
Az igeragozásról általában. 189. §. A cselekvés idejének és
állapotának egyeztetése mindhárom módban. 190. §. A cselekvés
ideje mindhárom módban az actio kiemelésével. 191. §. Megjegyzések a felsorolt igealakokról. ... ... ... 77-78
Az idő kifejezése a magyar igeragozásban. ... ... 79
192. §. Kifejtés. 193. §. I. Jelentő mód. II. Feltételes mód. 194. §.
Kifejtés. 10. Felszólító mód. 195. §. Kifejtés. 196. §. Igenevek. 1.
Főnévi igenév. 197. § Kifejtés. 2. Melléknévi igenév. 198. §. Kilejtés. 3. Határozó igenevek. 199. §. Kifejtés. ... ... 79-86
Eltérések a rendes igealakoktól. 200. §. Az eltérő igék. 1. A v-tövű igék. 201. §. A v-tövű igék három csoportja, a) A tiszta v-tövű igék ragozása. 202. §. Kifejtés, b) Az sz-szel bővülő v-tövek ragozása. 203. §. Kifejtés, c) Az sz-szel vagy d-vel bővülő
v-tövek ragozása. 204. §. Kifejtés. 2. A „vagyon'' és „megyen"
igék ragozása. 205. §. Kifejtés. 86-94
Hiányos igék. 206. §. Kifejtés ... ... ... ... 94
Ikes és iktelen személyragok felcserélése. 207. §. Kifejtés. ... 95
Hangváltozások az igeragozásban. 208. §. A hangváltozások nemei. ... ... ... ... 95
1. Hangösszeolvadás. 209. §. Magánhangzók összeolvadása. 210.
§. Mássalhangzók összeolvadása. 2. Pótlónyújtás. 211. §. Pótló
magánhangzó-nyújtás. 212. §. Pótló mássalhangzó-nyújtás. 3. Mássalhangzók hasonúlása. 213. §. Kifejtés. 4. T-végű igék felszólító módja. 214. §. Kifejtés. 5. Tiszta v-tövű igék felszólító módja. 215. §.
Kifejtés ... ... ... ___ ... ... ... 95-98
HARMADIK SZAKASZ. Viszonyszók. 98
216. A viszonyszó meghatározása. 217. §. A viszonyszók felosztása. 218. §. Az állandó viszonyszók fajai... ... 98-99
1. A névelők. 219. §. Határozott és határozatlan névelő. 2. A
határozó ragok és névutók. 220. §. A ragok és névutók osztályozása. 3. A határozó szók. 221. §. A határozó szók osztályozása.
222. §. A határozó szók eredete. 223. §. A határozó szók fokozása. 224. §. A határozó szók ragozása. 4. A kötőszók. 225. §.
A kötőszó meghatározása és felosztása. 226. §. A mellérendelő
kötőszók. 227. §. Az alárendelő kötőszók. 5. Az indulatszók.
228. §. Az indulatszók osztályozása... ... - - 99-104
NEGYEDIK SZAKASZ. A szók leírása. 104
229. §. Általános szabály. Különös szabályok : ... - 104
1. Képzett és ragozott szók írása. 230. §. Kifejtés. 2. A családnevek írása. 231. §. Kifejtés. 3. Idegen szók írása. 232. §. Kifejtés. 4. Nagy kezdőbetűk használata. 233. §. Kifejtés. 5. A szótagolás. 234. §. Kifejtés. 6. Rövidítés. 235. §. Kifejtés... ... ... 104-108
HARMADIK RÉSZ. MONDATTAN. 109
236. §. A mondattan feladata. 237. §. A mondat meghatározása.
238. §. Az alany és állítmány. A mondattan feltagolása 109-110
ELSŐ SZAKASZ. Az egyszerű mondat. 110
Első fejezet. Az egyszerű mondat tagjai. 239. §. Kifejtés. 240. §.
