Rendészet, vagyonvédelem
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A költségvetési- tehát állam- és közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális - intézmények működési sajátosságait elemezve tűnt fel, hogy a biztonságszervezés körébe sorolható ügyeknek...
Tovább
Előszó
A költségvetési- tehát állam- és közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális - intézmények működési sajátosságait elemezve tűnt fel, hogy a biztonságszervezés körébe sorolható ügyeknek sokszor nincs igazi gazdájuk.
A rendészeti, vagyon-, tűz-, munka-, és polgári védelmi ügyintézők gyakran formális megbízással, szakképzettség nélkül kísérik (vagy éppen meg sem kísérlik) elvégezni feladataikat. Nem ok nélkül véljük úgy, hogy a gazdasági társaságok, szervezetek "háza táján" sincs ez másképp.
A széleskörű tapasztalatok szerint ott jobban mennek a dolgok, ahol legalább egy szakképzett, ambiciózus, - a biztonságszervezés szerteágazó és összetett, egymással összefüggő feladatait értelmezni és megoldani képes - személyt bíztak meg -- kapcsolt munkakörben - ezekkel az ügyekkel. Az első számú vezetőnek e tekintetben "hátországa" van, és nem véletlen, hogy az ún. fő- vagy alaptevékenységét is kevesebb kritika éri.
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékes főosztálya felismerve az előbbieket, képzési programot segített életre biztonságszervezői (rendészeti-, vagyon-, tűz-, munka-, és polgári védelmi) feladatot összevont munkakörben is ellátni képes szakemberek képzésére és az államilag elismert szakképzés színvonalára, korszerűsítésére is folyamatosan figyelmet fordít.
A szakképzettség az Országos Képzési Jegyzékben 5369 FEOR számon szerepel, akceptálja a köztisztviselők képesítési előírásait tartalmazó jogszabály is, valamint a személy- és vagyonőrzés szakterületén képesítésként is elfogadott.
Vissza
Tartalom
Bevezetés 5
1. A rendészeti, vagyonvédelmi szervezet 7
1.1. A szervezet felépítése 7
1.2. A rendészeti, vagyonvédelmi dolgozók jogai és kötelességei 8
1.2.1. Rendészeti és Vagyonvédelmi Szabályzat 8
1.2.2. Rendészeti, vagyonvédelmi szakszolgálat feladatai 10
1.2.3. A rendészeti, vagyonvédelmi ellenőrzések rendszere, módszere 12
1.3. Pénzőrzés, pénzszállítás 14
1.4. Kulcskezelés, kulcsőrzés rendje 17
1.5. Ki- és beszállítások rendje 19
1.6. Ki- és belépés rendje, belső mozgás 22
1.7. Portaszolgálat 25
1.8. A személyzet tulajdona védelmének elősegítése 30
1.9. Vagyontárgyak kölcsönzése 31
1.10. Házirendek 32
2. A vagyonvédelem technikai eszközei 35
2.1. Vagyonvédelemmel kapcsolatos szabályozások (fogalmak) 35
2.2. Elektronikai jelző- (riasztó) rendszerek 39
2.2.1. A teljes körű elektronikai jelzőrendszer 39
2.2.2. Részleges elektronikai jelzőrendszer 41
2.2.3. Minimális elektronikai jelzőrendszer 43
2.2.4. Az elektronikus jelzőrendszer kialakítása során alkalmazott eszközök 44
2.3. Mechanikai védelmi rendszerek 62
2.3.1. Mechanikai (fizikai) védelemmel szemben támasztott követelmények 62
2.3.2. Teljes körű mechanikai védelem 63
2.3.3. Részleges mechanikai védelem 63
2.3.4. Minimális mechanikai védelem 64
2.3.5. Rácsok 64
2.3.6. Nyílászárók 65
2.3.7. Zárak 67
2.3.8. Falazatok 67
2.3.9. Lemez- és páncélszekrények 68
2.3.10. Széfek 69
2.3.11. Trezorszobák 69
3. A fegyveres őrség megszervezése és működtetése 71
3.1. Objektumok veszélyeztetettsége 71
3.1.1. Objektumőrzés 71
3.1.2. A fegyveres biztonsági őrségek megszervezése 73
3.2. Az objektum védelmének megszervezése 76
