Bevezető | 11 |
Horváth István: A konferencia köszöntése a rendező megye nevében | 13 |
Kövér György: A konferencia megnyitása | 15 |
Csoportok közösségek, egyesületek a 18-19. században | |
Kiss Z. Géza: A dunamelléki református egyházkerület 1816-1819. évi püspöklátogatási iratainak forrásértéke és ezek történeti tanulságai | 19 |
Szomszéd András: A cigánysággal kapcsolatos összeírások és statúmok forrásértéke a 17. század második felétől a 19. század közepéig | 27 |
Bősze Sándor: Az egyesületek mint forrástípusok és ezek kutatása - KÜlönös tekitettel a dualizmuskori Somogyra | 37 |
Tóth István: Az egyesületek hatása a szlovák társdalomra és annak anyagi, gazdasági hátter a Felvidéken a dualizmus idején | 41 |
Tóth László: Az intézményesültérintkezési formák és a közéletiség alakulása a 20. században (Besenyőtelek) | 45 |
Gál Róbert Iván. A dualizmuskori szabadkőművesség foglalkozási összetétele | 55 |
Nagy Beáta: Az elit társasélete a klubok, kaszinók kertében | 69 |
Pifkó Péter: Családi kapcsoaltok szerepe Esztergom kulturális életében a 19. század végén | 77 |
Nemesek, polgárok, etnikumok a helyi társadalomban | |
Edmann Gyula: A Zemplén megyei nemeség tagozódása, jövedelmi viszonyai a 19. század első felében | 85 |
Hudi József: A Veszprém megyei politikai elit a 18-19. században | 99 |
Ódor Imre: Az 1809. évi nemesi összeírás forrásértéke, felhasználásának lehetősége | 111 |
Láczay Magdolna: A Rétközi nemesi társadalma a 18-19. században | 124 |
Pálmány Béla: A mezővárosk társadalma Nógrád vármegyében a török hódoltság utolsó szakaszától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig | 133 |
Benda Gyula: Egy mezővárosi közösség rekonstrukciója 1700 és 1850 között - Kérdések és lehetőségek Keszthely példáján | 145 |
Darkó Jenő: Görögkeleti egyházszervzet és népesség a 18. században Magyarországon | 153 |
Nemes Lajos: Eger város társadalmi rétegződése 1720-tól a 18. század végéig | 167 |
Horváth D. Tamás: Egy mezővárosi iparos a reformkor kezdetén - Stindl György keszthelyi rézműves hagyatéka | 173 |
Gajáry István: A pesit Hupf-Mayerhoffer család. A társadalmi átrétegződés egy tipikus esete a 18-19. században | 179 |
Nagybirtok és népessége, paraszti társadalom - paraszti család | |
Papp Klára: Jobbágyi társadalom a 18. századi bihari magánföldesúri birtokon | 189 |
Klaniczay Gábor: A boszorkányvád szociológiája a 18. századi falvakban és mezővárosokban | 201 |
Kaposi Zoltán: Nagybirtok és népessége Somogyban a 19. század elején | 209 |
Knézy Judit: Egy gazdasági utasítás az 1780-as években a csurgói uradalmi alkalmazottak munkakörének és bérének korrigálásáról, s ennek tanulságai | 219 |
Szabó László: Családszervezt és családi gazdálkodás a Jászságban a 18-19. században | 227 |
Szuhay Péter: A besenyőtelki Mlinkó család története a 18-20. században | 237 |
Ortutay András: Egy esztergomi földműves család gazdasági és társadalmi viszonyai a 18-19. században | 247 |
Soós László: Egy eladósodott kisbirtokos paraszti család hiteltörlesztési esélyei a két világháború között a Dél-Alföldön | 255 |
N. Kiss István: A magyar királyság népességének osztálytagozódása 1707-ben | 263 |
A polgári társadalom bázisa, ideológiája - tőkés rétegek, nemesség | |
Tóvári Judit: Polgárosodás és helyi haalompolitika 1872-1917 között | 287 |
Glósz József: Kapitalizálódás, tőkeképződés a Tolna megyei kisbirtokos nemesség körében (1830-1867) | 297 |
Kosján László: A gazdasági elit Nógrád vármegyében a dualizmus korában (A polgárosulás tendenciái, hordozóik) | 305 |
Halmos Károly: Gregersen Gudbrand 1869-es csődpere | 321 |
Kövér György: Egy kereskedő-bankár kapcsolatrendszere - Kohen I. I. 1869-es csődperének tanulságai | 331 |
Lakatos Éva Mária: Négy generáció a polgárosodás útján - A báró Berzeviczy-Szmrecsányi család 1830 és 1985 között | 345 |
Marjanucsz László: A szegedi zsidó burzsoázia gazdasági vállalkozásai a 19. század második felében | 351 |
Tímár Lajos: Várostörténet, városföldrajz és családtörténet | 367 |
Széchenyi Mihály: A szélsőjobboldal társadalmi bázisa az 1935-ös debreceni választásokon | 391 |
Hierarchia, bürokratizálódás és mobilitás a 18-19. században | |
Benedek Gábor: A minisztériumi tisztviselők mobilitása a dualizmus idején | 397 |
Vörös Károly: A főrendihz 1885. évi reformja. (Egy kutatás tervei és első eredményei) | 407 |
Tóth Zoltán: A századvégi foglalkozásstatisztika ágazati rendszere, mint rendi strukturális örökség | 421 |
Fülöp Éva Mária: Gazdatisztek a Tihanyi Apátság uradalmában (1848-1945) | 427 |
Szili Ferenc: A műszaki és az adminisztratív tisztviselők élet- és munkakörülményei a MIR Kaposvári Cukorgyára a két világháború között | 437 |
Gyarmathy Zsigmond: Adalékok Kállay Miklós szabolcsi főispán (1922-1929), később mniszterelnök portréjához Olchváry Pál naplója alapján | 447 |
Zachar József: Magyar huszárok a 18. századi francia haderőben | 453 |
Mazsu János: Az értelmiségbe irányuló integrációs mobilitás Magyarországon az I. világháború előtti félszázadban | 463 |
Szakály Sándor: A magyar katonai elit a másosik világháború időszakában | 3 |
Majdán János: Vasutaosk Magyaroszágon 1846 és 1918 között | 47 |
Sudár Kornélia: Az első tömegközlekedési eszköz, az omnibusz elterjedése Budapesten és hatása főváros 19. századi nagyvárosi fejlődésében | 479 |
Lengyel György: A két világháború közötti gazdasági elit kuttásának problémái | 489 |
Gyáni Gábor: Migrigáció és mobilitás: A városi munkásság szerkezte a két világháború között | 495 |
Zeke Gyula: Erdei Ferenc kettős modellje a statisztikai empíria tükrében. - Verifikálási kísérlet | 505 |
Faragó Tamás: Zárszó | 519 |
Angol nyelvi összefoglalók (English Summaries) | 523 |
A konferencia programja | 577 |
A résztvevők névsora | 581 |