Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon

1664-1685

Szerző

Benczédi László

Szerkesztő

Szűcs Jenő

Vörös Antal

Budapest

'Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	180 oldal
Sorozatcím:	Értekezések a történeti tudományok köréből
Kötetszám:	91
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-05-2326-4

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Benczédi László tanulmánya a Magyarország története c. szintézis számára készült politikai történeti fejezetből önállósult külön kiadvánnyá - s egyben olyan összefoglalássá, amely a címében feltüntetett időhatárok között mind szövegében, mind jegyzetanyagában mélyebbre ás, mint azt a századokat átfogó szintézis műfaja lehetővé tenné. A cél a kor politikai felépítményében uralkodó legfőbb állami-kormányzati formációk, a rendiség, az abszolutizmus és a centralizáció konkrét megjelenési formáinak, illetve ezek egymáshoz való - nemegyszer antagonisztikus - kapcsolatainak bemutatása. Az áttekintett időszak, a XVII. század végi magyar politikai történet jelentőségét a tanulmány abban összegzi, hogy a török befejező két évtizedének "zsákutca" jellege ellenére ez a kor követendő utat, használható modellt formált ki a Rákóczi-szabadságharc számára - majd változott körülmények között a XVIII. századi Habsburg-uralkodók részére is -, amikor a központosító rendi monarchia felépítésében jelölte... Tovább

Tartalom

Előszó	7
A Wesselényi-féle rendi szervezkedés (1664-1671)	9
A rendi ellenzékiség eredete és háttere	9
A rendi szervezkedés kibontakozása (1666-1668)	17
A szervezkedés második szakasza és az 1670. évi felkelés	24
A rendi mozgalom bukása és megtorlása	31
Miért nem vált a rendi mozgalom leverése Magyarország Fehérhegyévé?	36
Az abszolutizmus és a rendiség küzdelme a korai kuruc mozgalom időszakában (1671-1678)	41
Az abszolutista kísérlet feltételei és előzményei Kelet-Közép-Európában	41
Az abszolutista politika két iránya Magyarországon	49
A kuruc mozgalom kibontakozása 1672-ben	57
A lipóti abszolutizmus ellenreformációs oldalának felülkerekedése	65
A kuruc mozgalom és Erdély ellentmondásos kapcsolata az 1670-es évek derekán	74
A Thököly-felkelés (1678-1685)	84
Thököly Imre a kuruc hadak élén	84
Az 1681. évi országgyűlés: az abszolutizmus meghátrálása	95
Válaszúton a kuruc mozgalom	104
Thököly felső-magyarországi fejedelemsége	115
A török háború kiújulása és a felkelés bukása	129
Összegezés	135
Jegyzetek	140
A Wesselényi-féle rendi szervezkedés (1664-1671)	140
Az abszolutizmus és a rendiség küzdelme a korai kuruc mozgalom időszakában (1671-1678)	150
A Thököly-felkelés (1678-1685)	162
Rövidítések jegyzéke	180