Puszta, hiányos, bővített mondat ... ... _ 110-111
I. Az alany. 241. §. Cselekvő és szenvedő alany. 242. §.
Az alany kifejezése beszédrészekkel. 243. §. Az alany főnév.
244. §. Az alany melléknév. 245. §. Az alany névmás. 246. §.
Az alany viszonyszó. 247. §. Az alany ragozott ige. 248. §.
Alany nélküli mondatok. 249. §. Az alany személynévmás. 250. §.
Az állítmány természeti tünemény. 251. §. Határozatlan alany.
252. §. Általános alany. 253. §. Az általános alany főnévi igenév. 111-115
II. Az állítmány. 254. §. Az állítmány meghatározása. 255. §.
Az ige nemeinek használata. 256. §. A módok és idők használata;
257. §. A jelentő mód folyó cselekvésű alakjának használata.
258. §. A befejezett cselekvést jelentő igealakok használata.
259. §. A beálló cselekvést jelentő igealakok használata. 260. §.
Elbeszélő múlt. 261. §. Folyamatos múlt. 262. §. Végzett múlt.
263. §. Feltételes folyó cselekvés. 264. §. Feltételes végzett cselekvés. 265. §. Felszólító mód beálló cselekvés. 266. §. Felszólító
mód befejezett cselekvés. 267. §. Állítmánykiegészítő. 268. §. Az.
alany és állítmány egyezése. 269. §. Az állítmány száma és személye. 270. Állítmányi névszó egyezése ___ 115-124
III. A tárgy. 271. §. A tárgy meghatározása. A tárgy kifejezése. 272. §. Accusativus cum infinitivo. 273. §. Külső és belső tárgy. 274. §. Határozatlan és határozott tárgy. 275. A tárgyrag elmaradása 124-129
IV. A határozó. 276. §. A határozó meghatározása. 277. §.
Az alany és tárgy mint határozó 129-130
I. Eredethatározók. A) Változó eredethatározók. 278. §. Az
eredethatározók alcsoportjai. 279. §. Az eredethatározásra szolgáló viszonyszók. a) Az eredethatározó ragok használata. 1. Eredethatározók -bői raggal. 280. §. Kifejtés. 2. Eredethatározók -ből raggal. 281. Kifejtés. 3. Eredethatározók -ról raggal. 282. §. Kifejtés. 4. Eredethatározók -ért raggal. 283. §. Kifejtés, b) Az eredethatározó névutók használata. 1. Eredethatározók közül névutóval. 284. §. Kifejtés. 2. Eredethatározók felöl névutóval. 285. §. Kifejtés. 3. Eredethatározók mellől névutóval. 286. §. Kifejtés.
4. Eredethatározók alól névutóval. 287. §. Kifejtés. 5. Eredethatározók elöl névutóval. 288. §. Kifejtés. 6. Eredethatározók mögül
névutóval. 289. §. Kifejtés. 7 Eredethatározók óta, után és múlva
névutóval. 290. §. Kifejtés 8. Eredethatározók miatt névutóval.
291. §. Kifejtés ___ ___--- 130-137
B) Állandó eredethatározók ___ __ 137
III. Folyamathatározók. 292. §. A folyamathatározó alcsoportjai. 293. §. A folyamathatározásra szolgáló viszonyszók. a)
Folyamathatározók ragokkal. 1. Folyamathatározók -ben raggal.
294. §. Kifejtés. 2. Folyamathatározók -n raggal. 295. §. Kifejtés.
3. Folyamathatározók -nál raggal. 296. §. Kifejtés. 4. Folyamathatározók -t (-tt) raggal. 297. §. Kifejtés. 5. Folyamathatározók -vel raggal. 298. §. Kifejtés. 6. Folyamathatározók -stúl raggal.
299. §. Kifejtés. 7. Folyamathatározók -képen, -kép, -ként raggal.
