Rendszer- és gazdaságtan I.

Tartalom

Elősző 3
1. A SZOCIALISTA NÉPGAZDASÁG RENDSZERE 5
1.1 A gazdasági rendszerek fogalma és főbb jellemzői 5
1.2 A gazdasági rendszerek szerkezete (strukturája) 8
1. 3 Gazdasági rendszerek létesítése, irányítása, szabályozása 9
1.4 A társadalmilag szervezett tevékenység szerkezetének vizsgálata 11
1.5 Az ágazati kapcsolatok mérlege 16
1.6 A népgazdasági tervezés rendszere 20
1.6.1 A szocialista gazdaság, mint tervgazdaság 20
1.6.2 A népgazdasági tervek 23
1.6.3 A népgazdasági tervek készítése 27
1.6.4 A tervkészítésnél felmerülő elvi és gyakorlati problémák 37
1.7 A népgazdaság irányítási rendszere 39
1.7.1 A gazdaság vizsgálatának szükségessége 40
1.7.2 A gazdaság irányításának eszközei 46
1.8 A szocialista vállalat, mint a termelés szervezett alapegysége 46
1.8.1 A vállalatról általában 46
1. 8.2 A vállalatok funkciói 47
1.8.3 A népgazdaság vállalati strukturája 50
1.8.4 A népgazdaság vállalati struktúrájával kapcsolatos gyakorlati problémák 52
2. A TERMELÉS TÉNYEZŐI 57
2.1 Emberi erőforrások 57
2.1.1 Munkaerőforrás 57
2.1.2 A munkaerőforrás számbavétele, elemzési eszközei, előrejelzése 58
2.1.3 Munkaerő-felhasználás 64
2.1.4 Munkaerőmozgás 67
2.1.5 Munkaerőmérleg 67
2.1.6 Munkaerőhelyzet Magyarországon (1950-1978) 69
2.2 Állóeszköz-gazdálkodás 73
2.2.1 A vállalatok eszközei 73
2.2.2 Az állóeszközök számbavétele 74
2.2.3 Az állóeszköz-gazdálkodás tartalma, feladata 77
2.2.4 Az állóeszköz-állomány szerkezete, változása 78
2.2.5 Az állóeszközök elhasználódása, kopása 81
2.2.6 Az állóeszközök élettartama 84
2.2.7 Az állóeszközök amortizációja 86
2.2.8 Állóeszköz-fenntartás 90
2.2.9 Állóeszköz-kihasználás 90
2.3 Beruházások 94
2.3.1 A beruházások fogalma, célja 94
2.3.2 A beruházások csoportosítása 97
2.3.3 A beruházási tevékenység számbavétele 99
2.3.4 A beruházások lebonyolítása 100
2.3.5 Beruházás gazdaságossági számítások elvei, népgazdasági szintű mutatói 101
2.3.6 Beruházáspolitika, a beruházások tervezése és szabályozása 103
2.3.7 A közlekedés-hírközlés beruházáspolitikai elvei és célkitűzései 106
2.4 Műszaki fejlesztés 111
2.4.1 A műszaki fejlesztés és a kutatás fogalma, célja 111
2.4.2 A műszaki fejlesztés módszerei 111
2.4.3 A műszaki fejlesztés hatása a gazdasági növekedésre 113
2.4.4 A műszaki fejlesztés hatásának mérése 115
2.4.5 A műszaki fejlesztés és a kutatás tervezése 117
2.4.6 A kutatás-fejlesztés tervezése és irányítása a közlekedésben és a hírközlésben 120
2.5 Termékforgalmazási és készletezési rendszer 121
2.5.1 Népgazdasági tervezés - anyagi mérlegek 121
2.5.2 Termék-forgalmazás 124
2.5.3 Készletezés 127
2.5.4 Hitelezés 129
3. A TERMELÉS GAZDASÁGI EREDMÉNYESSÉGE 131
3.1 A gazdaságossági vizsgálatok 131
3.1.1 A gazdaságosság elve, a gazdaságossági vizsgálatok célja 131
3.1.2 A gazdaságossági vizsgálatok csoportosítása 132
3.1.2.1 Döntési problématípusok és a gazdaságossági vizsgálatok 133