3.2.1. A védelemmel szemben támasztott követelmények 76
3.3 Az őrségek szervezeti felépítése 85
3.4. Feladatok, kötelezettségek az őrség különböző beosztásaiba 86
3.5. Az őrségek személyi és egyéb felszerelése 91
3.6. Szolgálatba lépés rendje 91
3.7. Az őrszolgálati okmányok és nyilvántartások leírása 93
4. Kényszerítő eszközök, fegyverek ismerete és használatuk 95
4.1 A vagyonvédelmi őrkutya igénybevételének és alkalmazásának szabályai 95
4.1 1 A területőrző kutya szolgálatellátásnak és alkalmazásának szabályai 96
4.1.2. A személyvédő (járőr) kutya szolgálatellátása 97
4.1.3 . A személy- és vagyonőrre, a rendészre vonatkozó speciális szabályok 98
4.1.4. A kutyavezető feladatai a kutya alkalmazása után 99
4.1.5. A fegyveres biztonsági őrre vonatkozó speciális szabályok 100
4.1.6. A személyvédő kutyák szolgálati igénybevételének formái 102
4.2. Az önvédelmi lőfegyver megszerzésének, viselésének szabályai 103
4.3. Marok lőfegyverek, gáz- és riasztófegyverek és egyéb fegyverek [11,12] 110
4.3.1. Fegyverekről általában 110
4.3.2. Lőfegyver és lőelméleti alapismeretek 111
4.3.3. Tűzfegyverek működési elvei 115
4.3.4. Lövésfolyamat műveletei aktív rendszerű fegyvereknél 116
4.3.5. Az ismétlőpisztoly (forgódobos pisztoly) 118
4.3.6. Az öntöltő maroklőfegyver (gáz- és riasztófegyver)[12] 122
4.4. Az önvédelem 132
4.4.1. Az önvédelem jelentősége 132
4.4.2. Az önvédelem jogi szabályozottsága 132
4.4.3. Az önvédelem alapjai 133
4.5. Eszköz nélküli támadások védései 136
4.5.1. A csuklófogás védései 137
4.5.2. Az ütések védései 138
4.5.3. Fojtások védései 138
4.5.4. Ruhafogások elleni védekezés 138
4.5.5. Átkarolások védései 139
4.5.6. Az elvezető fogások 142
4.5.7. Gumibot használata 143
4.5.8. Fegyveres támadások védései 144
4.6. Civil biztonsági szolgálatok személy és vagyonvédelmi tevékenysége 146
4.6.1. Általános vagyonvédelmi ismeretek 146
4.6.1.1. A személyvédelemről általában 151
4.6.1.2. A vagyonvédelmi tevékenység 152
4.6.1.3. A személy- és vagyonvédelem 154
4.6.1.4. Személy- és vagyonőr tevékenysége 157
4.6.1.5. A személy és vagyonőrre vonatkozó külön szabályok 162
4.6.2. Pénzkísérés - pénzszállítás 168
4.6.2.1. A pénz és érték kísérés 169
4.6.2.2. A pénz és érték szállítás 171
4.6.3. Szállítmánykísérés, biztosítás 176
4.6.4. Személyvédelem 178
4.6.4.1. A személyvédelemről általában 178
4.6.5. Az objektumvédelem 185
4.6.6. A rendezvény biztosítás 196
4.6.7. A rendkívüli események formái, bekövetkezésük 202
5. Kriminalisztika 212
5.1. A kriminalisztika fogalma, feladata és rendszere 212
5 .2. A krimináltechnika fő területei és alapvető elméleti ismeretei 213
5.2.1. A krimináltechnika a kriminalisztika tudományának része 213
5.2.2. Az azonosítás 214
5.2.3. Az azonosítás elvi vázlata 215
5.2.4. Kriminalisztikai fényképezés 217
5.2.5. Bűnügyi nyomtan (traszológia) 218
5.2.6. Anyagmaradványok 226
5.2.7. Kriminálballisztika 229
5.2.8. Az írás és az iratok kriminalisztikai vizsgálata 231
5.2.9. Krimináltechnikai eszközök a megelőzés szolgálatában 232
5.3. A krimináltaktika feladatai és módszerei 239
5.3.1. A helyszíni szemle általános szabályai 242
5.3.2. A helyszíni szemle kriminalisztikai fogalma és fajtái 243
5.3.3. A helyszíni szemlét megelőző feladatok, a helyszín biztosítása 244
5.3.4. A helyszíni szemlebizottság összetétele, összeállítása 247
5.4. A kriminálmetodika fogalma és szerepe a bűncselekményekben 252
5.5. Kriminológia 255
Felhasznált irodalom 296
Tartalomjegyzék 297