300. §. 8. Folyamathatározók -úl, -ül raggal. 301. §. Kifejtés. 9.
Folyamathatározók -lag, -leg raggal. 302. §. Kifejtés. 10. Folyamathatározók -szer raggal. 303. Kifejtés. 11. Folyamathatározók
-kor raggal. 304. §. Kifejtés, b) Folyamathatározók névutókkal. 1.
Folyamathatározók között névutóval. 305. §. Kifejtés. 2. Folya-
mathatározók felett névutóval. 306. §. Kifejtés. 3. Folyamathatározók mellett névutóval. 307. §. Kifejtés. 4. Folyamathatározók
alatt névutóval. 308. §. Kifejtés. 5. Folyamathatározók előtt névutóval. 309. §. Kifejtés. 6. Folyamathatározók mögött névutóval.
310. §. Kifejtés. 7. Folyamathatározók körül névutóval. 311. ~§.
Kifejtés. 8 Folyamathatározók hosszatt névutóval. 312. §. Kifejtés. 9. Folyamathatározók helyett névutóval. 313. §. Kifejtés. 10.
Folyamathatározók gyanánt névutóval. 314. §. Kifejtés. 11. Folyamathatározók szerint névutóval. 315. §. Kifejtés. 12. Folyamathatározók nélkül névutóval. 316. §. Kifejtés. 13. Folyamathatározók által névutóval. 317. §. Kifejtés 137-148
B. Állandó folyamathatározók. 318. §. Határozók. 319. §. Folyamathatározó igenevek. 148-149
III. Véghatározók. ... ... ... 149
A) Változó véghatározók. 320. §. A véghatározók osztályozása.
321. §. A véghatározó viszonyszók. ... ... ... 149
a) Véghatározók ragokkal. 1. Véghatározók -be raggal. 322. §.
Kifejtés. 2. Véghatározók -ra raggal. 323. §. Kifejtés. 3. Véghatározók -hoz raggal. 324. §. Kifejtés. 4. Véghatározók -nek raggal.
325. §. 5. Véghatározók -ig raggal. 326. §. Kifejtés. 6. Véghatározók -vá, -vé raggal 327. §. Kifejtés. 7. Véghatározók -úl, -ül
raggal. 328. §. Kifejtés. 8. Véghatározó -ért raggal. 329 § Kifejtés. ... ... ... ... ... 149-154
b) Véghatározók névutókkal. 1. Véghatározók közé névutóval.
330. §. Kifejtés. 2. Véghatározók fölé névutóval. 331. §. Kifejtés.
3. Véghatározók felé névutóval. 332. §. Kifejtés. 4. Véghatározók
mellé névutóval. 333. §. Kifejtés. 5. Véghatározók elé névutóval.
334. §. Kifejtés. 6. Véghatározók mögé névutóval. 335. §. Kifejtés. 7. Véghatározók köré névutóval. 336. §. Kifejtés. 8. Véghatározók alá névutóval. 337. §. Kifejtés. 9. Véghatározók után névutóval. 338. §. Kifejtés. 10. Véghatározó végett névutóval. 339. §.
Kifejtés. 11. Véghatározó iránt névutóval. 340. §. Kifejtés. 12.
Véghatározók ellen névutóval. 341. §. Kifejtés. ... 154 - 157
B) Állandó véghatározók. 342. §. Véghatározó határozó szók.
343. §. Véghatározó igenév. 344. §. A határozószók táblázata. 158-159
V. A jelző. 345. §. A jelző meghatározása és osztályozása. 160
1. Tulajdonság jelző. 346. §. Kifejtés. 347. §. A tulajdonságjelző egyezése. 347. §. A számnév, mint melléknévi jelző. 2. Birtokos jelző. 349. §. A birtok-viszony kifejezése. 1. A birtokos jelző személynévmás. 350. §. Kifejtés. 2. A birtokos jelző névszó.