3.1.2.2 A vizsgálatok köre, térbeli horizontja 136
3.1.3 A gazdasági tevékenység mutatóinak képzése és értékelése 138
3.1.4 A gazdaságossági vizsgálatok sajátosságai 140
3.1.4.1 Relatív jelleg 140
3.1.4.2 Az "időtényező" szerepe 141
3.2 A gazdasági eredményesség általános mértékkategóriái 143
3.3 A munkatermelékenysége 147
3.3.1 A termelékenység fogalma, a részletes és teljes munkatermelékenység 147
3.3.2 A termelékenység mérésének módjai és számbavételi lehetőségei 150
3.3.3 A különböző számbavételi lehetőségek sajátosságai 150
3.3.3.1 A termelési eredmény számbavétele 150
3.3.3.2 A ráfordítások számbavétele 152
3.3.4 A munkatermelékenység alakulására ható főbb tényezők 153
3.4 A termelési költségek és az önköltségszámítás 161
3.4.1 A költségfogalmak értelmezése 161
3.4.2 A költségek osztályozása 164
3.4.2.1 Költségnemek 164
3.4.2.2 Egyszerű és összetett költségek 167
3.4.2.3 Alap- és mellék (járulékos) költségek 167
3.4.2.4 Közvetlen és közvetett költségek 167
3.4.2.5 Állandó és változó költségek 169
3.4.3 Költségelemzés a teljesítményváltozás alapján (költségfüggvények) 169
3.4.3.1 Állandó költségek 170
3.4.3.2 Változó költségek alakulása a termelési volumen (illetve a kapacitáskihasználás) függvényében 172
3.4.3.3 Az összevont költségfüggvény 174
3.4.4 Önköltség befolyásoló tényező 178
3.4.4.1 Önköltség és kapacitásnagyság összefüggése . 179
3.4.4.2 Önköltség és kapacitáskihasználás összefüggése 179
3.4.4.3 Termékösszetétel és választék hatása az általános önköltség alakulására 179
3.4.4.4 Termelékenységváltozás hatása az önköltségre 180
3.4.4.5 Technológiai változatok hatása az önköltségre 181
3.4.4.6 Az önköltségváltozás egyéb tényezői 183
3.4.5 Az önköltségszámítás célja és feladata 183
3.5 A jövedelmezőség (rentabilitás) 184
3.5.1 A jövedelmezőség fogalma és mérőszáma 184
3.5.2 A jövedelmezőség gazdasági szerepe, funkciója 187
3.5.3 A termelés rentabilitása és a termelési volumen összefüggése 188
3.5.3.1 Költségfedezeti diagram 188
3.5.3.2 A "jövedelmezőségi karakterisztika" 190
3.5.4 A jövedelmezőség javításának tényezői 193
3.6 Gazdasági-társadalmi hatékonyság 194
3.6.1 A hatékonyság fogalma 194
3.6.2 A hatékonyság-elemzés módszere 195
3.6.3 A hatékonyság fokozásának lehetőségei 198
3.7 Értékelemzés mint költségvizsgálati módszer 202
4. ÁRPOLITIKA, ÁRSZABÁLYOZÁS 205
4.1 Árpolitika 205
4.2 A magyar árpolitika 1946-tól napjainkig 206
4.3 Az árpolitika és az árrendszer változása 1980 után 210
4.4 Ártervezés 211
4.5 Árszabályozás 214
4.6 Árhatóságok 217
4.7 Árellenőrzés 218
4.8 Árinformáció 220
5. A PÉNZGAZDÁLKODÁS ÉS A SZÁMVITEL RENDSZERE 221
5.1 A pénz és a pénztulajdonosok 221
5.2 Pénzügyi döntések 222
5.3 Jövedelemszabályozás 226
5.4 Pénzügyi mérlegek 228
5.5 Pénzintézetek 232
5.6 A számvitel rendszere 233
5.7 A könyvviteli számlarend 235
5.8 A korszerű számvitel 238
5.9 Nemzetközi elszámolások 238
6. A SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS RENDSZERE 241

Témakörök