351. §. Kifejtés. 3. Értelmező 352. §. Kifejtés. ... ... ... ... 160-163
Második fejezet. Az egyszerű mondat nemei. ... ... 163
353. §. Az egyszerű mondat osztályozása. ... ... 163-164
I. Értesitő mondat. 354. §. Az értesítő mondat osztályozása.
1. A jelentő mondat. 355. §. Kifejtés. 356. §. Feltételes jelentő
mondat. 2. Kívánó mondat. 357. §. A kívánó mondat osztályozása. 164-166
II. Kérdő mondat. 358. §. Kifejtés ... 166
III. Felkiáltó mondat. 359. §. Kifejtés. ... ... ... ... 166-167
IV. Tagadó mondatok. 360. §. A tagadás kifejezésé. 361. §. A
„nincs" és „sincs" használata ____ ... ...167-168
Harmadik fejezet. Az egyszerű mondat szórendje. ... ...168
462. §. Hangsúly, szólam. 363. §. Szórend. 1. Az állítmány hangsúlyos. 364í §. Kifejtés. 2. Más mondatrész hangsúlyos. 365. §. Kifejtés. 366. §. Az "is" és a tagadó szócskák helye. 267. §. A jelzők helye. 368. §. Az igekötők helye. 369. §. A mondatban egynél több hangsúlyos rész van. ___ ___ __. ___ ___ 168-171
MÁSODIK SZAKASZ. Az összetett mondat 171
370. §. Az összetett mondat nemei 171
Első fejezet. Mellérendelt mondatok. __ ... ...171
371. §. A mellérendelt mondatok osztályozása. I. Kapcsolt mondatok. 372. §. Kifejtés. 373. §. Kötőszó nélküli kapcsolt mondatok. II. Választó mondatok. 374. Kifejtés. III. Ellentétes mondatok.
375. §. Kifejtés. IV. Következtető mondatok. 376. §. V. 377. §.
Magyarázó mondatok. 378. §. Magyarázó és következtető mondatok átalakítása. 379. §. Mellérendelt mondatrészek. 171-175
Második fejezet. Alárendelt mondatok 175
380. §. Az alárendelt mondat osztályozása. 175-176
I. Alanyi mondatok. 381. §. Kifejtés. 382. §. Az alanyi mondat beolvasztása a főmondatba. 176-177
II. Tárgyi mondatok. 383. §. Kifejtés. 384. §. Az idézet. 385.
§. Egyenes beszédnek függő beszéddé való átalakítása. 386. §. A tárgyi mondat beolvasztása. ... ..177-179
III. Határozó mondatok. 387. §. A határozó mondatok osztályozása. ... ..179-180
A) Eredethatározó mondatok. 1. 388. §. Helyhatározó mondatok. 2. 389. §. Időhatározó mondatok. 3. 390. §. Okhatározó mondatok. 4. 391. §. Általában eredethatározó mondatok. ... -180-182
B) Folyamathatározó mondatok. 292. § Osztályozás. 1. 393. §.
Helyhatározó mondatok. 2. 394. §. Időhatásozó mondatok. 3. 395.
§. Módhatározó mondatok. 4. 396. Általában folyamathatározó mondatok. _- - - - -182-185
c) Véghatározó mondatok. 397. §. Osztályozás. 1. 398. §. Helyhatározók. 2. 399. §. Időhatározók. 3. 400. §. Célhatározók. 4.
401. §. Általában véghatározó mondatok. 402. §. A határozó mondatok beolvasztása. .186-191
IV. Jelző mondatok. 403. §. Osztályozás, a) Tulajdonságjelző
mondatok. 404. §. Kifejtés, b) Birtokos jelző' mondatok. 405. §.
Kifejtés. 406. §. A jelző mondatok beolvasztása ... -189-191
407. §. Többszörösen összetett mondatok. 408. §. A körmondat
409. §. Példák a körmondatokra. - ... 191-193

Témakörök